PART II. / II. RÉSZ
List of Tötösy Families and Individuals by County in the Middle Ages to the Seventeenth Century /
Tötösy családok és családszemélyek megyénkénti összeírása a középkortól a 17. századig

Baranya megye
      BT1 1389-1459. Tötösy Pál (Paulus de Theuthus), Domonkos fia, meghatalmazottja Bebek Imre országbírónak Báthmonostori Töttös László fiának, Lászlónak Pathochi Tamás és társai elleni perében (Zichy IV. 390 No.332). Egy Tötösy Pálnak az említése érdekes, mert a Báthmonostori Töttös családdal együtt említtetik. A Báthmonostori Töttös család családfáján nincsen Domonkos fia Pál (vö. Nagy Iván XI. 211; Karácsonyi I. 214-26; Kozmács; Wertner I. 80-98; Turul 20 [1902]: 7-42; a Zichy okmánytár több bevezetöje foglalkozik a család történetével, különösen a X. kötet bevezetöje tartalmas; Magyar Országos Levéltár). Ez a Tötösy Pál az adatok alapján egy Baranyai megyei praedialista család tagja és nem tartozott a Báthmonostori Töttösökhöz. Az a feltehetö, hogy ezek a Baranya megyei Tötösyek, ill. tagja(i) a családnak, a Báthmonostori Töttös család szerviensei voltak: 1390. Tötösy Pál (Paulus de Teutus) királyi megbízottja Bebek Imre országbírónak és Istvánnak, Benedictus de Bachya özvegye mostohafiának ügyében (Zichy IV. 419 No.355). 1394. Tötösy Pál (Paulus de Theutheus) Tötösy Domonkos (Dominicus de Theutheus) fia homo regius (Zichy IV. 574 No.455). A homo regius itt Töttös László báthmonostori birtokának határjárásán volt hivatalos úton, és a pécsváradi konvent küldte ki. 1400. Tötösy Pál (Paulus de Thethus), Domonkos fia, királyi ember Kölkedi István kölkedi birtokába való beiktatásánál (Zichy XII. 71 No.57). 1394-1418. Tötösy (de Tewtheus) Domonkos fia Pál és Mihály szerepelnek Báthmonostor és Szeremle birtokok ügyeiben (Kapocs-Köhegyi 53, 106). 1400. egy a Báthmonostori Töttös családnak az ügyét tartalmazó oklevél említi Tötösy Domonkost (Dominicus de Thethus), Tötösy Pál fiát, mint homo regiust (Zichy V. 175 No.151). 1400. Tötösy Domonkos (Dominicus filius Pauli de Thethus), Pál fia, tanú Báthmonostori Töttös László és Boly Bereczk fiai perében (Zichy V. 170 No.146). 1401. Tötösy Miklós (Nicholas de Theutes), Domonkos fia, a pécsváradi apát csöményi tisztje (Csömény a 16. századig város volt Baranya megyében, ma puszta [Csánki II. 462]). Ugyanebben az okiratban Tötösy Pál, Domonkos fia (Paulus filius Dominici de Theutes), aki a pécsváradi vár kapitánya, és Tötösy Mihály, Miklós fia, szerepelnek Baranya vármegye alispánjai elött mint Imre, pécsváradi apát megbízottjai (Zichy V. 265-66 No.226). 1401-07-26. "in Noghfalua, II. die ferie II. p. Marie Magd. Gywla-i Frank és István mesterek, Baranya megye alispánjai és a szolgabírák ítéletlevele. Silleud-i Lörinc szolgabíró, Pakus-i István és Kasad-i magnus Jakab Negwen birtokon, ahová Negwen-i János diák mester és felesége Dorottya kérésére kiküldték öket, márc. 22. megállapították, hogy ott Mathuchyna-i Demeter fia Ferenc mester, Pál várnagy és Theuthus-i Miklós fia Mihály Chwmen-i officialis a megye korábbi rendelkezése ellenére Imre pécsváradi apát összes Kachfalua-i jobbágyai részéröl, föleg ex parte Michaelis magni, Mathei iudicis, Demetrii Zork dicti, Stephani filii eiusdem Demetrii, Blasii fratris dicti Mychaelis magni, Martini villici nem hoztak ítéletet és elégtételt sem adtak s ezért utasították öket és az apátot, hogy a Kachfalua-i jobbágyokat Mária Magdolna utáni hétfön (júl. 25.) állítsák a megyei bírói szék elé" (Mályusz, Zsigmondkori oklevéltár. I. 139). 1411-01-06. "A [pécsváradi] konvent elött Bathmonostra-i Theuthus fia: László fia: László mester és fia: János (proc. Bessenew-i Tamás fia: Miklós) eltiltják Thewthus-i Domokos fiát: Mihályt és ugyané Domokos fia: Pál fiát: János diákot az öket de iure et legitimé megilletö Buzuldegh és Laak birtokok földjeinek elfoglalásától és használatától (Mályusz, Zsigmondkori oklevéltár. VI. 79). 1412-08-31. "Zsigmond király a pécsváradi konventhez. Vizsgálja ki Lelez-i Péter fia: György -- Maraz-i Lörinc fia: Péter és Klára asszony nevében is elöadott -- panaszát, amely szerint júl. 30-án Theuthus-i Pál fia: János, valamint Miklós és Mihály familiárisukkal: Sarag-i Benedek fiával: Balázzsal ex preconcepta malitia Maráz birtokon lévö házukra törtek, egy jobbágyukat súlyosan megverték, és ha el nem menekül, megölték volna, majd visszatérve, lekaszálták az árpát. Ha a panasz helytállónak bizonyul, idézze a Theuthus-ieket és Balázst jelenléte elé" (Mályusz, Zsigmondkori oklevéltár. III. 597). 1413-08-31. "A pécsváradi konvent bizonyítja, hogy János pécsi püspök javára szóló egyéves felhatalmazása alapján kiküldötte és Baxa-i Gergely királyi ember Gezthe-i [...] fia: János fiait: Jánost és Mihályt Gezthe birtokon lévö részükön eltiltotta Gezthe-i és a többi, a püspököt vásárlott jogon megilletö birtokrészeik el- vagy zálogba adásától, Pál frater Batha-i apátot, Bol-i Gergelyt és Thythws-i Pál fiát: Jánost pedig azok meg- vagy zálogba vételétöl" (Mályusz, Zsigmondkori oklevéltár. IV. 240). 1417-10-23. "A vasvári káptalan Egerwar-i Miklós fiához: Mihály mesterhez, Vas megye alispánjához és a szolgabírákhoz. Kérésükre kiküldöttük a megyei emberrel, Theutheus-i István fiával: Péterrel Chehy birtokon Simon és Juda napját megelözö hétföre (okt. 25.) jelenlétük elé idézte Chehy-i birtokrészükön Chechy-i Demeter fiát: László mestert és fiát: Györgyöt Byr-i Miklós fia: László ellenében, Chehy-i jobbágyaik: János villicus, Péter fiai: Miklós és Mihály, Mihály fia: Ferenc, Pethes (dictus) György és Alch (dictus) Miklós felesége elöállítására kötelezve öket" (Mályusz, Zsigmondkori oklevéltár. IV. 302). 1414. Tötösy Mihály, Miklós (Nicholas de Thythus) fia, ügyvéde Erzsébetnek, Nicholas de Lyzko özvegyének, ki Valkó megyéböl származik (Wenzel VI. 336). 1415. Tötösy Mihály (Michael de Thetus) homo regius egy perben Gregorius Bol de Bereczk és Báthmonostori Töttös László között (Zichy V. 354 No.232). 1422. Tötösy Mihály (Michael de Thythws) tanú egy perben Szeri Pósa örökösei és Báthmonostori Töttös László fia között (Zichy V. 606 No.407). 1423. Tötösy János, Pál (Paulus de Thytheus) fia Baranya megyéböl, a tanúk között szerepel egy Nagyfalu nevü helység ügyében (Csánki II. 555; Zichy VIII. 103 No.79). 1428-1450. nemes Tötösy Baranyai megyei birtokos család (Dl.12001, Csánki II. 532, 563; Zsélyi levéltár). 1450. a Pécsi Káptalan beszámol egy perröl a Maróthi János özvegye és Báthmonostori Töttös László között és tanúk között szerepel Péter, Tötösy János deák (Joannes litteratus de Thythews) fia (Zichy IX. 245 No.186). 1459. a palatinus haladékot ad a Báthmonostori Töttös család és Simon litteratus de Wyfalw és Péter, Tötösy János (Joannes litteratus de Thethws) fia közt folyó perben (Zichy X. 66 No.51).
Baranya megyei "de Tötös" predikátumos családok: a Tötösi Török (Thwrwk) család (Csánki II. 564; 1446: Dl.13899) és a Tötösi Nyakatlan (Nyakathlan de Thyteus) család 1423 és 1446 között (Csánki II. 555; 1423: Zichy VIII. 103 No.79; 1424: Dl.10921; 1428: Dl.12001; 1446: Dl.13899).

Hont megye
      HT1 1422-01-25. Parvus Lukács és Töttösi (Tetews-i) Gergely deák elismerik, hogy Kowar-i Pál mester azt a 400 forintot, amely összegért a Hont megyei, a Blzuowa folyón túl fekvö Apathy s Nyenye más néven Bathorfalwa possessióit uruknak, László mesternek elzálogosította, visszafizette és öt erre vonatkozólag nyugtatják és a nevezett birtokokat részére visszabocsátják. (A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: Diplomatikai Levéltár/Családi levéltárak (P szekcióból)/Kubinyi család (Q 112)/DL 69412. Magyar Országos Levéltár)

Nyitra megye
      NYT1 1335-1343. Tötös (Teuteus) Léva várnagya (Novák Veronika, Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tisztségviselöi és oklevélkiadásuk 1526-ig. Nyíregyháza, 2003. 44).

Pest megye
      PT1 1450-06-16. Az országnagyok tanúsítják, hogy Puthnok-i Benedek fia János, László fia László, László anyja: Krisztina és a többi Puthnok-iak kérésére a pesti országgyülésböl kiküldött emberük, Gywregh-i Miklos mester, Thewthes-i György nádori, Zederken-i Tamás országbírói emberek jún. 15-én Pest városban az országgyülésre érkezett Borsod megyei nemesek körében vizsgálatot tartottak, s ennek során megtudták, hogy Kaza-i Gywal fia Detre és Kaza-i Kakas Miklós fia Zsigmond az elmúlt idök zavarai során Dobrochan és Syponis Borsod megyei birtokok határjeleit lerontották, a panaszosok bizonyos nagyságú Zenegethew és Naghberek nevü erdöit, rétjeit és szántóit elfoglalták, Galgocz és Dewen birtokokhoz csatolták, pünkösd körül Thamasy-i János és Zilagy Tamás által felgyújtatták a Puthnok-iak Kaza-i részét, ezen felül Kaza-i jobbágyaikat naponta halállal és veréssel fenyegetik, valamint a Puthnok-iak Kaza-i jobbágyai mészárszékét és elfoglalták. Az oklevél szövege alá nyomott pecsét nyoma." (A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: Diplomatikai Levéltár/Családi levéltárak (P szekcióból)/Kubinyi család (Q 112)/DL 69412. Magyar Országos Levéltár)

Sáros megye
      SR1 1450. Tötösy György (Georgius de Thetwes) iudex érdekelve van Sáros megye perében Eperjes város polgáraival (Hazai oklevéltár 415-16. No.353).

Somogy megye
      ST1 1410. és 1460. a Tetvesi [Tötösy?] család földbirtokos Somogy megyében (Csánki II. 699; Jeszenák család levéltára).
      ST2 1419 és 1511 között a Tötös-Gamási család Somogy megyében földbirtokos család (Csánki II. 700; Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára).
      ST3 1449. A Tötösy család földbirtokos család Somogy megyében (helység nélkül) (Csánki II. 702; Kismartoni Levéltár 35. S.439).
      ST4 1460. "Mátyás király Somogy megye comeséhez vagy vicecomeséhez és szolgabíráihoz. Panaszolták elöte Zerdahel-i Danch Pál és János, meg az anyjuk, Dorottya nevében, hogy a Szent Egyed ünnepe elötti vasárnapon (aug.31.) Mezthegnew-i Zerechen György és cinkostársai: Thard-i Jakab fiai: Bertalan és Tamás, Pál fia János, Mihály fia Gergely, Éliás fia Benedek, Pál fia Gáll, Péter fia Antal, Dénes fia Mihály és Jakab fia Márton, Wyzlo-i Aram Ferenc, Kelyz-i László fia István, Benedek fia János, Domonkos fiai: László és György, a másik Domonkos fia György, Miklós fia Mihály, Antal fia Pál, Tamás fiai: Mihály és Gergely és Egyed literatus, azonkívül Zenthbenedek-i Domonkos szabó fia: László fia Péter, Babad-i Péter faber, Barnabás fiai: Tamás, János és László, János fia Pál, Benedek fiai: Bertalan és István, Balázs fia Pál, Mihály fia András, János literatus, Mihály fia Péter, Waran Bertalan, András fia Ambrus és Márton és Erzsébet úrnö, Keked-i Ferenc literatus felesége, Thethews-i Gergely leánya biztatására és tanácsából rátörtek az exponensnek Zerdahel nevü somogymegyei birtokára és ottani curiájára és házukra és ott feltörve az udvar kapuját és a ház ajtajait és a szekrények zárjait, onnan minden elemelhetöt: argenteria, crinilia gemmata, fegyvereket, ruhákat vitt el és minden iratukat, amelyek birtokaira vonatkoznak, szintén magukkal vitték. Az elvitt dolgok értéke kb. 3.000 arany forint. Azonkívül Dorottya úrnöt egészen vére ontásáig bántalmazták. Jogorvoslást a királytól kértek. A király meghagyja a címzetteknek, hogy proclamata congregatio útján hívják egybe egy meghatározott terminusra Zerdahel birtok összes szomszédait és Somogy megye nemességét megyei székhelyükre és coram Michaele Zele de Zelefalwa, aut Thoma filio Petri, an Johanne filio Ladislai, vel Nicolao Reck, seu Demetrio Zele de eadem, sive Georgio de Karan királyi ember és a somogyi konvent kiküldöttje elött, miután 8 nappal elöbb egy szolgabíró útján saját birtokrészükön meghívták az érdekelt feleket is, hallgassák ki az egybehívottakat egyenként és eskü alatt, hogy mit tudnak a fenti hatalmaskodásról. -- Ha a vallomásokból megállapították a Zerechen György által okozott kár nagyságát, akkor újabb intézkedés bevárása nélkül szolgáltassanak az exponenseknek teljes elégtételt Zerechen György és a többi felsorolt javaiból, a hatalmaskodás miatt pedig a királyi ember idézze meg Zerechen Györgyöt, továbbá Miklóst, Andrást és a többi elsoroltakat az exponensekkel szemben a 32-ik napra a királyi személyes jelenlét elé. Minderröl a címzettek és a konvent is küldjön a személyes jelenlétnek jelentést" (A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: Diplomatikai Levéltár/Kincstári levéltárból (E)/MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)/DL 15514. Magyar Országos Levéltár)
      ST5 1535. Tötösy Mihály (Michael de Thethwes) iudex nobilium Somogy megyében (Dl.15514; Fekete Nagy 421, 549).
Somogy megyei "de Tötös" predikátumos családok: Gergelyfy de Tittös-Gamás (Csánki II. 675; 1492: Dl.19840); Wincze de Tetves család (Csánki II. 704; 1481: Dl.18558); Barran de Thethwes (1535) (Fekete Nagy 549).

Sopron megye
      SOT1 1585.08.20. "Szentmiklós: Bornemissza János ... eltiltja Völcsey Györgyöt két teleknek -- amelyek közül az egyiken ö maga lakik, a másik pedig puszta -- illetve az ezekhez tartozó szántóföldeknek az eladásától és elidegenítésétöl, Tötössy (Teöteóssy) Ábrahám özvegyét és mindenki mást pedig ugyanazoknak a telkeknek a megvásárolásától és használatától" (Tóth, Péter. Sopron vármegye közgyülési jegyzökönyveinek regesztái 1579-1589. I. 798).
      SOT2 1587.04.10. "Újkér: Fintha András, valamint Tötössy (Teoteossy) János házastársa, Gergely deák házastársa, továbbá Sághy Pál, s végül Erdös (Erdews) Albert házastársa eltiltják a nevezett asszonyt a birtokrész elidegenítésétöl (Tóth, Péter. Sopron vármegye közgyülési jegyzökönyveinek regesztái 1579-1589. I. 957).

Tolna megye
      TT1 1321. Tötösy Péter, Jakab (Jacobus de Tuteus) fia szerepel a tanúk között, akik tanúskodnak Bogár István és Domonkos, Mortunus fia közötti perben (Zichy I. 204 No.236).
      TT2 1400., 1413. és 1415. Tötösy János (Joannes de Thythews), Pál fia, vicecomes és iudex nobilium Tolna megyében (Zichy V. 221 No.183; VI. 259 No.171; VI. 873 No.247; VI. 383 No.255. nota bene: ezek a Tötösyek valószínüleg azonosak a fenti Baranya megyei Tötösyekkel.
      TT3 1415. "Nos magister Johannes filius Pauli de Thythews et Paulus Magnus de Agud vicecomites, et iudices nobilium comitatus Tholnensis": Mi, Töttösi Pál fia János mester és Agudi Nagy Pál, Tolna vármegye alispánja és a szolgabírák/ bizonyítják, hogy kiküldték kebelükböl Bakolcha-i Pált, aki jelentette, hogy megjelent a kit?zött határidöre elötte a néhai Bátmonostori László fia László özvegyének Bathyan helységében tevékenykedö tiszttartója, Besenyö Miklós úrnöje képében, de mivel perbeli ellenfele, Mare-i Gúnya fia Miklós özvegye nem jelent meg, s ügyvédet sem küldött maga helyett, ezért a vármegye nem tudott ítélkezni ezen perben, mely a Bátmonostori Töttös család egyik Bathyan-i jobbágya miatt folyik (1415. XII. 16./f. 2. post f.b. Lucie virg. et mart., Dl. 79.297., Régi: Zichy cs. zsélyi lt., 212-1565. Fenyvesi László, Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái. Szekszárd: 2000. 262).
      TT4 1692: "Tötössi János Zászlótartó Equestris. Eökre 2, Lova 1." (Szöke Sándorné Zsíros Mária, Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás. Szekszárd, 1983. 7).
      TT5 1699: "A pusztult vármegye hatósága ekkor, megfelelö karhatalom nem állván rendelkezésére, a katonaságot kérte segítségül, nehogy a zabolátlan nép a megye tekintélyének csúfjára, a végrehajtó bírák ellen fegyvert fogjon. Részt vett a végrehajtásban a nádori titkár, a simontornyai örség kapitányukkal. Azután az igali és kaposvári magyar örség tisztjeivel, a kaposvári német katonaság Samicz báró vezetésével. A herceg pincehelyi népei közül többen, a magyar-tamásiak közül Töttösi János és társai. A megye részéröl Rebenyi szolgabíró és Baksai alszolgabíró voltak jelen. A végrehajtás 1699. május 31-én, vasárnap történt. Rebenyi szerint a község alá napfelkeltekor érkeztek. A rácok már elöre értesültek a dologról és a községet az elsö éjjelen üresen hagyván, az erdökbe menekültek, és amit lehetett, magukkal vittek. A rácok panaszaiból és az egymással ellentmondó, de a panaszok jogosultságát sokban elismerö vallomásokból bizonyosra vehetö, hogy a nem régen elmúló török világnak egyik elöbb nem ritka eseménye ismétlödött meg ... ilyenkor az ölés, rablás, zsákmányolás, gyújtogatás megengedett, szinte elmaradhatatlan volt" (Hegedüs László, Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704). Szekszárd, 1979. 73).

Valkó megye
      VLT1 1394. Tötös (Tyteus) királyi ember (Dl.7985, Csánki II. 357).

Vas megye
VT1 Apátunokatöttösi és Gutatöttösi [ma Rábatöttös] Töttösi Töttössy család 1323-1554
      VT1.1 1323. Gergely és Doroszló, Rumi Doroszló fiai, beiktattatnak, mint Balozsaj birtokosai (Balozsaj Gutatöttös mellett feküdt, lásd Vas megye [II.V1]). A szomszédok között említtetik Tötösy Miklós (Nicholas de Teutes), Tötösy Kázmér fia (Anjoukori okmánytár II. 91-94; Csánki II. 805.
      VT1.2 1342. egy perben Rumi Doroszló, Rumi Pál fiai és az Apátunokatöttösi nemesek között említtetnek Gregorius és Thomas de Apathvnukatheteus, Nicholaus fiai (Anjoukori okmánytár IV. 258-60.
      VT1.3 1345-1461. "I. (Nagy) Lajos uralkodása idején, 1345-ben kelt oklevélböl arról értesülhetünk, hogy Apáthy János Töttösi András számára átad egy birtokot a templom közelében. ... 1461. Rumy János Rumban élö jobbágya hatalmaskodott Thewtesi János kúriája ellen" (Rábatöttös <http://www.rabatottos.hu/>).
      VT1.4 1346-06-19. Pál országbíró bizonyítja, hogy István fiai, András és Petew, Péter fiai, Domonkos és András, valamint Miklós fia Tamás töttösi nemesek eskütársaikkal együtt letették az ártatlansági esküt Kázmér fia Miklós töttösi nemes meggyilkolása, valamint Rum elfoglalása miatt, minthogy nevezett Töttösi Kázmér fia Román e büncselekménnyel vádolta öket (A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: Diplomatikai Levéltár/Gyüjteményekböl (P szekcióból és állagtalan fondok)/Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag (Q 10)/DL 41013. Magyar Országos Levéltár).
      VT1.5 1362-05-10. (decimo die termini praenotati, ti. oct. b. Georgii ) Visegrád. Bubek István ob. oklevele. Az ob. 1361. november 8-án (in oct. omnium sanctorum) kelt halasztólevele alapján Koltai János fiai: János és Gergely Náray Mátyás kir. emberrel a vasvári káptalan tanúságával be akarták iktattatni magukat Szecsöd, vagyis Lapsa birtokába, de Kozma fia István, László fia Gergely, András fia Domonkos, Tamás fia Tamás és Tamás fia István zsennyei nemesek az iktatásnak ellentmondottak, majd a per a kir. jelenlét elé került, ahol a Koltaiak egy kir. pátenst (1. 125.) és egy országbírói privilegiális oklevelet (1. 126.) mutattak be. Az oklevelek felmutatása után a Zsennyeiek azt válaszolták, hogy Symon, akinek magszakadtára hivatkozva a Koltaiak a birtokot felkérték, az 8 osztályos atyafiuk volt, minthogy Vak (Cecus dictus) Endus fia Bathuna fia Sándor fia Gergely fia volt, Domonkos pedig Vak Endes fia Geech fia Ludeger fia ... fia Miklós fia András fia, a birtoknak pedig folyamatosan birtokában voltak. Az ob. utasította a vasvári káptalant, hogy folytasson nyomozást ez ügyben, aminek eredményéröl szent György nyolcadára tegyen jelentést. A káptalan Kysfalud-i Fülöppel a Koltaiak érdekében, Tötösy (Teuteusi) Pál fia Mihály-al pedig a Zsennyeiek érdekében Mihály éneklökanonok és Péter alnotárius által március 10-én (in oct. diei medii quadragesime ... feria videlicet quarta) Lapsán elvégeztette a nyomozást, Kulked-i Péter fia Domonkos, Nykkul fia Péter, Myke fia György, Olivér fia Péter, Raduch-i Dénes fia Miklós, Zecheud-i László fia Pál, Miklós fia Miklós, István fiai: Mátyás és János, továbbá Naray-i Mátyás, Jakab fia Vidos, Illés, Kysfalud-i Fábián fia Domonkos, és annak fia János, Kerecseni János fia Lörinc, Koltha-i Miklós fia Péter, Péter fia Márton, András fia Balázs, Domonkos fia György, Pál fia János, Péter fia János, Balázs fia Benedek, Egyed fia Máté, János fia Balázs, Domonkos fia Ferenc, Peder-i Sandur fia Balázs, Iwahun fia Balázs, szentlénárdi (de Sancto Leonardo) Gyula (sic), Chaakan-i Farkasius fia Miklós, Kemenfolua-i Márton fia Kozma, Bykus-i Mihály fia István, Gozton-i István, Márton fia Tamás, Bodogazzunfolua-i Miklós fia Dénes, Kemesmal-i Domonkos fia Pál, Owad-i Pál fia Márton, Torroudfolua-i Oproud fia István, Besefolua-i Reynold fia Miklós, Kueszorm-i Miklós fia Beké, Perbese-i Fábián fia András, Bolkfoluavnyan-i Márton fia Pál, Vnyan-i Lörinc fia János és Pous fia András, Runuk-i István fia Mátyás és Reynold fia Miklós, Herman-i Hermann fia Miklós és Mihály fia János, Chou-i Loránd fia András, Harazty-i Mihály fia Péter és János fia Pál, Dorozmath-i Sándor fia Mihály, Zerethmer fia Domonkos, Tyaak-i Jakab fia Loránd és Miklós fia Miklós, Vndoud-i Miklós fia Péter, Pogh-i Miklós fia László, Zentmihal-i Miklós fia István és mások, mintegy ötven tanú a Koltaiak érdekében tett vallomást" (Vas megyei levéltári füzetek 8. Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiröl (1130) 1212-1526. Szombathely, 1997. 50).
      VT1.6 1362. "Teteus-i István fia Petö, Miklós fia Gergely, Pál fia István ... öszesen száznegyvenheten a Zsennyeiek érdekében tanúskodtak. Az ob. úgy ítél, hogy egy a zsennyei nemesek közül harminckettedmagával augusztus 1-én (in oct. b. Jacobi) tegyen föl esküt Kysalud-i Fülöp vagy Torroud-folua-i Oproud fia István, vagy Kysfolud-i Fábián fia Domonkos vagy Tyaak-i Loránd, illetve Teuteus-i Gergely vagy Molnar-i Tamás fia István vagy Miklós fia János vagy Koltha-i Miklós fia János kir. emberekkel, a vasvári káptalan tanúságával, majd az eskü eredményének függvényében végezzék el az iktatást" (Df. 262410. Vas megyei levéltári füzetek 8. Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiröl (1130) 1212-1526. Szombathely, 97. 51).
      VT1.7 ~1400-1461. Megbirságolja Vinche Miklóst, fiát: Balázst és név szerint felsorolt társaikat, mert Töttösi András fia Illés ellenében a kitüzött terminuson perben sem maguk nem jelentek meg,sem ügyvédjüket nem küldték el. (Diplomatikai Levléltár (Q szekció), Családi levéltárak (P szekcióból), Festetics család (Q 73) 93931). 1461-02-09. Vas megye bizonyítja, hogy a Thewtes-i Illés fia János panasza tárgyában tanuvallatásra kiküldött szolgabíró visszatérve a következöket jelentette: Byr-i Tamás és Gwthafolwa-i Gáspár Rwm-i János Rwm-ban lakó két jobbágyával éjszaka a panaszos kuriájára törtek és onnan három kas méhet elvittek tolvaj módra. (A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: Diplomatikai Levéltár/Családi levéltárak (P szekcióból)/Festetics levéltár, Sallér család (Q 74)/DL 94206. Magyar Országos Levéltár).
      VT1.8 1414-1471. A Töttösi Töttössy család földbirtokos család Apátunokatöttösben: "Töttösi cs. Másként: Tittösi" (1414: Dl. 10176; 1471: Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára; Magyar Országos Levéltár; Csánki II. 805, 854; <http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_tortenetfoldrajz/birtokosok.html>).
      VT1.9 1439-02-26. Hédervári Lörinc nádor a györi püspök felperes és Theutheus-i Mihály deák, István fia Miklós és Péter fia Péter meg Rum-i Domokos alperesek között a györi káptalan perbehívó jelentésében foglalt ügyben folyó perben az oklevelek bemutatására és a kiszabott bírságok kifizetésére kitüzött terminust Szent György nyolcadára /máj.1./ halasztja azért, mert a györi püspöki szék jelenleg betöltetlen. (A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: Diplomatikai Levéltár/Családi levéltárak (P szekcióból)/Festetics levéltár, Sallér család (Q 74)/DL 94183. Magyar Országos Levéltár)
      VT1.10 1554. Töttösi Töttössy Benedek (Thetessy) özvegye és Töttösi Töttössy Gergely földbirtokosok Töttösön (Baán 167).
      VT1.11 1464-19. század. Töttösi Parnas késöbb Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család <http://www.totosy.com/appendix.html>: A Töttösi Parnas a "de Tötös" predikátumos családok közé tartozik, mégis a Vas megyei Tötösy családok között említendö, mert 1580. Tötösynek íratik és késöbb az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy családdá vált. 1464-ben a Töttösi Parnas család a Vas megyei Töttösön említtetik, mint birtokos család: "Párnás (töttösi) cs. Parnas. (1464: Hazai okmt. III. 415.)" (Csánki II. 843 <http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_tortenetfoldrajz/birtokosok.html>; Zichy III. 415; Baán 167). Az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család neve eredetileg Töttösi Parnas volt és levéltári okmányokban valamint a szakirodalomban Zala, Vas, Sopron, Veszprém és Fejér megyékben van dokumentálva. A Vas megyei Töttösön (ma Gutatöttös) 1464-ben említtetik elöször mint földbirtokos (Csánki II. 843; Zichy III. 415; Baán 167), eredetileg pacsai, tötösi és környékbeli nemesek, akik 1256-1551 dokumentáltak (lásd see II.VT1.11 <http://www.totosy.com/parttwo.html>): Zala megyei adatok: 1518-06-24. "in fecto Nativitatis Johannis Bapt. 1518. Az esztergomi káptalan elött Hollos-i Benedek fia: László a ... birtokon fekvö részbirtokát Tytes-i Parnas Miklósnak és feleségének: Zsófiának adja (DL-DF 47255; Diplomatikai Levéltár (Q szekció), P és R szekcióból és állagtalan fondok, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag (Q 10); Alsókustány 1520. VI. 29. Df. 254082. – Miklós, felesége Zsófia 1520. VI. 29. Df. 254082" (Szatlóczki); 1520-ban II. Lajos király hozzájárulását adja, hogy Hollósy Benedek nemes Töttösi Parnas Miklósnak (Nicolaus Parnas de Thytes) ajándékozza három jobbágytelkét, amelyek a Zala megyei Alsókustány faluban fekszenek (Zala Megyei Levéltár); 1520. "Zala megye alispánja és Szentgyörgy várnagya, Hosszutóthy, és helyettese Hollósy László fegyvereikkel Töttösi Parnas Miklós (Nicolaus Parnas de Thewthes) alsókustányi nemesi kúriájára törtek, a feleségét megverték és a kúriát kirabolták (Zala Megyei Levéltár; A Hollósy család említtetik, mint birtokos 1529-ben Alsókustányban, Zala megyében, ahol Hollósy László birtokos [Füssy 32; Zalavári Konvent Levéltára 2369]); 1580. Czobor Imre nádori helytartó elött Loós mezövárosban nemes Theöteösy másképpen Parnas János és társai képviselöket vallatnak" (Magyar Országos Levéltár, Töttössy család, P. 688, 1580). A fentiek szerint a Töttösi Parnas késöbb Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család Zala megyéböl származott, a 15. században telepedett Vas megyébe, majd késöbb, valószínüleg a Török elöl, Vas és Zala megyékböl Sopron megyébe költözött és Sopron vármegyébe való költözködésük után a Töttösi Parnas család Zala és Vas megyei "Töttösi" származása és birtokai helyét vette fel családnevének. A család a késöbbi századokban mint egy bene possessionatus család szerepelt föleg Sopron megyében: Gábor [IA3aba] a Wesselényi-féle összeesküvés (1665-71) egyik részvevöje (Erdélyi, Pál. "Költeményes régiségek. XVII. századi magyar kézirat." Magyar Könyvszemle 16.1-2 [1891]: 52). Sopron megyei birtokadomány: 1622. Zantohazy Ferenc, Tötösy Gábor [vö. alább IA3]. Ferdinánd II. Sopron, 1622.07.18. Birtokadomány; Levéltári jelzet: A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 7. kötet - 189-190. oldal; E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 5. kötet - 537. oldal; Birtok: Musay; Nemes Zadon; Csepreg; Lossi (Sopron), Guar; Makua (Vas), Ebergenj; Besseno; Kis Paly; Chiafoed (Zala); Utaló: e: Ebergenj Péter. Sorszám: 7.114. (Királyi Könyvek 1527-1848 [1867]). A család a 19. század végén halt ki férfiágon. Iratai a Magyar Országos Levéltárban, a Sopron, Vas,, Veszprém, Fejér és Zala megyei levéltárakban találhatók.
VT3 1340. A Kispatyi Tötösy család 1340. nemes birtokos család Kispaty-on (Sárvártól északra a Rába mellett): "1340-ben a Patyiak Töttösiekkel pereskednek. A peres felek: Patyi Gervasius fia András, Patyi Luka fiai Miklós, Gergely és Mihály felperesek, Töttösi István gyermekei Erzsébet és Wenzel alperesek" (Herényi 305).
VT4 1578. A Körmendi Tötösy család: Tötösy (Teötösy) Tamás címeres nemeslevelet kap: "Zakál. (Körmendi). Adta: II. Rudolf, Pozsony, 1578. április 11. Kapta: Körmendi Zakál János, neje Sbardelat Anna és gyermekei: továbbá sógorai: Kermendy János, Markasiny Ferencz, Teötösy Tamás, Makó Ferencz és Burján István. Czímer: a pajzs-udvart egy függöleges vonal két egyenlö részre osztja; a jobb oldal kék; a bal oldalt egy másik vonal keresztben vágja ketté, ennek felsö része ezüst, az alsó vörös. A kék udvarban három zöld halom, ezen álló hegyes farkú arany-oroszlán, jobb lábával kardmarkolatot, a ballal a közepén fogva dárdát (kardot) tart és balra fordul. Az ezüst mezöben két liliom, a vörösben pedig fehér. (A szöveg zavaros; nincs megnevezve, hogy milyen a fehér udvarba jövö két liliom s minek kellene a vörös udvarba jövö fehérnek lenni? Talán liliom?) A zárt sisak koronáján fél, különben a leírthoz hasonló oroszlán emelkedik föl. Foszladék: j. arany-kék, b. vörös-ezüst. Fölmutatta: körmendi Szakály Mihály, 1733. Kis-Unyom, és -- István, 1733. Felsö-Paty" (Balogh 1894. 265-66, 257; Szluha).

Vas megyei "de Tötös" predikátumos családok: Rumy de Tötös 1323-1498 (Csánki II. 847; Anjoukori okmánytár II 91, IV 259, Geregyei de Tötös (Csánki II. 820, 823; 1453: Dl.14761 és 1454: Dl.14805), Szász de Tötös (Csánki II. 849; 1449, 1476, 1480, 1492: Körmendi levéltár Alm. II. Lad.8 n.79; Házi 349; Ostffy család levéltára II.19; Nemzeti Múzeum Levéltára) és Vincze de Tötös családok (Csánki II. 858; 1436: Gróf Festetics család levéltára, Castrif.181c).

Zala megye
ZT1 A Pacsa, Tötös, Zepethk, Kerecsény és Hazugd melléki Tötösy családok prima occupatio (honfoglaláskori) családok adatai
Tötösy családok a Zala megyei Pacsa és a melette fekvö Tötös, Zepethk, Hazugd és Kerecsény falvakban vannak dokumentálva 1256. mint prima occupatio (honfoglaláskori) nemesek: "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán [Panyit Bánffy de Alsólindva] elött perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ök tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétöl fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub, József, Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53).

Pacsa ZT1.1
      ZT.1.1.1 1428-1492. A Pacsai Tötösy (Thythesy) család nemes földbirtokos (Dl.36666, Dl. 36713, Csánki III. 59, 192; Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára),
      ZT1.1.1.2 1474. "Pacsai Tüttösi cs. -- h.: Pacsa -- Zala m. (ma Pacsa, Zala m.) -- Tüttösi János, királyi ember 1474. IV. 13. Dl. 17567., – Péter, királyi ember 1474. IV. 13. Dl. 17567" (Szatlóczki).
      ZT1.1.1.4 1654. "Tötössy Balázs, pacsai 1654. június 18. Járás nélküli esküdt" (Zala Megyei Levéltár <http://193.224.161.188/adatbazisok/archontologia/archontologia.php>), 1654-06-18. "Pacsán lakó nemes Szabó, másként Tötössy Balázst megyei esküdtté választották" (Turbuly Éva, Zala vármegye közgyülési jegyzökönyveinek regesztái II. 1611-1655).
      ZT1.1.1.5 1676. "Nemes Személy Tütösy Pál" (Zala megyei helységnévtár Pacsa 18.362. 107).

Tötös ZT1.2
      ZT1.2.1 1428-1551. Tötösi Tötösy birtokos nemesek: Tüttös, Zala m. (ma Pacsatüttös-Pacsa, Zala megye):
– 1428. László, Szegfalui Péter ügyében királyi ember. VI. 20. Zala vm. II. 458.
– 1463-1496. Benedek - Pál fia, 1463. II. 13. Dl. 15807., Maráci Imre ügyében királyi ember 1496. VIII. 12. Dl. 46373.
– 1463. Pál, néhai. II. 13. Dl. 15807.
– 1466-1489. Péter 1466. III. 5. Dl. 16251., királyi ember 1474. IV. 25. Dl. 17567., 1488. IV. 10. Dl. 19368., néhai 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.
– 1468-1525. Pál, László, Illés, János: Pál, Boldogasszonyfalvai Tompa László ügyében 1468. (VI. 23. Dl. 93390) és Szentbalázsi Zele Antal ügyében királyi ember 1475 (IX. 15. Dl. 67845., 1513. Dl. 32206), néhai 1525 (VII. 17. ZML. Protocollum C. 136), 1524-04-07. A kapornaki konvent bizonyságlevele Thythews-i Thythewsy László és Thythews-i Illés fia János pénzátadással egybekötött cseréjéröl (szántók a Zala megyei Thythews-en). (Dl. 47553, Magyar Országos Levéltár).
– 1470-1542. Jakab, királyi ember 1470. X. 4. Dl. 102579., özvegye 1542. E 158 Tom. LI. 46.
– 1470-1500. János, királyi ember 1470. X. 4. Dl. 102579., Szentbalázsi Zele Tamás ügyében királyi ember 1480. IX. 16. SMM. 14. (1983) 63., Szentbalázsi Zele Tamás és Antal ügyében királyi ember 1481. VII. 23. SMM 14 (1983) 63-64., királyi ember 1482. IV. 11. Dl. 18653., 1482. V. 3. SMM. 14. (1983) 65., Pacsai Szentes Pál ügyében királyi ember 1500. VI. 4. Df. 285158., 1500. VIII. 31. Df. 285158.
– 1470. Benedek - Benedek fia. V. 28. Dl. 93425.
– 1474-1489. Demeter - Péter fia, 1474. IV. 13. Dl. 17567., 1474. IV. 25. Dl. 17567., 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.
– 1474-1513. Albert, 1474. IV. 13. Dl. 17567., 1474. IV. 25. Dl. 17567, Szentbalázsi Zele Antal ügyében királyi ember 1475. IX. 15. Dl. 67845., özvegye 1513. Dl. 32206.
– 1480-1481. Elek, Szentbalázsi Zele Tamás ügyében királyi ember 1480. IX. 16. SMM. 14. (1983) 63., Szentbalázsi Zele Tamás és Antal ügyében királyi ember 1481. VII. 23. SMM 14 (1983) 63-64.
– 1482. Sándor, királyi ember. IV. 11. Dl. 18653.
– 1482. Gergely. V. 3. SMM. 14. (1983) 65.
– 1483. Mihály. V. 18. Dl. 18819.
– 1488-1513. Kelemen, Berzencei Bornemisza János ügyvédje 1488. IX. 25. Dl. 32734., özvegye 1513. Dl. 32206.
– 1489. Péter - Demeter fia. VIII. 6. Rajkiana 62.
– 1489. György - Demeter fia. VIII. 6. Rajkiana 62.
– 1489. Ilona - Demeter leánya. VIII. 6. Rajkiana 62.
– 1489. János - Demeter fia. VIII. 6. Rajkiana 62.
– 1489. Cecília - Demeter leánya. VIII. 6. Rajkiana 62.
– 1496. Balázs, Maráci Imre ügyében királyi ember. VIII. 12. Dl. 46373.
– 1513. 4 Tötösy egytelkes nemes Dl. 32206.
– 1513. Bereck. Dl. 32206.
– 1525. Gáspár - Pál fia. VII. 17. ZML. Protocollum C. 136.
– 1542. Benedek. E 158 Tom. LI. 46.
– 1542. 5 Tötösy egytelkes nemes E 158 Tom. LI. 46.
– 1551. Gergely. V. 17. ZML. Protocollum C. 17.
Töredékes családfa: Péter (1466-1488) -- Demeter (1474-1489) -- János, Péter, György, Ilona, Cecilia (1489)" (Szatlóczki).
      ZT1.2.2 1543-1560. Tötösi Tötösy (Thytewssy) Benedek, zalavári várnagy, elöször 1543-ban van említve, mint vádolt, aki Mezölaky Ferenc zalavári apát 60 forintot érö lovát eröszakkal elvette (Nagyfalussy 124; Zalavári Apátság Levéltára 2153). Késöbb Tötösy, mint Zalavár várnagya, több társával és vezetöjükkel, Csányi Akáczcal és Bernáttal és Hasságyi Imrével, egy királyi ügyészségi perbe került, mert Mezölaky Ferenc zalavári apát halála (1568) után annak végrendeletét meghamisították és javait elhordták (Zalavári Apátság Levéltára Prot. B.225. skk. uo.128. uo. 110 és a Magyar Országos Levéltár N.315). Tötösi Tötösy Benedek felesége nemes Füsztüy Ilona volt, akinek Füsztün, más nevén Kismegyehidán volt birtoka és egy Gerencsér nevü malma (Nagyfalussy 67; A nemes Füsztüy család Füztön birtokolt [Füztü Bögöte, Megyehida és Porpác mellett feküdt] 1466-ban [Csánki II. 822] és Pál Füsztüy 1632. birtokolt Füztön. Füztöy Benedek, 48 éves korában, 1695-ben Zsédenyen, majd 1706-ban Kissomlyón tanító [Payr 292, 303, 353]). A per és elözményei részletesen le vannak írva Füssy 132-88, 625 No.128.) és Nagyfalussy (67-144). 1558. "Tythews possessio. A néhai Ormandy István fia Gábor, az anyja: Bwchay Márta kívánságára a Zala m-i Tythews possessio promonthorium-án fekvö, zelewnwk nevezett és az ö, valamint Pál, Perenc és Sebestyén nevü anyai testvérei tuljadonát képezö szölejének müveléséhez szükséges összeg elöteremtése érdekében, a szölö alatti 3 hold szántóföldjüket Thythessy Benedeknek, feleségének [nemes Füsztüy] Ilonának, valamint László, Kelemen, György és Farkas nevü fiaiknak 1 m. forintért elzálogosította" (Zalavári hh. lt. I./322. 1558; Zala megyei helységnévtár Kerecseny 11.233. 64). 1560. "Felsewzepethk és Thewthews, másképen Thewthewswewlgh possessio-beli birtokrészek birtokába. Az iktatásnál megjelentek: Felseözepethk-nél: Zaknyer-i Nemes János, Pokaffalwa-i Poka György és Osvát, Pethendh-i Pachay András, Lwkafalwa-i Lwka György, Apathy-i Agosthon Benedek, és Nagh Lörinc és a Pethew-k Pethendh-i és Istwand-i jobbágyai. Dwba-nál: Markalhaza-i Markai Balázs, Dawyth Imre, Kobaz Pál, Meleghegy-i Markai Pál, Zenthpetherwr-i Markai Gergely, Kys Farkas, Was György és Jósa János, Lengyel-i Zabo Bálint és az Ewrwenyes-i heremiták Ipwr-i /?/ és a Zalavár-i apát Pewrkendhi jobbágyai. Thewthews-nél: Pelsewrayk-i Nemes István, Pacha-i Balko Bálint és Péter, Dioskal-i Kaly Mihály, Zepethky János, Lenchely Ábrahám, Thewthewssy Benedek, a Rayky-ak officialisai és jobbágyai Rayk-on. Ellentmond: Lynchely Ábrahám és Basa Benedek, a Zylwaskerth, valamint a Pelsewzwl és Kyslazalth nevü föld birtokát illetöen /Thewthews-i határ/" (Zala megyei helységnévtár Szepetk [Ma: Pókaszepetk része] 22.445. 45 Zalavár"i hh. lt. 1/1231. 1560).
      ZT1.2.3 1474. 1474-04-13. "Gwth-i Orzag Mihály nádor a kapornoki konventhez. Bucha-i Mátyás, Pacha-i Bertalan deák, Thythes-i Zabo János és Pacha-i János deák panasza tárgyában, mely szerint a múlt karácsony körül (dec. 25.) Egerwar-i Mihály familiárisaival: Zompach-i Lászlóval, Hegy-i Jánossal, Ozko-i Gergellyel, Apathy-i Thwthor Jánossal és Apathy-i Jakabbal, továbbá Kys Márton, fia: Mihály, Pap Miklós, Thakach Bálint, Kowach Benedek, Manthyr Miklós nevü Fanchka-i jobbágyaival a panaszos Mátyás zalamegyei Zenthlerynchfalwa nevü birtokára rontott, György nevü jobbágyának ajtaját betörte, testvérét: Damjánt a házból kihúzta és megölte, továbbá Virágvasárnap körül (ápr. 9.) Meleghegh-i Bálint a panaszos Bertalannak a Meleghegh birtok határain belül fekvö Labaserdew nevü erdejét és Kerthwegzedew nevü szöllöjét elfoglalta és ma is hasznája, azonkívül Lengel-i Begeth Imre ezen Bertalannak többszöri kérésre sem hajlandó 4 forint adósságát megadni, éppúgy Wys-i Gál, Zepethk-i János, Ollar-i Demeter, felesége: Orsolya nem hajlandók Bertalannak a zalamegyei ... máskép ...eke nevü birtokára vonatkozó okleveleit kiadni, Thythwes-i András, Illés, Demeter és Albert szintén nem hajlandók Zabo János panaszosnak a zalamegyei Thythews birtokára vonatkozó okleveleit kiadni, noha már többször kérte öket, végül 10 év elött, Szent Mihály nap körül (szept.29.) Wys-i Gál a Zepethk-i János és Ollar-i Demeter hozzájárulásával a János deákot örökség jogán illetö zalamegyei Mihalhaza más néven Kyskarmach birtokon lévö részét, elfoglalta és birtokolja és Wys-i Gál és Ollar-i Demeter a birtokrészre vonatkozó kezükön levö okleveleket vonakodnak kiadni, Pacha-i Thythesy János, Thythws-i Péter, Radoh-i Albert és László, Lengel-i János, Kal-i János és Pál királyi emberek valamelyike vizsgálatot tartva idézze meg Egerwar-i Mihályt és a többieket Szent György nyolcadára (máj. 1.) meghagyva Egerwar-i Mihálynak jobbágyai elöállítását" (Q 311 / 1017 55. Magyar Országos Levéltár); 1474.04.13. "A kapornoki konvent Gwth-i Orzag Mihály nádorhoz. 1474 ápr.13-án kelt parancsára Thythews-i Péter királyi ember Sebestyén frater pap konventi kiküldött jelenlétben Zala megyében vizsgálatot tartott, mely a parancsban foglalt panaszt mindenben igazolta, majd Meleghaza-i Mihályt, Meleghaza birtokon, Ollar-i Demetert Zenthpetherwr, Lengel-i Begeeh Imrét ugyanott, Thythews-i Andrást, Illést, Demetert és Albertet ugyanott, Egerwar-i Mihályt Fanchka birtokon, Wys-i Gált és Zepethk-i Jánost tisztségük helyén: Alchfalw-n, Apathy-i Thuthur Jánost Apathy-i birtokrészén megidézte Szent György nyolcadára (máj.1.) a panaszosok ellen meghagyván Egerwar-i Mihálynak jobbágyai elöállítását is" (Diplomatikai Levéltár (Q szekció), Kincstári levéltárból (E), MKA, Neo-regestrata acta (Q 311).
      ZT1.2.4 1562. Thuthews possessio. A Thuthews-i Thuthewssy Tamás fiának: Jánosnak fia: Benedek, a másik Benedek fiának, Balázsnak fia, a Benedek a Péter fia: Benedek és a leányág uj adománykép kapja a Zala m-i Thuthews possessio-ban a birtokait" (Zalavári hh. lt. I/1247. 1562).
      ZT1.2.5 1598. Zala megye, Szentandrás: Czupi János 1 ház, Tarrodi István 1 ház, Zabó Benedek özv.-e 1 ház, Thütösi Benedek 1 ház. (Zala Vm lt. IV 492).

Zepethk ZT1.3 (1362-1454: "Zepethk" és "Zepethke" [Csánki III. 110], ma Pókaszepetk)
      ZT1.3.1 1474-1542. 1474. Zepethki Tötösy András (Dl. 17567, Dl. 17567), 1488. Zepethki Tötösy Illés Berzencei Bornemisza János ügyvédje (Dl. 32734), 1563. "Felsewzepethk possessio. A néhai [Tötösy] Thewthüwssy András fiának, Eliásnak fia: János, a néhai László fia: Ferenc, a néhai Lwba-i Dwbay Miklós fia: József, Gergely fia: István, János fia: Imre, a néhai Rayk-i Gergely fiai: Benedek és János beiktatása a Zala m-i Dwba egész possesio-ba" (Zala megyei helységnévtár Szepetk [(Ma: Pókaszepetk része] 22.445. 45. Zalavári hh. lt. 1/1231. 1563). 1542: Zepethki Tötösy László özvegye (E 158 Tom. LI. 47).
      ZT1.3.2 1542-1564. 1542. Zepethki Tötösy János (Zala megyei Levéltár E 158 Tom. LI. 46., 1543. VI. 10. ZML. HL. 4006) és 1549. két porta és egy újonnan népesült jobbágytelek birtokosa a Zala megyei Zepethken. A többi zepethki birtokos neve Rajky Gergely 3.5 portával és 2 újonnan népesült jobbágytelekkel, Hennyey Bernát 4.5 portával és 2 újonnan népesült jobbágytelekkel és Pethö Benedek 1 portával, 1 zsellérrel és 1 újonnan népesült jobbágytelekkel, valamint 2 urasági szolgálatban álló személlyel (Maksay II. 977, 1008). 1564: [Zepethki] Tötösy János nobilis fugitivus (Zala megyei helységnévár. Szepetk [Ma: Pókaszepetk része] 22.445. 4522. Dic. Zala. III. 329. v. és 330. 1564).

Kerecsény ZT1.4 (terra nobilium de Kerchen 1270 [Árpádk. uj okmt. VIII. 307])
      ZT1.4.1 1372. 72 Rajk, Kerecsény és Zalaegerszeg körüli zalai nemes tanúskodik, hogy egy birtok Csácsnál a zalaegerszegi apáté. A nemesek között említtetik János, Tötösy Miklós (Nicholas de Teuteus) fia és András, Tötösy Kozma (Cosma de Teuteus) fia. Ugyanebben az okiratban több más kerecsényi birtokos család (8) és egy hazugdi család van említve (Sümeghy No. 40).
      ZT1.4.2 1513-1542. A Kerecsényi Tötösy (Thythewsy) család földbirtokos nemes család (Csánki III. 192; Dl.32206). 1513-1542. "Kerecsényi Tüttösi cs. másként Felsökerecsényi Tüttösi cs. -- h.: Kerecsény -- Zala m. (ma Kerecsény, Zala m.) Birtokok: Felsökerecsény (1. jp.) 1513. Dl. 32206., Felsökerecsény 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B., Kerecsény (egytelkes) 1542. E 158 Tom. LI. 45., Az 1513-ik évi adólajstrom szerint
mind két helyet föleg 1 telkes nemesség lakta, Felsökerecseny: a Cser, Elyés, Tüttösi, a három Kuti, Szompácsi, Székely, Szöke és Biki családok, / összesen 11./ Alsókerecsenyt pedig: a Szabó, a két Nyúl, Lovas, Tóth, Kovács, Németh és Madaras, /összesen 8 családok/ Ma Kerecseny, Nagykanizsától ó.k.-Csánki: IIII. 69. Kerecsen. Várfölde volt, melyet IV. László adományozott Atyus mesternek. Nemes Kerecsényi Tötösy földbirtokosok:
– 1513-1534. Mihály I., 1513. Dl. 32206., néhai 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.
– 1534-1542. Benedek – Mihály I. fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B., 1542. E 158 Tom. LI. 45.
– 1534. Dorottya – Benedek leánya, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B.,
– 1534-1542. Gergely – Mihály I. fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B., 1542. E 158 Tom. LI. 45.
– 1534. György – Mihály I. fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B.
– 1534. Ilona – Mihály I. leánya, Felsökerecsényi Kis Máté 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390. "Kerecsényi Kis cs. másként Felsökerecsényi Kis cs. – h.: Kerecsény – Zala m. (ma Kerecsény, Zala m.): Máté felesége Felsökerecsényi Tüttösi Ilona, gyerekek: Lörinc, Erzsébet, Márta, Sára, Ilona, Katalin ... Máté, özvegye Felsökerecsényi Tüttösi Ilona 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390." (Szatlóczki; Zalavári hh. lt. 1/1214).
– 1534. Kelemen – Benedek fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B.
– 1534. Máté – Benedek fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B.
– 1534. Mihály – Benedek fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B. (Holub 82. Szatlóczki)
– 1542. Benedek, Gergely (Zala I. 44 v.l. 1542)
[Családfa: Mihály 1513 gyerekei Benedek, Gergely, György, Ilona (férje Felsökerecsényi Kis Máté); Benedek gyerekei Mihály, Máté, Kelemen, Dorottya]
      ZT1.4.3 1562. "Asokerechen possessio. Néhai Tötösy (Thythewssy) György fiai: Máté, Mihály és Tamás, néhai Mihály fia: Gergely s a Benedek fiai: Mihály, Kelemen és Máté, a néhai Melegh Mátyás fia: Péter, a néhai Podor Benedek fiai: Antal és Kelemen, a néhai Zabád Gergely fia: Benedek és a néhai Ember Balázs fiai: János és Mihály uj adományként kapják a Zala m-i Pelsewkkerechen, Alsokerechen és Meleghegh possessio-kat 'totales domos et curias nobilitares'" (Zalarári hh. l . 1/1214. 1562). 1562.
      ZT1.4.4 1574. "Kerecheny possessio. Kerecheny-i Byk Mihály és felesége Borbála, a néhai Lengyel-i Pylep János beiktatása a Zala m-i Kerechen, Lengyel és Dyoskal possessiokban fekvö egész nemesi házak, illetve kúriák birtokába. Az iktatásnál megjelentek: Dyoskal-nál: Kondakor-i Kondakory Albert, Issebor-i Zepethky Márton, Thythews-i Patkós Perenc és Leachely Ábrahám, Kali Ágosthon, Gergely és Kaly Jáaos, Kerecheny-i Thythewssy Gergely és a kapornaki apát Zenthmathé-i jobbágya. Lengyel-nél: Imroffy Bálint, Benedek és Mátyás, Babos Balázs és Byk Tamás /mind Kerechen-iek./ Kerechen-nél: Moleg Péter, Hagy Péter, Cher György, Oheko Tamás, Kwthy, másképen Lengyel Gergely, Simon Kys Mihály és Sebestyén, Nywl Márton, Érsek János, Byk Máté és Cser Bálint /mind Kerecheniek/, valamint Darabos Gergely, Pyspek Parkas és Haholthy Miklós, a Kacza Imre Felsew Orozthon-i jobbágyai és Alsokerecheni Kerecheny László (Zala megyei helységnévtár Kerecseny 11.233. 6447. Zalavári hh. lt. 1/1273. 1574).
      ZT1.4.5 1685-1700. 1685. "Magyar részröl 1685-ben ... Szegedi Bálintot tekintették Csór birtokosának aki 1687. Palota visszafoglalása után várpalotai várkapitány lett és e minöségében birtokolta Csórt 1696-ban és 1697-ben is. 1700-ban fellépett ellene Mecsér Ádámné madocsányi és horóczi Madocsányi Anna Mária. A kancelláriában azt adta elö, hogy ö Porkoláb Mártonnak, az 1613. évi adományosnak leszármazója (Porkoláb Márton fia János, leánya Egry Jánosné, annak leánya Tüttössy Mátyásné Egry Anna, annak leánya Madocsányi Miklósné Tüttösy Katalin, és ö e házasságból származik), tehát többszörösen is leányágon szállt reá a birtokhoz való jog. Csórt azonban ükapja testvérének Fejérváry Jánosné Porkoláb Borbálának fiai, Fejérváry Zsigmond és testvérei István György és János évtizedekkel ezelött zálogba adták összesen 800 Ft-ért Rabby István személynöki ítélömesternek és feleségének" (Farkas Gábor, Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. Székesfehérvár, 1981. 212); 1700-07-27. Madocsány de Madocsány et Horocz Miklós felesége Felsökerecsényi Tötösy de Katalin gyermekeik Miklós, Katalin, Anna-Mária, Miklós fia Mecséry Ádám akinek fia Lajos-József; Birtok: Chór; Iszka; Baglyas (Fejér); Szenicze; Szotyinafalua (Nyitra)" (Királyi Könyvek 1527-1848 [1867]; Zalavári Konvent Levéltára 1214; Füssy 37);

Hazugd ZT1.5
      ZT1.5.1 1513. A Hazugdi Tötösy család földbirtokos család (Csánki III. 59; Dl.32206).

ZT2 ~1268-1382. A Baktöttösi és Tóföi Tötösy család. 1358. nemes földbirtokos Baktü(ö)ttösön (vö. a Zala megyei helységeknél I.Z2 <http://www.totosy.com/partone.html>). Az okirat egy megegyezés a barlaföldi, tóföi és tötösi (Thuthus, Teuteus) birtokokat illetöleg Tóföi Pál és fiai, Miklós de Kávás (Gergely de Kavas fia), és Mihály, Pynchur fia, akinek apja Tötösy Absalom (Absolon de Thuthus) volt, között. Feltehetö, hogy az iratban szereplö Mihály 30 éves volt az okirat írásakor és akkor Mihály 1328. születhetett. Apja Pynchur ugyancsak lehetett 20-30 éves fia születésekor, tehát 1298-1308. születhetett, és nagyapjának Absalomnak születése így lehetett 1268-1278 között. Ennek alapján ez a Tötösy család a legrégebben dokumentált Tötösy család, ahol keresztnevek is vannak említve. Ez a család még 1382-ben birtokos itt, mert akkor egy Tötösy nevü nemes említtetik mint fö-birtokosa Baktüttösnek (Anjoukori okmánytár VII. 304-06 No.163; Zala vármegye története I. 548, II. 182; Herényi 78); 1339-1382. A Tóföi Tötösy család: a Baktöttös meletti Tófö-ben 1339. Zala megyei nemesek igazolják a Töttössy család ösi nemességét (Herényi 78); 1382. Garai Miklós nádor a zalavári conventet kiküldi, hogy Tófej nevü vitás birtokot Kávási Jakab, Jacobi Teuteus alio nomine Tofeu és Tófeji Loránd között oszszá fel (Zala vármegye története. II. 181).

ZT3 1328. Tutheus-i Pál fia Oproud István mester, Miklós fia Miklós mester körmendi alvárnagya, ura nevében és a káptalan név szerint felsorolt Olazka-i jobbágyai (Vas m) nyugtatták Kona Miklóst, Ogmand testvérének: Dénesnek fiát az ellenük elkövetett hatalmaskodások és károkozások ügyében; 1328.04.23. Töttösi István körmendi alvárnagy (Dl. 104691.; Szatlóczki, Világi Archontológia, "Várak, Kastélyok, Eröditmények").

ZT4 1493. "Vitai Tüttösi cs. -- h.: Vita -- Zala m. (ma Nemesvita, Veszprém m.) Birtokok: Vita 1493. k. Dl. 44041., Antal, 1493. k. Dl. 44041" (Szatlóczki).
ZT5 1415. Tötösy Pál, László fia, iudex nobilium-a (szolgabíró) Zala megyének (Holub 479.; Archontológia, Zala Megyei Leveltár <http://193.224.161.188/adatbazisok/archontologia/archontologia.php>).
ZT6 1424. Tötösy Jakab, Miklós (Nicolaus de Thythews) fia: Csabi Balázst beiktatják Csab, Rennek és Görbö birtokokba "nem véve figyelembe Tötösi Miklós fia Jakab esetleges ellentmondását". (Zichy VIII. 186 No.126.
ZT7 1341-1346. Töttöskáli Tötösy család: Töttöskál (lásd I.Z4 <http://www.totosy.com/partone.html>) a 14. században Tötösy birtok, de királyi jobbágyok is lakják. 1341-ben a király és a veszprémi püspök birtokcseréje alkalmával kilencen vallják magukat Töttöskálon királyi jobbágynak. A feleket birtokaikba be akarták iktatni, ennek azonban Tötösy Olivér ellene mondott. 1346-ban Tadeuka és a Káli-medence birtokcseréjeben a Tötösyek, meg a többi falulakó is országos nemesnek vallja magát (Herényi 507).
Zala megyei predikátumos "de Tötös" családok: Szabó de Tötös (Csánki III. 182; 1474: Dl.17567; 1488: Dl.19368), Szász de Tötös (Csánki III. 183; 1465: Dl.16199; 1469: Nemzeti Múzeum Levéltára), Terjék de Tötös (Theryek) (Csánki III. 187; 1426: Zala vármegye története II. 451), Taba de Tötös (Thaba) (Csánki III. 187; 1431: Zala vármegye története II. 469), Kemény de Tötös (Kemen) (Csánki III. 159; 1493: Dl.36729). A Zala megyei Tüttös-ön (ma Pacsatüttös), a következö "de Tötös" családok vannak dokumentálva, 1481-1542: Basa de Tötös, Csaló de Tötös, Fábián de Tötös, Felsö de Tötös, Horvát de Tötös, Mencseli de Tötös, Palkos de Tötös, Parnas de Tötös (vö. Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család), Simon de Tötös, Szabó de Tötös, Szász de Tötös, Szentes de Tötös, Tengel de Tötös, Zsigmond de Tötös (Szatlóczki).

Besorolhatatlan Tötös(y) családok/személyek
      1132. Zsolcza: "I. Béla, kinek, mikor a támadás Lengyelország felöl jött, vissza kellett vonulni, Borisszal a Sajónál, valahol a mai Zsolcza táján találkozott. Serege a jobbparton táborozott. A lengyelek, oroszok túlnan fogtak állást. A hozzájuk csatlakozott magyarok föemberei voltak: Tivadar, 'a veszedelem gerjesztöje', a borsodi Simád nemzetségböl, talán rokona Simafia Márknak, ki mint Kálmán tanácsosa, egyik förészese volt Álmos és Béla megvakításának, Tytus (Töttös), Folkus és egy heves, merész, talán somogyi ember, a Györ-nemzetségböl, Sámson" (Pauler Gyula A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I. 242, 243).
      1525. Marosvásárhely: "Székely Antal gvardián mellett 6 misés pap hallgatta ki a búcsúsok szent gyónását. 1525-ben pedig 13 misés papja van a kolostornak, kik Hunyadi Kelemen atya által másolt (1522) zsolozsmáskönyvböl imádkoznak. Egynehány a kolostori iskola professzora; mert biz' itt nem csak a plébániális iskolák tárgyait tanítják: (olvasás, írás, bibliai történetek), hanem polgárosodó városhelyböl lévén szó, a triviális ismeretkörböl számolást is, a földröl is valamit, latint is, zenét is stb., mert az orgonista, Brassai Jeromos s a mellette éneklö Tötösi Mátyás erre is vállalkozhattak" (Jaross <http://www.medibit.hu/Mvhely/kronika/fodor_fuzetek/jaros.html>).

nota bene: A Tötösy családok (Zepethneki vagy más Töt(t)ös(s)y) egyike sem származott a Báthmonostori Töttös zászlósuri családból; a (valószinüleg) honfoglaláskori Báthmonostori Töttös család fénykorát az Anjou királyok alatt élte, mikor legtöbb tagjának zászlósúri rangja volt. Útolsó férfi tagjai László és fia Péter 1468 körül haltak el. László lánya Orsolya 1486-ban van említve mint Kisvárdai János felesége és az ország több megyéjében elterjedt Töttös birtokok örököse (vö. Nagy Iván XI. 211; Karácsonyi I. 214-26; Kozmács; Wertner I. 80-98; Turul 20 [1902]: 7-42; a Zichy okmánytár több bevezetöje foglalkozik a család történetével, különösen a X. kötet bevezetöje tartalmas; Magyar Országos Levéltár).