Tolna megye
   TT1 1321-ben Tötösy Péter, Tötösy Jakab (Jacobus de Tuteus) fia szerepel a tanúk között, akik tanúskodnak Bogár István és Domonkos, Mortunus fia közötti perben (Zichy I. 204 No.236. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   TT2 1400-ban, 1413-ban és 1415-ben Tötösy János (Joannes de Thythews), Tötösy Pál fia, vicecomes és iudex nobilium Tolna megyében (Zichy V. 221 No.183; VI. 259 No.171; VI. 873 No.247; VI. 383 No.255. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>). nota bene: ezek a Tötösyek valószínüleg azonosak a fenti Baranya megyei Tötösyekkel.

Valkó megye
   VLT1 1394-ben egy Tötös (Tyteus: Dl.7985) nevü királyi ember szerepel ebben a megyében (Csánki II. 357. Felhasznált Források).

Vas megye
    VT1 Apátunokatöttösi és Gutatöttösi [ma Rábatöttös] Töttösi Töttössy család 1323-1554:
    VT1.1 1323-ban Gergely és Doroszló, Rumi Doroszló fiai, beiktattatnak, mint Balozsaj birtokosai (Balozsaj Gutatöttös mellett feküdt, lásd Vas megye [II.V1]). A szomszédok között említtetik Tötösy Miklós (Nicholas de Teutes), Tötösy Kázmér fia (Anjoukori okmánytár II. 91-94; Csánki II. 805. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
    VT1.2 1342-ben egy perben Rumi Doroszló, Rumi Pál fiai és az Apátunokatöttösi nemesek között említtetnek Gregorius és Thomas de Apathvnukatheteus, Nicholaus fiai (Anjoukori okmánytár IV. 258-60. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
    VT1.3 "DL 41013. Kelt: 1346-06-19 Kiadó: Pál országbíró. Régi jelzet: Q 10 / VÉGHELY Fennmaradási forma: Eredeti Pecsét: Hátlapon. Regeszta: nono die termini reportationis sc. octavas festi Penthecostes. Pál országbíró bizonyítja, hogy István fiai, András és Petew, Péter fiai, Domonkos és András, valamint Miklós fia Tamás töttösi nemesek eskütársaikkal együtt letették az ártatlansági esküt Kázmér fia Miklós töttösi nemes meggyilkolása, valamint Rum elfoglalása miatt, minthogy nevezett Töttösi Kázmér fia Román e büncselekménnyel vádolta öket. Hártya, hátlapon pecsétnyom. Regeszta forrása: OL regeszta (Bakács)." ("A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR/Gyüjteményekböl (P szekcióból és állagtalan fondok)/Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag (Q 10)/DL 41013." Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
    VT1.4 1414-ben (Dl.10176) és 1471-ben (Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára) a Töttösi Töttössy család említtetik, mint földbirtokos család Apátunokatöttösben: "Töttösi cs. Másként: Tittösi. (1414: Dl. 10176; 1471: Muz. llt)" Csánki II. 805, 854 <http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_tortenetfoldrajz/birtokosok.html>; vö. Gutatöttössel a Vas megyei [Rész II V1] helységek alatt).
    VT1.5 "DL 94183. Kelt: 1439-02-26. Kiadó: Hédervári Lörinc nádor. Régi jelzet: Q 74 / 108 19 3. Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Záró Nyelv: Latin. Regeszta: Hédervári Lörinc nádor a györi püspök felperes és Theutheus-i Mihály deák, István fia Miklós és Péter fia Péter meg Rum-i Domokos alperesek között a györi káptalan perbehívó jelentésében foglalt ügyben folyó perben az oklevelek bemutatására és a kiszabott bírságok kifizetésére kitüzött terminust Szent György nyolcadára /máj.1./ halasztja azért, mert a györi püspöki szék jelenleg betöltetlen. -- Zárópecsét nyomai" ("A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR/Családi levéltárak (P szekcióból)/Festetics levéltár, Sallér család (Q 74)/DL 94183." Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
    VT1.6 "DL 94206. Kelt: 1461-02-09. Hely: Vasvár Vas m Kiadó: Vas Megye. Régi jelzet: Q 74 / 74 5. Fennmaradási forma: Eredeti Pecsét: Hátlapon. Nyelv: Latin. Regeszta: Vas megye bizonyítja, hogy a Thewtes-i Illés fia János panasza tárgyában tanuvallatásra kiküldött szolgabíró visszatérve a következöket jelentette: Byr-i Tamás és Gwthafolwa-i Gáspár Rwm-i János Rwm-ban lakó két jobbágyával éjszaka a panaszos kuriájára törtek és onnan három kas méhet elvittek tolvaj módra. -- Jobbágyok nevei. -- Hátlapján egy csonka rányomott pecsét és kettö helye. - Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)." ("A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR/Családi levéltárak (P szekcióból)/Festetics levéltár, Sallér család (Q 74)/DL 94206." Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
    VT1.7 1554-ben Töttösi Töttössy Benedek (Thetessy) özvegye és Töttösi Töttössy Gergely földbirtokosok Töttösön (Baán 167. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
    VT1.8 "Falutörténet: A mai Rábatöttös 1992-ben kapta meg nevét, elötte 1942-ben Gutaháza és Rábatöttös községekböl Gutatöttös néven szerepelt. ... I. (Nagy) Lajos uralkodása idején, 1345-ben kelt oklevélbol arról értesülhetünk, hogy Apáthy János Töttösi András számára átad egy birtokot a templom közelében. ... 1461-ben Rumy János Rumban élö jobbágya hatalmaskodott Thewtesi János kúriája ellen" (Rábatöttös [2006]: <http://www.rabatottos.hu/>).
   VT2 1481-ben a Vasvári család donatióba kapja a kihalt Tötösbiri Péter birtokait (Csánki II. 854, 856. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   VT3 Töttösi Parnas [Párnás] késöbb Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család: A Töttösi Parnas a "de Tötös" predikátumos családok közé tartozik, mégis a Vas megyei Tötösy családok között említendö, mert egy 1587 elötti okiratban Tötösynek íratik és késöbb az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy családdá vált. 1464-ben a Töttösi Parnas család a Vas megyei Töttösön említtetik, mint birtokos család: "Párnás (töttösi) cs. Parnas. (1464: Hazai okmt. III. 415.)" (Csánki II. 843 <http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_tortenetfoldrajz/birtokosok.html>; Zichy III. 415; Baán 167). 1520-ban II. Lajos király hozzájárulását adja, hogy Hollósy Benedek nemes Töttösi Parnas Miklósnak (Nicolaus Parnas de Thytes) ajándékozza három jobbágytelkét, amelyek a Zala megyei Alsókustány faluban fekszenek (Zala Megyei Levéltár). Ez a család eredetileg a Pacsatüttösi (lásd ZT1) nemes családokból származik: "Tüttösi Párnás cs. – h.: Tüttös – Zala m. [ma Pacsatüttös --Pacsa, Zala m.] Birtokok: Alsókustány 1520. VI. 29. Df. 254082. -- [Töttösi Parnas] Miklós, felesége Zsófia 1520. VI. 29. Df. 254082" (Szatlóczki). A pacsatüttös-i nemesek nemessége valószínüleg honfoglaláskori, mert Holub szerint: "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán elött perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ök tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétöl fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub 53, Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>). Egy 1520-ban keltezett okmány tartalma a következö: "Zala megye alispánja és Szentgyörgy várnagya, Hosszutóthy, és helyettese Hollósy László fegyvereikkel Töttösi Parnas Miklós (Nicolaus Parnas de Thewthes) alsókustányi nemesi kúriájára törtek, a feleségét megverték és a kúriát kirabolták (Zala Megyei Levéltár; a Hollósy család említtetik mint birtokos 1529-ben Alsókustányban, Zala megyében, ahol Hollósy László birtokos [Füssy 32; Zalavári Konvent Levéltára 2369]). Ezek szerint a Töttösi Parnas késöbb Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy <http://www.totosy.com/appendix.html> család Zala megyéböl származott, a 15. században Vas megyébe telepedett, majd késöbb, valószínüleg a Török elöl, Vas és Zala megyékböl Sopron megyébe költözött. Egy 1580-ban keltezett okmány a következöt tartalmazza: Czobor Imre nádori helytartó elött Loós mezövárosban nemes Theöteösy másképpen Parnas János és társai képviselöket vallatnak" (Magyar Országos Levéltár, Töttössy család, P. 688, 1580). Tehát valamikor Sopron vármegyébe való költözködésük után, a Töttösi Parnas család Zala és Vas megyei "Töttösi" származása és birtokai helyét vette fel családnevének. A család a késöbbi századokban Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy <http://www.totosy.com/appendix.html> családként volt ismert és a 19. század közepéig mint egy bene possessionatus család szerepelt föleg Sopron megyében. A család a 19. század végén halt ki férfiágon. Iratai a Magyar Országos Levéltárban, a Sopron, Vas, Fejér, és Zala megyei levéltárakban találhatók.
   VT4 Kispatyi Tötösy család 1340: 1340-ben említtetik egy Tötösy család Kispaty-on (ugyancsak Alsópaty, Felsöpaty, Középpaty: Sárvártól északra a Rába mellett): "1340-ben a Patyiak Töttösiekkel pereskednek. A peres felek: Patyi Gervasius fia András, Patyi Luka fiai Miklós, Gergely és Mihály felperesek, Töttösi István gyermekei Erzsébet és Wenzel alperesek" (Herényi 305. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   VT5 körmendi Tötösy család 1578: 1578-ban Tötösy (Teötösy) Tamás címeres nemeslevelet kap: "Zakál. (Körmendi). Adta: II. Rudolf, Pozsony, 1578. április 11. Kapta: Körmendi Zakál János, neje Sbardelat Anna és gyermekei: továbbá sógorai: Kermendy János, Markasiny Ferencz, Teötösy Tamás, Makó Ferencz és Burján István. Czímer: a pajzs-udvart egy függöleges vonal két egyenlö részre osztja; a jobb oldal kék; a bal oldalt egy másik vonal keresztben vágja ketté, ennek felsö része ezüst, az alsó vörös. A kék udvarban három zöld halom, ezen álló hegyes farkú arany-oroszlán, jobb lábával kardmarkolatot, a ballal a közepén fogva dárdát (kardot) tart és balra fordul. Az ezüst mezöben két liliom, a vörösben pedig fehér. (A szöveg zavaros; nincs megnevezve, hogy milyen a fehér udvarba jövö két liliom s minek kellene a vörös udvarba jövö fehérnek lenni? Talán liliom?) A zárt sisak koronáján fél, különben a leírthoz hasonló oroszlán emelkedik föl. Foszladék: j. arany-kék, b. vörös-ezüst. Fölmutatta: körmendi Szakály Mihály, 1733. Kis-Unyom, és -- István, 1733. Felsö-Paty" (Balogh 1894. 265-66, 257; Szluha. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).



    Vas megyei "de Tötös" predikátumos családok: Rumy de Tötös 1323-1498 (Csánki II. 847; Anjoukori okmánytár II 91, IV 259, Geregyei de Tötös (Csánki II. 820, 823; 1453: Dl.14761 és 1454: Dl.14805), Szász de Tötös (Csánki II. 849; 1449, 1476, 1480, 1492: Körmendi levéltár Alm. II. Lad.8 n.79; Házi 349; Ostffy család levéltára II.19; Nemzeti Múzeum Levéltára) és Vincze de Tötös családok (Csánki II. 858; 1436: Gróf Festetics család levéltára, Castrif.181c. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).

Zala megye
   ZT1 Pacsai Tötösy család 1256-1654:
   ZT1.1 1428-ban Pacsatüttösön a Pacsai Tötösy (Thythesy) család említtetik, mint földbirtokos (Dl.36666). Ugyanez a család említtetik késöbb is, 1479-ben (Dl. 36713) és 1492-ben (Csánki III. 59, 192; Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, majd 1513-ban ugyanott, Pacsán (lásd a helységeknél I.Z1 <http://www.totosy.com/partone.html>) tehát tulajdonképpen Tötösön, 4 Tötösy család van nyilvántartva mint nemes földbirtokos (Csánki III. 59, 192). Ennek a Tötösy családnak a nemessége valószínüleg honfoglaláskori, mert Holub szerint: "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán elött perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ök tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétöl fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub 53, Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   ZT1.2 "Tüttösi nemesek – h.: Tüttös – Zala m. (ma Pacsatüttös – Pacsa, Zala m.). Birtokok: Tüttös 1474. IV. 13. Dl. 17567., Szentpéterúr 1474. IV. 25. Dl. 17567., Tüttös-i szölö birtokukat elcserélték Pacsai Szentes Pállal egy Pacsa-i birtokrészre 1489. VIII. 6. Rajkiana 62., Tüttös (4 egytelkes) 1513. Dl. 32206., Tüttös (5 egytelkes) 1542. E 158 Tom. LI. 46.,
– Albert, 1474. IV. 13. Dl. 17567., 1474. IV. 25. Dl. 17567., Szentbalázsi Zele Antal ügyében királyi ember 1475. IX. 15. Dl. 67845., özvegye 1513. Dl. 32206.,
– András, 1474. IV. 13. Dl. 17567., 1474. IV. 25. Dl. 17567.,
– Balázs, Maráci Imre ügyében királyi ember 1496. VIII. 12. Dl. 46373.,
– Benedek - Pál fia, 1463. II. 13. Dl. 15807., Maráci Imre ügyében királyi ember 1496. VIII. 12. Dl. 46373.,
– Benedek - Benedek fia, 1470. V. 28. Dl. 93425.,
– Benedek, 1542. E 158 Tom. LI. 46.,
– Bereck, 1513. Dl. 32206.,
– Cecília - Demeter leánya, 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.,
– Demeter – Péter fia, 1474. IV. 13. Dl. 17567., 1474. IV. 25. Dl. 17567., 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.,
– Elek, Szentbalázsi Zele Tamás ügyében királyi ember 1480. IX. 16. SMM. 14. (1983) 63., Szentbalázsi Zele Tamás és Antal ügyében királyi ember 1481. VII. 23. SMM 14 (1983) 63-64.,
– Gáspár – Pál fia, 1525. VII. 17. ZML. Protocollum C. 136.,
– Gergely, 1482. V. 3. SMM. 14. (1983) 65.,
– Gergely, 1551. V. 17. ZML. Protocollum C. 17.,
– György – Demeter fia, 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.,
– Illés, 1474. IV. 13. Dl. 17567., 1474. IV. 25. Dl. 17567., Berzencei Bornemisza János ügyvédje 1488. IX. 25. Dl. 32734.,
– Ilona – Demeter leánya, 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.,
– Jakab, királyi ember 1470. X. 4. Dl. 102579., özvegye 1542. E 158 Tom. LI. 46.,
– János, királyi ember 1470. X. 4. Dl. 102579., Szentbalázsi Zele Tamás ügyében királyi ember 1480. IX. 16. SMM. 14. (1983) 63., Szentbalázsi Zele Tamás és Antal ügyében királyi ember 1481. VII. 23. SMM 14 (1983) 63-64., királyi ember 1482. IV. 11. Dl. 18653., 1482. V. 3. SMM. 14. (1983) 65., Pacsai Szentes Pál ügyében királyi ember 1500. VI. 4. Df. 285158., 1500. VIII. 31. Df. 285158.,
– János – Demeter fia, 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.,
– János, 1542. E 158 Tom. LI. 46., 1543. VI. 10. ZML. HL. 4006.,
– Kelemen, Berzencei Bornemisza János ügyvédje 1488. IX. 25. Dl. 32734., özvegye 1513. Dl. 32206.,
– László, Szegfalui Péter ügyében királyi ember 1428. VI. 20. Zala vm. II. 458.,
– László, özvegye 1542. E 158 Tom. LI. 47.,
– Mihály, 1483. V. 18. Dl. 18819.,
– Pál, néhai 1463. II. 13. Dl. 15807.,
– Pál, Boldogasszonyfalvai Tompa László ügyében királyi ember 1468. VI. 23. Dl. 93390., Szentbalázsi Zele Antal ügyében királyi ember 1475. IX. 15. Dl. 67845., 1513. Dl. 32206., néhai 1525. VII. 17. ZML. Protocollum C. 136.,
– Péter, 1466. III. 5. Dl. 16251., királyi ember 1474. IV. 25. Dl. 17567., 1488. IV. 10. Dl. 19368., néhai 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.,
– Péter - Demeter fia, 1489. VIII. 6. Rajkiana 62.,
– Sándor, királyi ember 1482. IV. 11. Dl. 18653.,
családfa: Péter (1466-88) -- Demeter (1474-89) -- János, Péter, György, Ilona, Cecilia (1489)." (Szatlóczki, Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
   ZT1.3 Pacsai Tötösy János, Péter 1474: "Pacsai Tüttösi cs. -- h.: Pacsa -- Zala m. (ma Pacsa, Zala m.), -- Tüttösi János, királyi ember 1474. IV. 13. Dl. 17567., – Péter, királyi ember 1474. IV. 13. Dl. 17567." (Szatlóczki, Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
   ZT1.4 Pacsai Tötösy András, János, Péter 1474: "DL 17567. Kelt: 1474-04-13. Kiadó: Ország Mihály nádor. Régi jelzet: Q 311 / 1017 55. Fennmaradási forma: Átírás 1474. Nyelv: Latin. Regeszta: Gwth-i Orzag Mihály nádor a kapornoki konventhez. Bucha-i Mátyás, Pacha-i Bertalan deák, Thythes-i Zabo János és Pacha-i János deák panasza tárgyában, mely szerint a múlt karácsony körül (dec. 25.) Egerwar-i Mihály familiárisaival: Zompach-i Lászlóval, Hegy-i Jánossal, Ozko-i Gergellyel, Apathy-i Thwthor Jánossal és Apathy-i Jakabbal, továbbá Kys Márton, fia: Mihály, Pap Miklós, Thakach Bálint, Kowach Benedek, Manthyr Miklós nevü Fanchka-i jobbágyaival a panaszos Mátyás zalamegyei Zenthlerynchfalwa nevü birtokára rontott, György nevü jobbágyának ajtaját betörte, testvérét: Damjánt a házból kihúzta és megölte, továbbá Virágvasárnap körül (ápr. 9.) Meleghegh-i Bálint a panaszos Bertalannak a Meleghegh birtok határain belül fekvö LabasErdew nevü erdejét és Kerthwegzedew nevü szöllöjét elfoglalta és ma is hasznája, azonkívül Lengel-i Begeth Imre ezen Bertalannak többszöri kérésre sem hajlandó 4 forint adósságát megadni, éppúgy Wys-i Gál, Zepethk-i János, Ollar-i Demeter, felesége: Orsolya nem hajlandók Bertalannak a zalamegyei ... máskép ...eke nevü birtokára vonatkozó okleveleit kiadni, Thythwes-i András, Illés, Demeter és Albert szintén nem hajlandók Zabo János panaszosnak a zalamegyei Thythews birtokára vonatkozó okleveleit kiadni, noha már többször kérte öket, végül 10 év elött, Szent Mihály nap körül (szept.29.) Wys-i Gál a Zepethk-i János és Ollar-i Demeter hozzájárulásával a János deákot örökség jogán illetö zalamegyei Mihalhaza más néven Kyskarmach birtokon lévö részét, elfoglalta és birtokolja és Wys-i Gál és Ollar-i Demeter a birtokrészre vonatkozó kezükön levö okleveleket vonakodnak kiadni, Pacha-i Thythesy János, Thythws-i Péter, Radoh-i Albert és László, Lengel-i János, Kal-i János és Pál királyi emberek valamelyike vizsgálatot tartva idézze meg Egerwar-i Mihályt és a többieket Szent György nyolcadára (máj. 1.) meghagyva Egerwar-i Mihálynak jobbágyai elöállítását. -- Regeszta forrása: OL regeszta." (Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
   ZT1.5 [Pacsai?] Tötösy László, Illés, János 1524: "DL 47553. Kelt: 1524-04-07. Kiadó: Kapornaki Konvent. Régi jelzet: Q 10 / Szalay. Fennmaradási forma: Eredeti. Pecsét: Záró. Regeszta: feria quinta post Ambrosy. A kapornaki konvent bizonyságlevele Thythews-i Thythewsy László és Thythews-i Illés fia János pénzátadással egybekötött cseréjéröl (szántók a Zala megyei Thythews-en). Csonka. Papír, hátlapján zárópecsét töredéke. Regeszta forrása: OL regeszta (Maksay)." (Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>).
   ZT1.6 Pacsai Tötösy Balázs 1654: "Tötössy Balázs, pacsai 1654. június 18. Járás nélküli esküdt" (Zala Megyei Levéltár <http://193.224.161.188/adatbazisok/archontologia/archontologia.php>).
   ZT1.7 Hazugdi Tötösy család 1513: 1513-ban egy Tötösy család említtetik, mint földbirtokos család Hazugdon (Csánki III. 59; Dl.32206). Mivel Hazugd Pacsatüttös mellett fekszik, ez a család valószínüleg a Pacsai Tötösy családdal rokon, illetve egyik ága.
   ZT2 Baktöttösi Tötösy család ~1268-1382: 1358-ban a baktü(ö)ttösi Tötösy család említtetik, mint földbirtokos Baktü(ö)ttösön (Anjoukori okmánytár VII. 304-06; vö. a Zala megyei helységeknél I.Z2 <http://www.totosy.com/partone.html>). Az okirat egy megegyezés a barlaföldi, tóföi és tötösi (Thuthus, Teuteus) birtokokat illetöleg Tóföi Pál és fiai, Miklós de Kávás (Gergely de Kavas fia), és Mihály, Pynchur fia, akinek apja Tötösy Absalom (Absolon de Thuthus) volt, között. Feltehetö, hogy az iratban szereplö Mihály 30 éves volt az okirat írásakor és akkor Mihály 1328-ban születhetett. Apja Pynchur ugyancsak lehetett 20-30 éves fia születésekor, tehát 1298-1308-ban születhetett, és nagyapjának Absalomnak születése így lehetett 1268-1278 között. Ennek alapján ez a Tötösy család a legrégebben dokumentált Tötösy család, ahol keresztnevek is vannak említve. Ez a család még 1382-ben birtokos itt, mert akkor egy Tötösy nevü nemes említtetik mint fö-birtokosa Baktüttösnek. (Anjoukori okmánytár VII. 304-06 No.163; Zala vármegye története I. 548, II. 182; Herényi 78). Ugyancsak említendö, hogy a közeli faluban Tófö-ben "1339-ben pedig Zala megyei nemesek igazolták a Töttössy család ösi nemességét. Ebben az idöben a Töttösyeken kivül Kávási Miklós fiai Gyula és Jakab is birtokosok voltak Tófön" (Herényi 78.) Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   ZT3 Tötösy István 1328: "Kemend -- castrum -- h.: Kemend -- Zala m. (ma Kemendollár, Zala m.) ... -- Töttösi István alvárnagy, 1328. IV. 23. Dl. 104691." (Szatlóczki [II. Világi Archontológia, "Várak, Kastélyok, Eröditmények"], Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
   ZT4 Vitai Tötösy Antal 1493: "Vitai Tüttösi cs. -- h.: Vita -- Zala m. (ma Nemesvita, Veszprém m.) Birtokok: Vita 1493. k. Dl. 44041., Antal, 1493. k. Dl. 44041." (Szatlóczki, Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
   ZT5 A Zepethki Tötösy család 1549: 1549-ben Tötösy Joannes két porta és egy újonnan népesült jobbágytelek birtokosa a Zala megyei Zepethken ("Zepek uterque" az okiratban; ma Pókaszepetk). A többi zepethki birtokos neve ebben a forrásban Rajky Gergely 3,5 portával és 2 újonnan népesült jobbágytelekkel, Hennyey Bernát 4,5 portával és 2 újonnan népesült jobbágytelekkel és Pethö Benedek 1 portával, 1 zsellérrel és 1 újonnan népesült jobbágytelekkel, valamint 2 urasági szolgálatban álló személlyel (Maksay II. 977, 1008). Szepetk 1362-ben "Zepethk", 1454-ben "Zepethke" (Csánki III. 110.), ma Pókaszepetk. 1513-ban Pethö Tamásnak 5 portája volt és Szepetki Török Ambrus, mint egytelkes nemes említtetik (Csánki III. 110, 191). Nota bene: A Zala megyei Szepetki család Szepetk-en (ma Pókaszepetk) 1340-1563 dokumentált, egy "Szepetneki cs. másként Szepetki" család 1368-ban említtetik és a Szepetneki család (ma Szepetnek) 1347-1420 dokumentált (Szatlóczki) (Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   ZT6 Tötösy Pál 1415: Tötösy Pál, László fia, iudex nobilium-a (szolgabíró) Zala megyének (Holub 479.; Archontológia, Zala Megyei Leveltár <http://193.224.161.188/adatbazisok/archontologia/archontologia.php>; Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   ZT7 Tötösy Jakab 1424: Tötösy Jakab, Miklós (Nicolaus de Thythews) fia: Csabi Balázst beiktatják Csab, Rennek és Görbö birtokokba "nem véve figyelembe Tötösi Miklós fia Jakab esetleges ellentmondását". (Zichy VIII. 186 No.126. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   ZT8 A Töttöskáli Tötösy család 1341-1346: Töttöskál (lásd I.Z4 <http://www.totosy.com/partone.html>) a 14. században Tötösy birtok, de királyi jobbágyok is lakták. 1341-ben a király és a veszprémi püspök birtokcseréje alkalmával kilencen vallották magukat Töttöskálon királyi jobbágynak. A feleket birtokaikba be akarták iktatni, ennek azonban Tötösy Olivér ellene mondott. 1346-ban Tadeuka és a Káli-medence birtokcseréjeben a Tötösyek, meg a többi falulakó is országos nemesnek vallotta magát" (Herényi 507., Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   ZT9 A Kerecsényi másként Felsökerecsényi Tötösy család 1372-1700:
   ZT9.1 Kerecsényi Tötösy János, Miklós, András, Kozma 1372: 1372-ben 72 Rajk, Kerecsény és Zalaegerszeg körüli zalai nemes tanúskodik, hogy egy birtok Csácsnál a zalaegerszegi apáté. A nemesek között említtetik János, Tötösy Miklós (Nicholas de Teuteus) fia és András, Tötösy Kozma (Cosma de Teuteus) fia. Ugyanebben az okiratban több más kerecsényi birtokos család (8) és egy hazugdi család van említve (Sümeghy No. 40. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
  ZT9.2 A Kerecsényi Tötösy család 1513-1700: 1513-ban a Kerecsényi Tötösy (Thythewsy) család van említve, mint földbirtokos nemes család (Csánki III. 192; Dl.32206). Ez a család még 1700-ig is birtokos Kerecsényen (vö. Holub 53; Zalavári Konvent Levéltára 1214; Füssy 37): Madocsány de Madocsány et in Horocz Miklós n: Tötösy de Felsö Kerecsény Katalin gy: Miklós, Katalin, Anna-Mária ennek f: Mecséry Ádám gy: Lajos-József; Kiadó: Lipót 1 -- Bécs, 1700.07.27 -- birtok átruházása; Levéltári jelzet: A 57 -- Magyar Kancelláriai Levéltár -- Libri regii - 25. kötet -- 393 -- 396. oldal; E 227 -- Magyar Kamara Archivuma -- Libri donationum -- 16. kötet -- 102. oldal; Birtok: Chór; Iszka; Baglyas (Fejér); Szenicze; Szotyinafalua (Nyitra); Utaló: ti: Mattyasovszky László nyitrai püspök; Megjegyzés: szölöhegy; Sorszám: 25.147" (Királyi Könyvek 1527-1848 (1867) (Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   ZT9.3 A Kerecsényi Tötösy család 1513-1542: "Kerecsényi Tüttösi cs. másként Felsökerecsényi Tüttösi cs. -- h.: Kerecsény -- Zala m. (ma Kerecsény, Zala m.) Birtokok: Felsökerecsény (1. jp.) 1513. Dl. 32206., Felsökerecsény 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B., Kerecsény (egytelkes) 1542. E 158 Tom. LI. 45.,
– Benedek – Mihály I. fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B., 1542. E 158 Tom. LI. 45.,
– Dorottya – Benedek leánya, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B.,
– Gergely – Mihály I. fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B., 1542. E 158 Tom. LI. 45.,
– György – Mihály I. fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B.,
– Ilona – Mihály I. leánya, Felsökerecsényi Kis Máté 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.,
– Kelemen – Benedek fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B.,
– Máté – Benedek fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B.,
– Mihály I., 1513. Dl. 32206., néhai 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.,
– Mihály – Benedek fia, 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390.B." (Szatlóczki, Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
   ZT9.4 Felsökerecsényi Tötösy Ilona 1534: "Kerecsényi Kis cs. másként Felsökerecsényi Kis cs. – h.: Kerecsény – Zala m. (ma Kerecsény, Zala m.): Máté felesége Felsökerecsényi Tüttösi Ilona, gyerekek: Lörinc, Erzsébet, Márta, Sára, Ilona, Katalin ... Máté, özvegye Felsökerecsényi Tüttösi Ilona 1534. I. 30. ZML. Protocolum C. 390." (Szatlóczki, Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
   ZT10 Tötösy Benedek 1543-1569: Tötösy (Thytewssy) Benedek, a zalavári vár várnagya, elöször 1543-ban van említve, mint vádolt, aki Mezölaky Ferenc 60 forintot érö lovát eröszakkal elvette (Nagyfalussy 124; a Zalavári Apátság Levéltára 2153). Késöbb Tötösy, mint Zalavár várnagya, több társával és vezetöjükkel, Csányi Akáczcal és Bernáttal és Hasságyi Imrével, egy királyi ügyészségi perbe került, mert Mezölaky Ferenc zalavári apát halála (1568) után annak végrendeletét meghamisították és javait elhordták. Tötösy Benedek felesége nemes Füsztüy Ilona volt, akinek Füsztün, más nevén Kismegyehidán volt birtoka és egy Gerencsér nevü malma (Nagyfalussy 67). A Füsztüy nemes család Füztön birtokolt 1466-ban (Csánki II. 822) (Füztü Bögöte, Megyehida és Porpác mellett feküdt). Egy tagja, Pál, még 1632-ben is birtokolt Füztön. Füztöy Benedek, 48 éves korában, 1695-ben Zsédenyen, majd 1706-ban Kissomlyón tanító (Payr 292, 303, 353). A per és elözményei részletesen le vannak írva Füssy-ben (132-88, 625 No.128.) és Nagyfalussy-ban (67-144). A Tötösy Benedekre és a perre vonatkozó iratok a Zalavári Apátság Levéltára Prot. B.225. skk. uo.128. uo. 110 és a Magyar Országos Levéltár "Acta causae Zalavariensis contra Emericum Hassághy et Bernardum Chany eorumque complices in hunc librum congesta per Secretarium Hueberum, ut in posterum de similibus iudicium certius fieri possit" N.315 vannak. Megjegyezendö, hogy Zalavártól nem messze feküdt "Zepethk" (Füssy 139. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>; vö. II.ZT6 <http://www.totosy.com/parttwo.html>) és lehet, hogy Tötösy Benedek a fent említett Zepethki Tötösy (ZT5) családból származott. De: több dátumilag összeegyezhetö Benedek élt ugy a Kerecsényi Tötösy családban (vö. ZT9.3) mint a Pacsai Tötösy családban (vö. ZT1.2).
   ZT11 A Tüttösvátkai család 1413: "Tüttösvátkai cs. – h.: Vátka – Zala m. (ma Vátkai-rét – Zalaszántó, Zala m.) Birtokok: Vátka 1413. IX. 1. Zs. O. IV. 1030., – Jakab, néhai 1413. IX. 1. Zs. O. IV. 1030., – György – Jakab fia, özvegye Klára 1413. IX. 1. Zs. O. IV. 1030." (Szatlóczki, Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
   Zala megyei predikátumos "de Tötös" családok: Szabó de Tötös (Csánki III. 182; 1474: Dl.17567; 1488: Dl.19368), Szász de Tötös (Csánki III. 183; 1465: Dl.16199; 1469: Nemzeti Múzeum Levéltára), Terjék de Tötös (Theryek) (Csánki III. 187; 1426: Zala vármegye története II. 451), Taba de Tötös (Thaba) (Csánki III. 187; 1431: Zala vármegye története II. 469), Kemény de Tötös (Kemen) (Csánki III. 159; 1493: Dl.36729). A Zala megyei Tüttös-ön (ma Pacsatüttös), a következö "de Tötös" családok vannak dokumentálva, 1481-1542: Basa de Tötös, Csaló de Tötös, Fábián de Tötös, Felsö de Tötös, Horvát de Tötös, Mencseli de Tötös, Palkos de Tötös, Párnás de Tötös [Parnas de Tötös] (vö. Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy <http://www.totosy.com/appendix.html>család), Simon de Tötös, Szabó de Tötös, Szász de Tötös, Szentes de Tötös, Tengel de Tötös, Zsigmond de Tötös (Szatlóczki) (Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).

   Adatok amelyek a Zepet(h)neki Tötösy és Zepet(h)ki Tötösy családnevek származási relatio-jára utalnak hasznosak lehetnek mivel összevetve alátámasztják a Zepetneki Tötösy család Zala megyei származásának hypothézisét. A két családnév relatio-ja illetve hypothezise azért merül fel, mert tudunk hasonló esetröl: az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család, amely a Zala megyei Tötös (Pacsatöttös) eredetüktöl vette fel Vas megyébe való költözködésük után a Töttössy családnevet.
   1) "DL 91581. Kelt: 1362-08-17. Kiadó: Vasvári Káptalan. Régi jelzet: Q 73 / Zala 36 A. Fennmaradási forma: Eredeti. Pecsét: Hátlapon. Regeszta: Iv. p. Assumpt. Marie. A vasvári káptalan a Zepethk-i Demeter fia László a maga és édestestvére: István nevében Zepethk possessióban (Zala megye) levö részét, a possessió negyedrészét, amelyet korábban atyai nagybátyja: Chep birtokolt, Apaty-i Tamás fiának: Imrének, e Tamás másik fia Miklós fiainak: Kelemennek és Lörincnek, valamint Henes-i Mátyás fiának: Istvánnak ezek anyja leánynegyede és nagyanyjuk hitbére és nászajándéka fejében örök jogon átengedte illetve adományozta. Eredeti, hártya, hátlapján rányomott pecsét helye. Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)."
   2) "DL 93152. Kelt: 1449-04-18. Hely: Buda Pilis m. Kiadó: Hunyadi János kormányzó. Régi jelzet: Q 73 / VAS 225. Fennmaradási forma: Eredeti. Pecsét: Alul. Nyelv: Latin. Regeszta: Hunyadi János kormányzó Rumi Domokosnak s Zepethnek-i Györgynek és Vas megye szolgabíráinak. Tudatja a címzettekkel Gersei Petö fiának Jánosnak fiai: László és Petö panaszát, amely szerint Zygligeth várnagyai: Marthonfalwa-i Lacza fiai: Lacza Lukács és Mátyás, a név szerint felsorolt, a Lepencze folyó melletti Wyfalw és Mathonfalwa possessiókban lakó jobbágyokat a panaszosok Vas megyei Thylay possessiójára küldték, ezek ott a jobbágyok házait feltörték, Bardar Gergely bírót összes javaival a nevezett Mathofalwa possessióba szállították, a többi jobbágyokat és jobbágyasszonyokat pedig lovak szûgyével turucidálták és súlyosan megverték. Mivel Vas megye ispánját és alispánjait a panaszosok a kormányzó elött kifejtett okokból gyanúsaknak találták, címzetteknek parancsolja meg a kormányzó, hog Thylay possessióban tartsanak kommunis inkviziciót és ennek eredményéhez képest a hatalmaskodókat inszinuációval idézzék meg az országbíró prézenciája elé Jakab apostol nyolcadára. A tanuvallatás a vasvári káptalan jelenlétében történjék. -- Szöveg alatt piros viaszú, kitöredezett rány. p." (Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
   3) "DL 93487. Kelt: 1475-07-21. Kiadó: Felsölindvai Szécsi Miklós. Régi jelzet: Q 73 / ZALA 189. Fennmaradási forma: Eredeti. Pecsét: Alul. Regeszta: Zeech-i Felsewlyndwa-i Miklós nyugtatja Gersei Pethö Miklóst, mert ennek nevében Zepethnek-i János nemes, Kemend vára várnagya és Bálint Keztel-i plébános abból a 150 arany forintból, amelynek fejében a nevezett Pethö Miklós Isthwand oppidum felét neki elzálogosította, 117 arany forintot neki kifizettek. Papír. Szöveg alatt papirfelzetes ép rány. p." (Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
   4) "DL 101249. Kelt: 1497-12-31. Kiadó: Geréb Péter országbíró. Régi jelzet: Q 383 / Misc Szécsiána 2 9 34. Fennmaradási forma: Eredeti. Pecsét: Alul. Regeszta: Vingárti Geréb Péter országbíró elött Zepethnek-i János Vas megyei ZenthJakab és KerekBodogazzon-i részeit 32 arany Ft-ért Zeech-i Miklósnak zálogosítja el -- Papír -- Szöveg alá nyomott papírfelzetes pecsét -- Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi)." (Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
   5) "DL 14261. Kelt: 1449-05-31. Kiadó: Vasvári Káptalan. Régi jelzet: Q 311 / 22 12. Fennmaradási forma: Eredeti. Pecsét: Záró
Nyelv: Latin. Regeszta: A vasvári káptalan jelenti Palocz-i László comes országbírónak, hogy miután kézhez vette ítéletlevelét egy birtokrésznek, tudniillik három teljes jobbágyteleknek a meghatárolásáról és tartozékainak a felértékelésérõl Bodogazzonfalua-i Thompa 'dictus' Benedek javára, a királyi curiából külön kiküldött Thelekes-i Mihály királyi emberrel Tyak-i Péter mester kanonoktársát küldte ki, akik máj. 22-én kiszálltak Thelekes birtokhoz és az ottan lévö három sessiohoz, ahova már elözöleg meghívták a feleket, akik közül Thompa Benedek meg is jelent személyesen, ellenben Zepethk-i György fia: János és Wys-i Gállnak a felesége: Anastasia távol maradtak; miután a szomszédok jelenlétében újra meghatárolták a Thelekes birtokban lévö három sessiohoz tartozó szántóföldeket és az összes többi tartozékokat és megfigyelték azok minöségét és értékét, a három sessiohoz tartozó szántókat ad centum jugera terrarum arabilium / regalis mensure találták, a cserjéseket ad quadraginta jugera regalis mensure, a makkos erdöt, amelyböl az építkezéshez szükséges fát is beszerezhetik, ad centum et triginta jugera similiter regalis mensure, a rétet négy kaszásra találták elegendönek egy napra számítva. Találtak azonkívül két kutat illetöleg forrást, amelyek abból az erdöböl erednek, amelyeket a szántóvetök, az aratók és más kint dolgozók vehetnek igénybe, de nem a falubeliek. Erröl a határjárásról és a tartozékok felértékeléséröl a káptalan Szent György nyolcadára küldött jelentést az országbírónak. /Teljes szöveg/ Záró pecsét töredéke." (Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
   6) "DL 15379. Kelt: 1459-07-03. Kiadó: Vasvári Káptalan. Régi jelzet: Q 311 / 566 2. Fennmaradási forma: Eredeti. Pecsét: Függö.
Nyelv: Latin. Regeszta: A vasvári káptalan bizonyítja, hogy Cecilia urnö, Rwm-i Pálnak a leánya, most Zepethk-i Györgynek, azelött Beer-i Istvánnak az özvegye, nyugtatta elötte Zepethk-i György fiait: Jánost és Andrást összes jegy- és nászajándéka felett és minden más ingó és ingatlan vagyon felett, amelyek neki az ország jogszokása szerint ura után urának a zalamegyei Zepethk és a vasmegyei Kysegerzegh, Zenthiacabfalua, Thelekes és Kerekboldugazzon nevü birtokaiból jártak, mert ezek felett öt teljesen kielégítették. Méltóságsor: honorabili viro domino Thoma preposito, decretorum doctore, viris discretis magistris Nicolao cantore, Blasio custode, decanatu vacante, ceterisque canonicis ecclesie nostre. Eredeti, chirografált hártya. Függö pecsétje megvan, de leszakadva." (Magyar Országos Levéltár <http://www.arcanum.hu/mol/>)
  7) "DL 16931. Kelt: 1470-02-20. Kiadó: Pálóci László országbíró. Régi jelzet: Q 311 / 11 47. Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Záró 02. Regeszta: tricesimo nono die octavarum epiphaniarum. NRa. f. 11. n. 47. Palocz-i László országbíró a kapornaki konventhez. Amikor Budán a királyi kurián Dersanowcz-i Gergely és Buda-i Dénes mesterek királyi személyes jelenléti ítélömesterekkel törvényszéket tartott, Egerwar-i László nevében Buda-i György deák és Egerwar-i Mihály nevében Apathy-i Balázs a bácsi és vasvári káptalanok ügyvédvalló levelével a király parancslevele, Gwth-i Orzag Mihály nádor kötelezõ- és perhalasztó és a vasvári káptalannak vizsgálatról és idézéséröl szóló jelentése értelm&eac