III. RÉSZ / PART III
Published Material about the Tötösy de Zepetnek Family and Family Members /
Megjelent adatok a Zepetneki Tötösy családról és családtagokról

1. Zepetneki Tötösy György, Katalin, Péter, Jakab, Orsolya és Katalin (1587):
"Tötösy. (Zepetneki). Adta: Rudolf, Prága, 1587. Február 22. Kapta: Zepetneki Tötösy György, gyermekei: Péter, Jakab, Orsolya és Katalin. Czímer: keresztben két részre osztott pajzs; a felsö vörös, az alsó kék; az alsóban királyi korona s azon egy meztelen kar, mely egy kéve búzát tart ferde irányban. A vért felsö szegleteiben jobbról hold, balról csillag. A zárt sisak koronáján, két sasszárny között, az elöbbihez mindenben hasonló kar; a sasszárny jobbról aranyfekete, balról vörös-ezüst. Foszladék: j. arany-fekete, b. vörös-ezüst. Fölmutatta: zepetneki Tötösy János és Ferencz, 1733. Sorki-Kisfalud". (Balogh 1894. 260. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

2. Zepetneki Tötösy (1587):
"A Zepethneki Tivtössy (Tötössy) család czímere 1587". (Lendvai III. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>): A kötet végén található színes, festett címerek között, lapszám nélkül:
totosy2

3. Zepetneki Tötösy (1587):
   "Tötösy (zepethneki-), Rudolf, Prága, 1587. febr. 22. 115/1897. OL". (Horváth 1908. 53. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

4. Zepetneki Tötösy Ferenc és János (1754-55):
   "Töttösy (Teöttösy). (Szepethneki). Címereslevele kelt 1587. febr. 22. (Vasm. lt.) Vö. Balogh 260. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeíráskor Vasm.-ben Ferenc és János nyertek igazolást. Címerpecsét Pestm. lt.-ban". (Kempelen X. 419-20. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>) (Az említett címerpecsét nem található a Pestmegyei levéltárban.)

5. Zepetneki Tötösy Miklós (1639):
   "Buzamajor [Sárvár mellett] 1639. évi urbáriális összeírásában Tötösi Miklósról és Hagymási Szabó Kristófnéról meg is jegyezték, hogy házuk -- ti. sárvári lakóépületük -- elégett, s ezért most buzamajori majorházukban laknak (OL. Urbaria et Conscriptiones E-156)". (Horváth 1978. 267. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

6. Zepetneki Tötösy György (1647) és István (1809):
   "Töttössy. György, 1647, Töttös. Töttösy István, 1809. insurgens alhadnagy". (Balogh 1894. 152. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

7. Zepetneki Tötösy Ferenc (1677) [és Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy József (1826)]:
   "Töttösy család. Soprony megyei család; közülök Ferencz 1677. sárvári várnagy volt. (1677. mart. 1. Jakab Pálnak Dömöl ky György részére adott záloglevelen tanúképpen aláírva). József 1826-ban Soprony vármegye Esküdtje". (Nagy Iván XI. 324) Nota Bene: Nagy Iván összekeverte az Egyházasfalvi Töttössy családot a Zepetneki Tötösy családdal. József (1826) valóban az Egyházasfalviakhoz tartozott, Ferenc (1677) viszont valószínüleg a Zepetnekiekhez. A Nemesdömölki Dömölky család eléggé ismeretlen a genealógiai irodalomban. Rokonságban voltak több bene possessionatus Vas megyei családdal, mint az Ostffyakkal, Choronokkal, Zámbókkal. Birtokoltak Nemesdömölkön, Bödön, Sömjénen, Ostfiasszonyfán, Mihályfán, Csöngén. Történetük a 16.-18. századokban töredékesen le van írva Payr (13, 294, 321, 336, 351-55, 667, 684). Egy Dömölky György, aki a fentivel talán azonos, 1673-ban evangélikus prédikátort kér Patyra Fekete István püspöktöl (Payr 294. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).

9. Zepetneki Tötösy Ferenc és János (1754-55):
"Vas megye nemesei között ... Töttösy Ferencz, János". (Illésy 1902. 128. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

10. Zepetneki Tötösy János és Mihály (1754-55):
"Tüttössy. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeíráskor Zalam.-ben János és Mihály vétettek föl az igazolt nemesek közé". (Kempelen X. 435)

11. Zepetneki Tötösy István (1809):
    11.1 "E közben odáig érett a felkelés ügye, hogy hozzá lehetett fogni a felkelö sereg tisztjeinek megválasztásához. Erre határnapul ápril 17-ke tüzetett ki. (1809) A nemesség oly nagy számban jelent meg, hogy a gyülést a megyeház udvarán kellett megtartani. Széchény Ferencz szép megnyító beszédében felsorolta az elveket, melyeket a választásnál a törvény-elvekül jelel meg, s egyúttal elöterjesztett egy választási javaslatot. A javaslat az egybegyült karok és rendek által lelkes éljenzéssel fogadtatván, az ott felsoroltak a felkelö nemes sereg megválasztott tisztjeiül jelentettek ki. Voltak pedig a következök: ... A gyalogságnál: ezredes: Festetich Imre gróf, kamarás, volt kapitány; alezredes: ifj. Erdödy Károly gróf, kamarás; kapitányok: Csöngei Tóth Mihály, volt föhadnagy; Guary János, megyei aljegyzö, Pálffy Sándor volt ins. alhadnagy; Komondy Lajos ügyvéd, Cseh József ügyvéd, Vörös József ügyvéd, Nagy Zsigmond ügyvéd, Kovács Ferencz ügyvéd, Kéthelyi Lajos ügyvéd; föhadnagyok: Steffanits György, volt ins. hadnagy, Thury László, volt. ins. hadnagy, Czoma Ignácz volt hadnagy, Mecséry Lajos, Laky Miklós, Fehér Zsigmond, Somogyi József; alhadnagyok: Bezerédy Boldizsár, Pogány Gábor esküdt, Megye sy Lázár ügyvéd, Lábos Ignácz volt örmester, Bárány János, volt örmester, Tevely Ferencz, Berzsenyi Zsigmond, Czeke Antal ügyvéd, Divéky László juratus, Tötösy István, Nagy József cs.kir.altiszt, Zmeskál Dániel volt kadett, Körmendy István volt ins. tiszt, Darázs Dániel, Eöry Mihály, Csontos László, Darázs Ignácz". (Balogh 1885. 28-31. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
    11.2 "Vasmegyei 5. sz. zászlóalj. Tisztikar: Alhadnagyok: Töttösy István...". Átszervezés után: "4. század. Hadnagyok: Töttösy István". (Kiss István II. 295, 301. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
    11.3 "Az egyhangú, unalmas tábori életet változatosság váltja fel, amikor a zászlóaljat örségre rendelik a Vág mellé. Még mielött kiindulnának, a három kompániából egy negyediket alakítanak, amelynek Weörös lesz a kapitánya, föhadnagya: Lábos, alhadnagyai pedig: Thöttössy (sic) és Svastits. A megalakulás olyanformán történik, hogy a Kamondy-század 19, a Cseh-század 60, és a Nagy-század 21 embert ad át az új század állományába. (Jánosházi gróf Erdödy Levéltár, VIII. arm. 15. fasc. 15. nr.)". (Kazáry 9, 10 [1942]: 37-46, 124-36, 129. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

12. Zepetneki Tötösy Mihály (1828):
   "Az 1779 óta kihirdetett nemes családok. ... Tötössy Mihály azelött pészaki, most nagyszentmiklósi tiszttartó 1828 április 21". (Borovszky Torontál 528-32. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

13. Zepetneki Tötösy család (1893-97):
   "Tötössy (Zepethneki) család n., e., c. igazolva a gr. Szlavetichi Orsich [Orssich] Ferenc ösfáján. 9351/1897. BM". [n=nemessége, e=elöneve, c=címere] (Gerö 1940. 377. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>). Gróf Szlavetichi Orsich Ferenc Xaver (1863.12.24.-1924.04.09.) és családja történetét lásd pl. Genealogisches Handbuch des Adels (Band 23, Gräfliche Häuser B Band 1960 II. 261-74. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>). A kamarási rang elnyeréséhez a Belügyminisztériumhoz benyújtott iratok a Zepetneki Tötösy [Tötössy de Zepethnek] család címeres nemeslevelének címerleírását és keltezését, valamint a Tötösy családtag adatait tartalmazzák. Az adatok nem azonosak a Zepetneki Tötösy családra vonatkozólag: A két, kézzel írt családfán a Tötösy családtag egyszer Reginának, egyszer pedig Barbarának van írva. Valószínüleg Zalaegerszegen született mivel a bejegyzés Barbara nevével: "Comitat Zala-Egerszeg" [a zaalegerszegi Tötösyek genealógiájában nem található (eddig), vö. VI.2 <http://www.totosy.com/partsix.html>]. Férje Sombor Ferenc, az okirat szerint Zágrábban született 1777. szeptember 19-én és 1800-ban vette feleségül Barbara/Reginát Csáktornyán. A Sombor (Zsombor, Zombor) család eléggé ismeretlen a genealógiai irodalomban: Sombor János és Jelencsics Miklós Vas megyében igazolják nemességüket az 1726/27 évi nemesi investigátió alatt, mint Péter-i lakosok Károly király 1715. május 30-án kelt címeres nemeslevelével (Schneider 1940. 19. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>). Regina Barbara 1780-1785 körül születhetett és dédanyja volt az 1863-ban született kamarás Gróf Orssich Ferencnek (az itt idézett kamarási iratok nincsenek meg a Magyar Belügyminisztérium 9351/1897 számozású iratcsomóban; a Csúzy de Csúz et Puszta-Szentmihály genealógiát a Sombor, Mikos, stb. adatokkal lásd ugyancsak Szluha-ban); az iratok német nyelvü kópiáit Gróf Orssich C. Ferdinánd volt szíves nekem elküldeni 1986-ban Madridból):
A Kristóf Graf Orsich de Slavetich (Kaiserl. Kammerer) 1718-1782, felesége Jozefa Gräfin Zichy de Zich et Vásonykö
   B Nepomuk János 1753-1816, felesége Eleonore Gräfin Keglevich (szülei Gyula Graf Keglevich és Maria Anna Gräfin Petazzi)
      C Vilmos 1797-1861, felesége Katalin Kanothay de Kanota (akinek apja Menyhért Kanothay de Kanota, akinek apja Ferenc Kanothay de Kanota szül. 1770 Vicegespann zu Varazsd in 1801 és anyja Borbála Zaversky de Zaversje) és anyja Kata Vukassovich [akinek apja György Vukassovich, Castelan szül. 1700 in Zeng meghalt 1786.6.15 felesége Antonie Gräfin Aichelburg meghalt 1801.2.21])
         D Róbert Károly 1827.10.22-1904.06.02. (Kaiserl. Kammerer) felesége Paulina von Zombor [Sombor] szül. Veliki Otok 1842.3.26.-1917.10.30. Varasd [Paulina von Zombor szülei Ferenc von Zombor Ratherr in Zagreb szül. 1805 meghalt 1871, anyja Emilia Csúzy de Csúz et Puszta-Szentmihály; Emilia szül. 1816 ennek apja Pál Csúzy de Csúz et Puszta-Szentmihály (KuK Kammerer) és anyja Jozefa Baronin Mikos de Tarródháza, Mikosdról Vas megye akinek apja Ladislaus Baron Mikos de Tarródháza); Ferenc von Zombor apja ugyancsak Ferenc aki szül. 1777.9.19, ennek apja Franz Xaver von Zombor és anyja Barbara Syrházy): Franz Xaver von Zombor szül. 1777.9.19. felesége Barbara Regina Tötösy de Zepetnek [szül. 1780-85?] szül. "Comitat Zala-Egerszeg" [tehát vagy Zalaegerszeg-i vagy Zala megyei] házasság Csáktornyán 1800-ban], házasság 1862.03.03 Nagykanizsa gyerek: D1 Ferenc Xaver Peterance 1863.12.24.-1924.04.09. Weiss-Polican (cs. és kir. kamarás, lovaskapitány), felesége Borhard Erzsébet Margit házasság Baden-Baden, 1892.04.24.

14. Tötösy de Zepetnek család (1867):
   "Familien, von welchen einzelne Mitglieder ihren Adel nach dem Jahre 1867 bewiesen haben. ... Tötössy v. Zepethnek)". (Barcsay-Amant 1953. 140. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

15. Zepetneki Tötösy család:
   "Ungarische adelige Familien ... Töttösy (Szepethneki)". (Segner 254. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

16. [Zepetneki?] Tötösy [Töttössy] Elek, Antal, Gyula, Ede, Róza (1795-1902):
   16.1 "A szepetneki Töttössy családból. Töttössy Elek Baranya és Zala megyéböl származott át Nyitravármegyébe, hol nemesi jogokat gyakorolt. Született Szereden 1795., meghalt Ó-Turán 1852. okt. 15-én, mint községi orvos. Orvosdoktori diplomáját a pesti egyetemen nyerte 1824. ápril 2-án. Neje, Böhm Mária sz. Pozsonyban, mh. Ó-Turán 1848. ápr. 27. Fiuk, Antal kisbirtokos Ó-Turán, sz. 1829. febr. 10. Szereden. Neje, Gyurkovich Anna sz. 1828. decz. 15. Ó-Turán, mh. 1893. szept. 5., esk. 1850. aug. mind Ó-Turán. Gyermekeik: 1. Gyula, hírlapíró Pozsonyban. 2. Ede, kataszteri biztos Selmeczbányán. Testvérek: Töttössy Róza, Mikula Gáspárné, sz. Guthán, mh. 1893. Kocskóczon (Trencsén vm.). A család vallása róm. kath. Közli Töttössy Gyula". (Élö Nemesség [1900. október 5.-1902. január 15]: 47. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>). Nota bene: Töttössy Elek neve nem szerepel a budapesti SOTE levéltárában örzött orvostant végzett hallgatók aranykönyvének névsorában. Elek apja János volt (családi közlés), aki a Komárom megyei Gután (ma Kolárovo, Szlovákia) született 1725 és 1743 között és ugyanott halt meg 1781. november 9 (lásd VI.5 <http://www.totosy.com/partsix.html>. A szeredi és óturai, Pozsony megyei és budapesti ág). A gutai anyakönyvek a Statny Oblastny Archiv v Nitre által végzett kutatás (1984) szerint nem tartalmaznak semmilyen Töttössy matrikulációt. Viszont megemlitendö, hogy 1770-ben született egy Töltösy József a Zala megyei Tapolcán -- polgári származásu, római katholikus -- aki 1798-ban szerzett sebészmesteri és szülésmesteri képesitést (SOTE Aranykönyv 1/f és 1/d).
   16.2 [Zepetneki?] Tötösy család: "[2005]: Csejte várának romjai alatt sétálva ... érkeztem Óturára (Stará Turá) ... Délután a temetöben sétálva a Töttössy család százéves sírjára akadtam. Más magyar sírok mellett, szlovák sírfeliratok alatt Pozsgayakat, Szabókat találtam" (Bajkay 8 Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
   16.3 [Zepetneki?] Tötösy Miklós (1881-1965):
      16.3.1 "Az alábbi visszaemlékezés az Államvédelmi Hatóság fél évszázaddal ezelötti jelentésére épül, amelybe a Magyar Országos Levéltárban pillanthattunk bele. A jelentés címe: Reakciós egyházi megnyilvánulások [az] 1950. április 1-jétöl május 4-ig terjedö idöszakban. Három évfordulós ' ünnep' körül bontakoztak ki ezek az úgynevezett megnyilvánulások, mégpedig április 4. (a felszabadulás ünnepe), április 8., illetve 9. (húsvét szombatja és vasárnapja), valamint május elseje (a munka ünnepe) az 'emlékezetes' napok. ... A jelentés konkrét helyszíneket és neveket sorol fel. Például: 'Dr. Töttössy Miklós prelátus, Haller téri plébános kijelentette, hogy a 'rövidesen bekövetkezö változást nem ölbe tett kézzel kell várni.' Olyan idö elött állunk, amikor a férfiaknak az egyház mellett történö kemény kiállás[á]ra lesz szükség...' Töttössyröl tudni kell, hogy kemény, nyakas ember volt, aki nem hódolt be a rendszernek. Egyszer még az ÁVH emberét is megvárakoztatta, amikor az a Szent Vince-templomban felkereste. Abba a székbe ültették a 'vendéget,' amelyben a plébános is üldögélni szokott, miközben Töttössy a szomszéd helyiségben foglalatoskodott. Aztán egyszer csak feltépte az ajtót, rábökött az emberünkre, és a következöket kiáltotta: 'Álljon fel! Az az én helyem! Mit képzel maga, hogy beül a plébánosi székbe?!'" (Kö 6 <http://mn.mno.hu/cikk.mno?cikk=74481&rvt=15>).
      16.3.2 [Zepetneki?] Tötösy Miklós: "DEMETER Zsuzsanna. "Magas Miklós káplán." Magass Miklós, a Haller téri (ma Hámán Kató tér) plébánia káplánja 1938–1945 között tábori lelkészként, föhadnagyi rangban szolgált a Magyar Királyi Honvédségben. 1944 márciusa és novembere között szabadságát töltötte Budapesten. Ez alatt az idö alatt egyházközségében tovább folytatta lelkészi munkáját. Plébánosát, dr. Töttösi [sic; recte Töttössy] Miklóst és öt magát is baráti szálak füzték katolikus vallású zsidó családokhoz, akik részt vettek a különbözö katolikus szervezetek (pl. Caritas) életében, s anyagilag is támogatták az egyházközséget. Amikor 1944 májusában megkezdödött a zsidó lakosság gettóba telepítése, Magass Miklósnak és paptársainak – köztük Benkö Istvánnak és Eglis Istvánnak, a késöbb Dachauba hurcolt két magyar katolikus papnak – az volt a véleménye, hogy nem szabad magukra hagyni a gettóbeli embereket, továbbra is tartania kell velük a kapcsolatot, s lehetöség szerint személyes ottléttel, a szentségek elvitelével lelki vigaszt nyújtva könnyíteni kell sorsukon. Ugyanez volt a véleménye az Egyházközségi Munkásszakosztálynak (EMSZO), amelynek tagjai között jelentös számmal voltak zsidó származásúak, s a szervezetben tevékenykedő papok is így bejártak hozzájuk a sárga csillagos házakba. A gettóba való bemenetel mindig önkéntes alapon történt. Legtöbbször a gettóban élö ismerösök, barátok személyes üzenettel kérték meg ismerös papjukat. Megkönnyítette a házakba való bejutást, hogy Töttösi Miklós jó barátságban volt egy katolikus vallású, zsidó származású orvossal, dr. Herczog Ernövel, akinek igazolása alapján – beteghez, haldoklóhoz hívta a papot – szabadabb mozgásuk volt a keresztény hívásra érkezett lelkészeknek. A keresztény hívást a gettó bejáratánál bizonyítani kellett, s így pontosan meghatározott idöt tölthettek papi teendöjük elvégzésével. Ennek az időnek az ellenörzése mindig a gettó örizetét ellátók belátása szerint történt; néha órákig maradhattak, máskor állandó zaklatásnak voltak kitéve. A nyilas uralom alatt egyre nehezebb volt legális úton bejutni a gettóba; bujkálva, kerülö utakon (pl. ablakokon keresztül) kellett a szentségeket eljuttatni a rászorulókhoz. Ekkor már állandósultak a jóindulatú figyelmeztetések mellett a zsidókkal kapcsolatot fenntartó papokat ér fenyegetések, s nem egy esetben a nyilasok szabályos 'vadászatot' rendeztek elfogásukra. Ilyennek az eredménye volt Eglis István és Benkö István koncentrációs táborba hurcolása is. A beteglátogatáson és a szentségek feladásán (keresztelés, utolsó kenet) kívül gyakoriak voltak a gettóban az óvóhely-megszentelések is" (História (April 1984): <http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b1001/84-04-09Demeter.html>)
      16.3.3 [Zepetneki?] Tötösy Miklós munkái: "Töttössy Miklós: a szociálista mozgalom története Magyarországon. = Kath. Szle 1913. p. 829-843., 928-944. Táncsics megjelenésétöl, 1848-1890. A mozg. irányítói, különbözö megnyilvánulási formái, tüntetések, egyletek, a szoc. párt alakulása, a sajtó megindulása, fontos események. Korabeli sajtóanyag alapján". (Budapest történetének bibliográfiája V. 2953. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>); "Töttösy Miklós: Új plébániák a fövárosban. Ill.= M. Kult. 1913. (1.) p. 257-263., 314-320. p. 312-313., 595. 596. A plébániahálózat kialakulása. Kevés a plébánia és a pap. Hofbauer György megjegyzései". (Budapest történetének bibliográfiája VI. 206-81. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>); "Töttössy Miklós: A katholikus Budapest = M. Kult. 1917. (2.) p. 657-664., 742-747. Bp-i katolikus intézmények". (Budapest történetének bibliográfiája VI. 206-58. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>); "Töttössy Miklós: A fövárosi plébániák ügye. = M. Kult. 1923. p. 135-141. A föv. az eddigi 17 plébánia mellé 13 új plébániát szervez meg. A megállapodás részletei. Az egyházi adó bevezetése". (Budapest történetének bibliográfiája VI. 207-11. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

17. Zepetneki Tötösy László (1750-1831):
    17.1 "Tüttössy László- (azelött Telek-) utca. Tüttössy (1750-1831): Zalaegerszeg egykori érdemes községbírája, a munkaképtelen szegények jótevöje, aki a Pintér Máté-féle aggápolda-alapítványt toldotta meg újabb alapítvánnyal. Vallási célokra szintén nagyobb összeget hagyott végrendeletében, így a fogházban lévök lelki gondozására is. A Kálvárián temették el, sírját azonban nem lehet megtalálni. Hamvai fölé állítólag újabb holttestet temettek. Festett arcképe a régi aggápolda kápolnájának falán volt látható. Másik hü arcképfestmény a Nyilassy család birtokában van ... Tüttössy László városbíró. (Schrantz E. amatörfelv. a Nyilassy-család birtokában lévö eredeti festményröl)". (Pesthy 40-42. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>) (A festmény 2004-ben is a Nyilassy család birtokában van Budapesten vö. VI.2 <http://www.totosy.com/workscited.html>; festmény/portrait <http://www.totosy.com/totosydocumentation(tuttossy1750-1831).html>)
    17.2 "Tüttössy utca. (E5). A város egyik legrégibb utcája. A Kossuth Lajos utcától keletre, azzal párhuzamosan, a Petöfi és Berzsenyi utcákat köti össze. 1828-ban a Bedök felé bevezetö utca, 1838-ban Teleki utca, 1851-ben Telek utca, 1903-tól Tüttössy utca. Elnevezését onnan kapta, hogy ebben az utcában volt a Tüttössy család nemesi kúriája (Régi Levéltár 392). Pesthy Pál 1931-ben Tüttössy László utca néven szerepelteti, valószínüleg önkényesen, mert nem személyröl elnevezett utca. Tüttössy László (1750-1831) zalaegerszegi községbíró volt, aki igen sokat tett nagyobb összegü adományaival a város fejlödéséért. A késöbbi várostérképen csak egyszerüen Tüttössy utcaként szerepelt (1946, 1960), majd késöbb 1963-ban ismeretlen okból Tüttössy Ferenc utca néven kezdték említeni. Személyét nem sikerült kideríteni. Valószínünek látszik, hogy elírás történt. Az utca az épülö városközpont miatt a közeljövöben lebontásra kerül". (Benczéné Nagy III. 73. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

18. Zepetneki Tötösy János (1753), Ferenc (1781), György (1849):
   18.1 "A város közigazgatása. ... Továbbá még az 1753-ik évben június és augusztus hónapjaiban Sümegen tartott úriszék által szerkesztett városi szabályrendelet van birtokunkban (21). E szabályrendelet alkotásánál Árvay József volt az uradalmi úriszék jegyzöje, a város részéröl pedig jelen voltak Gazsy István öregbíró, Dömök István, Fördös István, Ruzsics Farkas esküdtek, Sárváry György jegyzö, Bessenyei Szabó Mihály, Kováts Ferencz; a városban lakó nemes embereket képviselte pedig Tötösy János [sic]. ... A városi templom és plébánia. ... A plébánia templomon kívül Zalaegerszeg város határában van még 4 nyilvános kápolna. ... A negyedik kápolna a törvényházban van a Szent Kereszt tiszteletére egy haranggal; ott minden vasár- és ünnepnapon tartatik istentisztelet a Tüttösi [László] alapítványból javadalmazott lelkész által. ... Városi elöljárók és esküdtek megbízásai. ... "Hogy ezen költség volt városi öreg bírák számadásaiból általank kiszedetett és kerestetett az Város protocollumábul, mely még egyszerte annyira menne, ha hogy az elött való Bírák accuratusabban mindeneket írásban feltetettek volna, vagy több ízben szerentsétlenül megesett Tüziveszedelmek által, az Város írássai el nem égtek volna, úgymint a többi közül, akkoriban volt Sárvári György, Város Nótáriusának házánál, ahol is az Város írássai rész szerént tartattak, kinek is esztendö el folyása alatt két ízben égett el háza, bizonyétjuk." Aláírják 1781. november 21-én Péczeli József Város öreg Bírája, Pillich János (Johannes Püllich von statt ein Geschworener), Kovács István, Vidovics Antal, Magyar Pál, Ns. Töttösi Ferencz, Antal Ferencz, Pintér Szabó Ferencz, Tóth Szabó György, Nagy Ferencz, Slaifer Mihály, Tóth József esküdtek és Lakner László városi nótárius. ... A magyar szabadságharcz 1848-49. ... Júl. 14-ikén (1849) lettek a császári parancsnok ezen föltételei a városiakkal közölve és erre ezek pontról-pontra a következöket felelték: Az 1-re: ... Ennélfogva a megyei tisztviselökböl, melyek a városon felül állanak, kezeseket adni hatalmukban nem áll, a városi polgárok közül azonban az örnagy kívánatára Töttösi György, Fábián Pál, Mantuano József és Horváth Károly urak kezeseknek kijelöltetnek. ... A városiak részéröl kiküldött bizottságot a következö városi polgárok képezték: Högyei János plébános és esperes, Molnár György ügyvéd, Paty János városbíró, Moczer István jegyzö, Kovács József tanácsos, Fábián Pál esküdt, Töttösi György biztos, Mantuano József, Horváth Károly, Izsó Ferencz, Kaiser Albert és Mayer Jakab". (Sebök 25, 30, 36, 83-84; vö. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>))
   18.2 Tüttösy György Zalaegerszeg útbiztosa 1850.06.18.-1850.10.22. (Foki 18; vö. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

19. Zepetneki Tötösy Ferenc (1754):
   "1754-ben Taksás Nemesek, vagy azok, akik armálistának számítanak. Niczky János járása. Sorki-kisfalud. ... Tötösi Ferenc". (Schneider 1939. 28. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

20. Zepetneki Tötösy György (1756):
   "Bátsmegyey. 1756. április 21-én Párisi Bátsmegyey Mózes, Bátsmegyey Éva Györffy Istvánné, Bátsmegyey Katalin Töttössy Györgyné, végül Náray Katalin özv. Bátsmegyey Sándorné, mint gyermekeinek Bátsmegyey József és Bátsmegyey György t. és t. gyámja, Lábos Mária özv. Bátsmegyey Ferenczné, mint gyermekeinek Bátsmegyey Julianna és Bátsmegyey Anna t. és t. gyámja minden peres ügyeikben Bohy Jánost, Csányi Ferenczet és Orczy Imrét ügyvédül vallják". (Balogh 1894. 296. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)

21. Zepetneki Tötösy Ferenc, István, Mihály, János, József (1781):
   "Conscriptio Dominorum Nobilium in Districtu Supremi Judicis Nobilium Georgii Zarka residentium Anno 1781 peracta. In Possessione Nagy Kajd. Franciscus Tötösi habet filium Stephanum. Michael Tötösi Juratus Assessor Comitatus. Josephus Tötösi Filii Joannis". (Schneider 1941. I. Kötet II. Füzet 84. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)).

22. [Zepetneki?] Tötösy Márton (1770-1788):
   "Nován az egész plébániának egy tanítója van: Tüttössy Márton. Az iskola fából van: ugyanabban a szobában lakik és tanít a tanító. A konyhán nincs tüzhely. Mivel az egész faalkotmány dülöben van, a látogató püspök itt is szigorúan meghagyja, hogy 995 hívönek megfelelö iskolát építsenek". (Ez az adat Szily János püspöksége elötti püspöklátogatások jegyzökönyveiböl való, tehát 1789 elött, valószínüleg az 1770 és 1788 közötti idöböl. Géfin I. 481-82. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>))

23. [Zepetneki?] Tötösy Elek (1849):
   "Kriegsgerichtliche Urtheile. ... wegen Unterstützung der Rekrutenwerbung für die Insurgenten und Majestätsbeleidigung Wundarzt Alexius Töttesy [sic] v. Szered, Preßburger K., zu einem 10 monatlichen Arrest in Eisen". (Pester Zeitung Nr.1086 [September 1849]: 30)

24. Zepetneki Tötösy Lajos (1822-1883):
    24.1 "Töttössy Lajos, a pesti polgári lövészegylet tollnoka. Munkája: A pesti polgári lövészegylet Névkönyve. Pest, 1845, 1846. Két füzet. A M.N. Múzeumi könyvtár példányaiból". (Színyei vol. T. 517. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
    24.2 "Ludwig Tötössy de Szepetnek. Der Tod hat in unserer Stadt unversehens eine Persönlichkeit hinweggerafft, welche durch ihre bedeutenden geistigen Fähigkeiten und ihrem integren Character Anspruch auf hohe Achtung erheben kann. Herr Ludwig Tötössy de Szepetnek ist gestern Donnerstag Abends um 8 Uhr gestorben. Der Verblichene war mit seiner Gemahlin auf einem Spaziergange begriffen, als er plötzlich in der Nähe des Eisenstädter'schen Geschäftes (innere Stadt) lautlos zu Boden stürzte. Die auf höchste erschrockene Dame rief sofort um Hilfe, allein eine solche konnte nicht mehr geboten werden. Der sofort an Ort und Stelle berufene Arzt, Herr Spitals-Direktor Dr. Gedeon Bécsi ordnete die Überführung des leblosen Körpers in die nahe gelegene Wohnung an und konstatierte als Todesursache Gehirnschlag. Mit Herrn Tötössy schied eine Zierde unseres Advokatenstandes aus dem Leben. Er galt namentlich in Urbarial Angelegenheiten als Kapazität und errang sich als Vertheidiger in Strafsachen, -- zuletzt in dem Iktarer Mordprozesse -- einen wohlverdienten Ruf. Der Sprosse einer aus dem Eisenburger Komitate stammenden adeligen Familie, war der Verblichene in Gr.-Szt.-Miklós, -- wo sein Vater ÖkonomieVerwalter der Graf Nákó'schen Herrschaft gewesen, -- geboren. Seine hervorragenden Fähigkeiten hatten ihm als Advokat bald einen Ruf verschafft und fand er zuerst beim Herrn Grafen Zsilinszky in Neu-Arad als Hofadvokat Verwendung. Von dort kam er nach Temesvár, wo er bald eine ausgebreitete Advokaturs-Praxis erlangte. In die Stadtrapresentanz gewählt, beehrten ihn seine Mitbürger mit dem Amte eines Präsidenten der SteuerreklamationsKommissien, welchen Vertrauensposten er Jahre hindurch mit bestem Erfolge inne hatte. Der Verblichene hatte das 61. Lebensjahr erreicht und lebte mit seiner Gemahlin, geborenen Mayer, einer Dame, die sich um die Humanitätsanstalten unserer Stadt unvergängliche Dienste erwarb, in 31jähriger, sehr glücklicher Ehe, welcher zwei Kinder enstammen. Der ältere Sohn ist Akademie-Professor zu Budapest und der jüngere Konzipist bei der königlichen Finanz-Prokuratur. Das Leichenbegängniss findet morgen, Samstag um 5 Uhr Nachmittags statt. Friede seiner Asche!". (Temesvárer Zeitung Samstag, 15. September 1883. XXXII. Jahrgang Nr. 210).
    24.3 "Todesfall. Mit aufrichtigem Bedauern vernehmen wir, dass uns die unerbittliche Vorsehung einen wackeren, braven Mann entrissen hat, der sich der allgemeinen Achtung nicht nur der Bürgerschaft unserer Stadt, sondern des ganzen Comitates erfreute. Ludwig Tötössy, einer unserer gebildesten und gediegensten Advokaten, eine Zierde des Temesvárer Barreaus ist gestern Abends 1/2 8 Uhr einem Schlaganfalle erlegen. Dem Dahingeschiedenen brachten seine Mitbürger jederzeit das grösste Vertrauen entgegen und so wählten sie ihn, uhm ihm dasselbe gebührend bezeugen zu können, zu ihrem Vertreter in dem Munizipal-Ausschuss, eine Ehrenstelle, die er Jahre hindurch bekleidete. Er war auch durch eine Reihe von Jahren Präses der städt. Steuerreclamations-Commission und erwarb sich in dieser Eigenschaft den Dank und die Verehrung unserer Bürgerschaft. Die städtischen Repräsentanten verehrten in ihm einen gleichgesinnten wackeren und verständigen Kampen, obzwar er sich in letzter Zeit nicht mehr wie früher an dem öffentlichen Leben betheiligte; unsere Advokaten blickten mit größter Hochachtung zu ihm auf und sie hielten ihn für den ersten Criminalisten, wofür er Zeit seines Lebens die besten Beweise lieferte. Mit Tötössy geht ein Advokat aus der alten Schule, ein grosses Talent zu Grabe! Möge der Dahingeschiedene sanft ruhen, sein Angedenken wird gesegnet bleiben! Über den Verblichenen gehen uns nachstehende Daten zu. L. Tötössy wurde im Jahre 1822 geboren und stand somit im 61. Lebensjahre. Einem inneren Drange folgend widmete er sich dem Studium der Rechte und erregte schon als junger Advokat durch seine Fachbildung berechtigtes Ansehen. Im Jahre 1852 verheirathete er sich mit seiner jetztigen Frau, welcher Ehe zwei Söhne entsprossen, deren einer Advokat und der andere Ingenieur [sic] in Budapest ist. Über den Todesfall erfahren wir folgende Details: Tötössy ging gestern Abends Arm in Arm mit seiner Gattin durch die Strassen, als plötzlich "Feueralarm" geblasen wurde. Tötössy hörte gerüchtweise, dass die Strohvorräthe welche sich vor der Stadt befinden, in Brand gerathen seien und wollte dieser Richtung nachgehen. Beim Eisenstädter'schen Hause angekommen, sank er plötzlich zu Boden. Die erschrockene Frau rief um Hilfe und ein Herr, welcher in der Nähe stand, eilte dem eben an dem Eisenstädter'schen Hause vorübergegangenen Dr. Bécsi nach, welcher sich eiligst zu dem Sterbenden begab und dessen Transportierung in die Wohnung anordnete. Während der Überprüfung gab Tötössy seinen Geist auf. Der Schmerz der unglücklichen Frau, die ihrem Manne eine Gattin im schönsten Sinne des Wortes war, lässt sich leicht bedenken. Weinend steht sie heute an dem Sarge Desjenigen, zu dem sie noch gestern mit derselben Zärtlichkeit wie vor 31 Jahren aufblickte, und mit dem sie eine wahre Musterehe führte. Das Leichenbegräbniss findet morgen, den 15. d. Nachmittag 5 Uhr aus dem Hause Nr. 176 hinter der Domkirche statt". (Neue Temesvárer Zeitung Samstag, 15. September 1883. XVI. Jahrgang Nr. 211).
    24.4 "Egy tevékeny, munkáséletet oltott ki tegnap a halál városunkban. Töttössy Lajos, a helybeli ügyvédi kar egyik legbecsültebb tagja s a délvidék egyik legkitünöbb kriminalistájának életét. A váratlan és hirtelen haláleset megdöbbenést és általános részvétet keltett városszerte, mert széles körben ismerték és szerették azt a férfiút, kinek kiterjedt tudományos ismereteinél csak szerénysége, s jótékonyságánál csak nemes szíve volt nagyobb. Hatvan, szakadatlan munka és áldásos eredményekben gazdag tevékenységben eltöltött év áll az elhúnyt élete mögött. Az ügyvédi cenzúrát sikerrel letevén, a közügyeknek kezdte szentelni életét, s midön a nemzet szabadsága a harczok mezejére hívta a hazafiakat, ö is, törödött teste daczára beállott nemzetörnek, s bár mint névtelen hös, de kitartással és lankadatlan buzgalommal küzdte végig a szabadságharcz zivatarjait. Az ötvenes évek elején Arizy kormánybiztos mellett találjuk titkári minöségben; késöbb Billéden ügyvédeskedett, hol nöül vette jelenlegi bánatos özvegyét, kivel 31 éven át boldog házasságban élt. A hatvanas években Új-Aradra tette át lakását, hol gróf Zselénszky uradalmi ügyésze volt. Azután Temesvárra jött, hol csakhamar széles praxisnak örvendett. Az oly díszállásokban, amelyeken nem egyedül feszelegni, hanem önzetlenül dolgozni, hatni és alkotni kellett, mindenütt ott találjuk Töttössyt; a végtárgyalási teremben, mint egy szegény vádlott kifogyhatatlan védöjét; a városházán, mint a központi választmány jegyzöjét; az adókivetö bizottságban, mint annak elnökét, stb. -- A halál tegnap esti 8 óra tájban az utczán érte öt utól. Midön a gyárvárosban kiütött a tüz, nejével kiment az utczára, hogy kérdezösködjék a tüz felöl. Künn az utczán találkoztak dr. Bécsyvel, a helybeli közkórház igazgatójával, kivel pár szót váltván, hazafelé indultak. Alig tettek azonban néhány lépést, midön Töttössy már halva rogyott össze. Szívhüdés érte. A visszasietö dr. Bécsy már csak a halált konstatálhatta. Temetése holnap lesz. -- A pálya, melyet a boldogult a családi szeretet, társadalom s a közügyek terén oly lelkes odaadással futott meg, gyöngéd emléket biztosít számára a mulandóság ellenében, mely mindent magába temet, csak a közhasznúság és emberbaráti tevékenységböl füzödött polgári munkásságot nem, mely a hátramaradt részvétnek lelkesítö példa gyanánt fönnmarad. Béke porain! A sír nyugalma legyen számára csendes és háboríttatlan!". (Délmagyarországi Lapok [Temesvár] szombat, 1883. szeptember 15. IV.-XII. évfolyam)
    24.5 "Tötössy Lajos hirtelen bekövetkezett halála foglalkoztatta tegnap és ma városunk közönségét. Az egyik a kitünö jogász; a másik a nagy nyelvi ismeretekkel bíró széles tudományú férfiú; a harmadik és negyedik a ritka zongoravirtuóz és a kitünö sakkozó; az ötödik a nemes szívü emberbarát elvesztését fájlalja benne. Legtöbbet veszít azonban családja, melynek mindenképp hü és igaz feje volt egész életén át. Neje, szül. Mayer Matild, egy nemes lelkü müvelt hölgy, épp oly zavartalan boldogságban élt oldalán végperczeiben, mint házasságuk elsö éveiben. Az egyik fia egyetemi tanár a fövárosban; a másik -- Géza -- ügyvéd és -- úgy halljuk -- át fogja venni és folytatni atyja ügyvédi irodáját. Az elhunyt életrajzát ki kell egészítenünk még azzal, hogy Tötössy a negyvenes években Budapest föváros közönségénél aljegyzöi minöségben szolgált; késöbb, az ötvenes években közjegyzö volt Új-Aradon. Életéböl álljon itt a következö részlet: Tötössy egyidejüleg nyitott irodát egy nálánál kevesbé tehetséges rokonával. Rokonának nagyon zsíros volt az elsö pere. Beállított ugyanis egy úriember, s tudatván vele búját-baját, 500 frt-ot ajánlt föl neki, ha pörét békésen kiegyenlíti. A fiatal ügyvéd elvállalta a pört. Pár óra múlva az ellenfél jö be és kéri öt ügyvédjének. Az ügyvéd kijelenti, hogy már a másiktól elvállalta az ügyet. Erre a fél 800 frt-ot ajánlt föl neki, ha a pört kiegyenlíti. A fiatal ügyvéd legott föltalálta magát; szerkesztett egy szerzödést, beidézte magához a feleket, aláíratta azt velök, s megkapta az egyiktöl az 500 frt, a másiktól a 800 frt tiszteletdíjat.-- A nálánál sokkal tehetségesebb Tötössy nem volt oly szerencsés az elsö ügyével. Egy szegényes öltözetü román paraszt állított be újdonsült ügyvédi irodájába, s nagy ímmel-ámmal elöadta, hogy neki a nagyapja testvérének a kisebbik ura után volna valami öröksége. Tötössy két órán keresztül veszödött az atyafival, s ekkor látván, hogy jogtalan a "kliens" kérelme, kereken kijelentette, hogy a pört nem vállalhatja el, mivel igazságtalan. A jó atyafi erre kigombolta szürét és kivett övéböl egy tízkrajcárost, a következö szavakkal tevén azt le az asztalra: "Na, hogy egészen ne vesszen kárba az úr két órai fáradsága, itt van tíz krajcár: jó lesz fekete kávéra'". (Délmagyarországi Lapok [Temesvár] vasárnap 1883. szeptember 16. IV.-XII. évfolyam)
    24.6 "A Tötössy-féle elökelö ügyvédi iroda gondnokságát a család kérelmére dr. Róna Ignácz szíveskedett elvállalni, amit az érdekelt ügyfelek bizonyára nagy megnyugvással fognak tudomásul venni". (Délmagyarországi Lapok [Temesvár] vasárnap 1883. szeptember 16. IV.-XII. évfolyam)
    24.7 "Gyászjelentés. A temesvári ügyvédi kar mélyen megszomorodott szívvel jelenti, felejthetetlen kartársának Szepetneki Tötössy Lajos, köz- és váltóügyvédnek, folyó évi szeptember 13-án, este 7 órakor, váratlanul történt elhunytát. A megboldogult hült teteme a család által kiadott gyászjelentés szerint folyó hó 15-én, d. u. 5 órakor, fog a belvárosi 176. sz. házból a belvárosi róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tetetni. Temesvár, 1883. szeptember 14-én. Az ügyvé di kar nevében Kalmár Lajos. Nyugodjanak hamvai békében!". (Délmagyarországi Lapok [Temesvár] vasárnap 1883. szeptember 16. IV.-XII. évfolyam)

25. Zepetneki Tötösy Béla (1854-1923):
   25.1 "Tötössy Béla (zepetneki), matematikus, szül. Billéden (Torontál) 1854. aug. 5. Föiskolai tanulmányait a zürichi müegyetemen végezte. 1878-ban, mint hadnagy részt vett a boszniai hadjáratban s ott a legfelsöbb elismerési érmet a katonai érdemkereszt szalagjával és a hadi érmet nyerte. 1882-89-ig a királyi József-müegyetemen, mint a matematikának, majd mint az ábrázoló geometriának magántanára és repetitora müködött. 1889. nov. 19. u.o. az ábrázoló geometria nyilvános rendes tanárának neveztetett ki. Müvei: Über die Fläche vierter Ordnung mit Cuspidalkegelschnitt (a Math. Annalen 19. kötetében) és számos értekezés a Mathematikai és Természettudományi Értesítöben s a Mathematikai és Physikai Lapokban. Készített több modellt az algebrai felületek elméletéhez. E lexikon matematikai részének munkatársa. Kürsch[ák]". (Pallas XVI. 350. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
    25.2 "Tötössy Béla (zepetneki), matematikus, szül. Billéden (Torontál) 1854. aug. 5., megh. Budapesten 1923. szept. 3. 1889. óta a József müegyetemen az ábrázoló geometria tanára, 1899. a Magy. Tud. Akadémia lev. tagjává választotta. Müvei: Über die Fläche vierter Ordnung mit Cuspidalkegelschnitt (a Math. Annalen 19. kötetében) és számos értekezés a Mathematikai és Természettudományi Értesítöben, s a Mathematikai és Physikai Lapokban. Készített több modellt az algebrai felületek elméletéhez. Az akadémia megbízásából Kürs chák Józseffel és Réthy Mórral sajtó alá rendezte Bólyai Farkas Tentamenjét (Budapest 1904)". (Révai XVIII. 441-42. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>).
    25.3 "Tötössy Béla (Billéd, Temesvár közelében, 1854-1923, Budapest). A zürichi müegyetemen a kiváló geometer, Fiedler irányítása mellett beható geometriai tanulmányokat folytatott. 1882-ben a budapesti müegyetemre osztották be, 1889-ben itt lett az ábrázoló geometria professzora. Ábrázoló geometriai tárgyú értekezései részben az itthoni folyóiratokban, részben a Math. Annalenben jelentek meg. Talán legjelentösebb érdeme a Tentamen és az Appendix második kiadásának elökészítésében végzett munkája". (Szénássy 367. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
    25.4 "Members of the Hungarian Academy of Sciences among the Professors of the Technical University Budapest ... Tötössy, Béla (1854-1923) matematician 1899". (Periodica Polytechnika -- 200 Years of the Technical University Budapest 1782-1982 26 [1982]: 70, 72. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
    25.5 "Kammermusik. Sonntag nachmittag hielt der Budapester Kammermusikklub sein diesjahriges fünftes Konzert, das der Dirigent, Professor des Polytechnikums Dr. Béla Tötössy, mit grossem musikalischen Verständnis leitete. Zur Aufführung gelangten u.a.: das Händelsche Konzert für Streichinstrumente in D, das Beethoven'sche Streichquartett Opus 59 Nr. 3. und Mozarts Klavierkonzert in D. Das zahlreich erschienene Publikum dankte lebhaft für die Darbietungen und feierte besonders den Dirigenten, dem ja auch der Löwenanteil an dem Erfolg gebührte". (Újságcikk kivágás, ismeretlen forrás)
    25.6 "Sonntag nachmittags fand im Katholikenklub das fünfte Konzert des Budapester Kammermusikklubs statt. Bei dem Konzert wirkte auch das Technikerorchester mit. In der Eröffnungsnummer, dem D-Dur-Konzert für Streichinstrumente von Händel, erwiesen sich die Solisten Paul Bec ker, Ladislaus Turnai und Viktor Zfivny als tüchtige Musiker; aus Mozarts Klavierkonzert holte Herr Nikolaus Guttmann mit viel musikalischem Empfinden die anmutigen Schönheiten heraus. Es gelangten noch ein Streichquartett von Beethoven und eine Orchestersuite von Hansen zur Aufführung. Für Präzision und Schwung in der Wiedergabe sorgte Dr. Béla Tötössy, Professor des Polytechnikums, der das Orchester mit grosser Verve leitete. Ein zahlreiches, zumeist aus den Angehörigen der Mitwirkenden bestehendes Publikum dankte mit reichem Applaus für die tüchtigen Leistungen". (Újságcikk kivágás, ismeretlen forrás)
    25.7 "Meghalt Tötössy Béla -- Az Új Nemzedék tudósítójától, -- Tötössy Béla dr. müegyetemi professzor, a budapesti József-müegyetem ábrázoló geometriai tanszékének vezetöje tegnap délelött, 69 éves korában hirtelen meghalt. Az idös úriember jó egészségnek örvendett az utóbbi idöben is, és vasárnap délelött elindult rendes sétájára. A Sándor-utcában, a Nemzeti Múzeum mellett hirtelen rosszul lett, összerogyott és néhány perc múlva meghalt, alkalmasint agyvérzés következtében. Tötössy Béla 1854-ben született és már fiatal éveiben hatalmas matematikai és geometriai tudást szerzett magának. 1878-ban részt vett Bosznia okkupációjában is, mint tartalékos tiszt, és hösies magatartásáért a király a Signum Laudis-szal tüntette ki. A múlt század végén hosszú ideig vezette a középiskolai tanárképzö intézetet, a müegyetem ábrázoló geometriai tanszékének pedig 1883-tól kezdve, tehát immár negyven esztendeje volt tanára. Egyszersmind tanárelnöke volt a müegyetem kitünöen müködö technikus étkezö intézményének és a legnehezebb idöben nagy mértékben hozzájárult a diáknyomor enyhítéséhez. Számos szakkönyvet írt és ezeket a külföld is elismeréssel fogadta. A Tudományos Akadémia húsz évvel ezelött választotta tagjai sorába és tizenkét éve megkapta a Ferenc-József-rend középkeresztjét is". (Új Nemzedék [Temesvár] n.d.)
    25.8 "Töttössy tanár halála az utcán. Zepethneki Töttössy Béla dr. müegyetemi tanár, a Ferenc József rend középkeresztese, vasárnap délben a Nemzeti Múzeum kertje elött összeesett és meghalt. Halálát szívszélhüdés okozta. A 69 éves professzor a müegyetemen az ábrázoló geometria nyilvános rendes tanára volt, egy idöben a mérnöki és építészeti szakosztály dékánja. A Magyar Tudományos Akadémia már régebben levelezö tagjává választotta. Tagja volt az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságnak, a kolozsvári egyetem pedig tiszteletbeli doktorrá avatta. Számos matematikai dolgozata jelent meg a hazai és külföldi egyetemek kiadványaiban. Nevét a külföldi tudományos kongresszusokról jól ismerték mindenfelé. A tudományokon kívül a legszívesebben zenével foglalkozott. A müegyetemi ifjúság zenekarának elnöke és karnagya volt". (Újságcikk kivágás, ismeretlen forrás)
    25.9 "Tötössy Béla 1854-ben született és fiatal éveiben matematikai és geometriai tanulmányokkal foglalkozott. 1878-ban részt vett a boszniai okkupációban, ahol a Signum Laudissal tüntették ki. Hosszú idön át a középiskolai tanárképzö intézet vezetöje volt, 1883-ban pedig a müegyetem ábrázoló geometriai tanszékének lett a tanára. Közel negyven éves egyetemi tanári müködése alatt páratlan tudásával mindenkor hallgatói tiszteletét és szeretetét érdemelte ki. Számos szakkönyvét külföld is elismeréssel fogadta. Tudományos müködése elismeréséül az Akadémia tagjává választotta. Vasárnap délelött a Föherceg Sándor utcában, a Múzeum-kert kerítése elött, hirtelen rosszul lett és összeesett dr. Tötössy Béla 70 éves nyugalmazott müegyetemi tanár. A kihívott mentök dr. Tötössyt már halva találták. A helyszínre ment rendöri bizottság orvosi megállapítása szerint a nyugalmazott egyetemi tanár halálát agyvérzés okozta. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították". (Újságcikk kivágás, ismeretlen forrás)
    25.10 "Töttössy Béla dr.-nak, a kiváló tudósnak temetése délután fél öt órakor volt a kerepesi temetöben. A temetésen nagyszámú közönség gyült össze, hogy lerója kegyeletét az ifjúság nagy barátja és nevelöje iránt. Az egyházi szertartást lattfelder Gyula dr. megyéspüspök végezte fényes papi segédlettel. A szertartás után a Magyar Tudományos Akadémia, a Müegyetem és a Természettudományi Társaság nevében Szily Kálmán dr. müegyetemi tanár, a Müegyetem nevében Tirszka Lóránt, az egyetemi énekkar és kórházegyesület nevében Hindy Zoltán dr. búcsúztatták el a halottat. Az egyetemi énekkar gyászdalt énekelt, mely után megindult a temetési menet, melynek soraiban voltak Szabó Gusztáv dr., Zemplén Géza, Kürschák József, Rejtö Sándor, Ilosvay Lajos dr., Zielinszky Szilárd dr., Ziepernovszky Károly dr. müegyetemi tanárok, Varsányi Emil, Leitner Jenö és König Dénes magántanárok. A sírnál az ifjúság képviselöje mondott búcsúbeszédet. Az egyetemi énekkar gyászéneke után a koporsót lebocsátották a sírgödörbe". (Újságcikk kivágás, ismeretlen forrás)
    25.11 "Tötössy Béla müegyetemi tanár, a müegyetemi tanács kiküldöttje a kórházegylet választmányába". (Egyetemi Lapok 1904. április 16. Elsö évfolyam, 7. szám)
    25.12 "Béla v. Tötössy, Professor. Budap. Technische Hochschule. Math., Darstell. Geometrie. 1882-". (Krücken II. 655-56. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>)
    25.13 "Tötössy Béla (Billéd, 1854. aug. 5. -- Bp., 1923. szept. 2.): matematikus, müegyetemi tanár, a MTA l. tagja (1899). A zürichi müegy.-en végezte tanulmányait és kezdetben ott is müködött. 1882-töl a bp.- müegy.-en a magántanári képesítés megszerzése után 1889-ben az ábrázoló geometria ny. rk., 1893-ban ny. r. tanárává nevezték ki. 1899-ben a kolozsvári egy. tb. bölcsészdoktori címmel tüntette ki. Sajtó alá rendezte Bolyai Farkas Tentamenjét és az Appendix második kiadását. -- F. m. Über die Fläche vierter Ordnung mit Cuspidalkegelschnitt (Mathem. Annalen, XIX.). Irod. Szily Kálmán: T. B. (Technika, 1923. 7-10. sz.); Szily Kálmán: T. B. (Akad. Ért. 1924)". (Magyar Életrajzi Lexikon II. 910. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>). A két Szily féle forrás egy nekrológ ugyanaz szövege.
    25.14 "Tötössy Béla. Tötössy Béla müegyetemi ny.r. tanárnak temetésén, 1923. szeptember 5-én, a m. kir. József-müegyetem tanácsa nevében a következö gyászbeszédet tartotta dr. ifj. Szily Kálmán, a mérnök- és építészosztály e.i. prodékánja: Amikor a müegyetem nyári csendjét felváltani készül az újra beköltözö élet zaja, amikor a magyar fiatalság egy új évjárata jö szomjas ajakkal a tudomány kútjához, fekete zászlók fogadják az újonnan érkezöket, és komoran adják tudtul a gyászhírt, hogy a halál angyala látogatta meg a müegyetemet, és hogy kiragadta a tanárok sorából Tötössy Bélát. Óh, mily tragikusan szomorú találkozása ez a müegyetemre jövö ifjúságnak, mely elsö lépését teszi meg földi hivatásának ismeretlen jövö felé vezetö útján, és a müegyetemröl távozó öreg tanárnak, aki földi életpályájának utolsó lépését teszi meg, és ezzel átlép abba az ismeretlen birodalomba, amelyböl nincs visszatérés, amelyet az emberi elme tudása számára soha fel nem kutathat, de amelynek rejtelmes sötétjébe a földi lét nyomorúságában vergödö emberi lélek a hit szövetnékével visz be fénysugarat. És ugyanez a fénysugár enyhíti azt a fájdalmat is, amely most szívünket tépi, amikor örök búcsúvételre gyültünk össze ravatalod körül, mert beviszi szívünkbe azt a magasztos vígaszt, hogy nem halt meg az, amit Benned itt e földön nagynak, szépnek, jónak, nemesnek ismertünk, hogy mindez nem csupán mint Lényed emléke él tovább mibennünk, amíg mi is rá nem lépünk a túlvilág hídjára, hanem ott a túlvilágon életet él halhatatlan lelkeddel. Tötössy Béla földi élet útján az elsö elhatározó lépést ezelött egy félszázaddal tette meg, amikor mint gyermekifjú elhagyta a szülöi várost, Temesvárt és Zürichbe ment, hogy az ottani nagyhírü müegyetemen, amely akkor valóságos Mekkája volt a tudást keresö technikus-világnak, mérnökké képezze ki magát. Az ifjút férfivá érlelö éveket Zürichben töltötte és ezek az évek sorsdöntöek voltak életpályája, családi élete és egyénisége kialakulásában. Tanárai közül reája legnagyobb hatást Fi edler, a geometriának tudós tanára tette és ez a hatás olyan nagy volt, hogy mihamar letérítette az eredetileg választott életpályáról, a mérnökségröl és kifakasztotta benne az igazi hivatást, hogy a geometriai tudományokat, mint tudós müvelje és mint tanár hirdesse. Ezért késöbbi zürichi éveiben már kizárólag geometriai tanulmányokban mélyed el és tanárának, Fiedlernek egyik legkiválóbb tanítványává, majd munkatársává válik. Zürichben találja meg azt a nöt, aki hitvesévé lön, aki lélekben-nyelvben magyar asszonnyá válik és aki vele lelkileg teljesen egybeforrva az élet minden viszontagságában, a sors jó és rossz fordulataiben hüséges élettársa. De Zürich kétségen kívül döntö hatással volt jellemének és az életröl vallott felfogásának kialakulására is; a svájci polgár igénytelen, egyszerü, kötelességteljesítö életmódjának éveken át történö szemlélése bizonyára nagyban hozzájárult annak a nemes felfogásnak a megerösödéséhez, amely egész élete folyását irányította, hogy nem az anyagi javak mohó keresése, nem a hatalomért való törtetés, hanem a becsületes munka, a kötelességteljesítés, a kevéssel való megelégedés és a szép családi élet teszi az embert magánéletében boldoggá és közéletében hasznossá. A hazai tudományos körök figyelme csakhamar ráterelödött a Zürichben dolgozó fiatal tudósra; így Tötössy Béla már 1882-ben a budapesti József-müegyetemre kerül, ahol kezdetben a nagy matematikusnak, König Gyulának oldalán mint repetitor müködik, majd pár év múlva megszerzi a magántanári habilitációt és már 1889-ben katedrát nyer, az ábrázoló geometria tanárává neveztetik ki. Fiatalos tüzzel, lázas lelkesedéssel végzi munkáját a fiatal tanár; az ábrázoló geometriának, a mérnök, az építész, a gépészmérnök ezen nélkülözhetetlen alaptudományának anyagát is valósággal megfiatalítja, mert beleviszi a modern projektív geometriát. Az évek, az évtizedek múltak, a fiatal tanár közeledik a pátriarkák életkorának küszöbéhez, de a tüz, a lelkesedés gyengítetlenül megmaradt. Az utolsó emberöltö alatt végzett magyar mérnökök mind tanítványai voltak Tötössy Bélának és alig lehet ezek között olyan, aki ne hála és szeretet meleg érzésével gondolna vissza a szigorú, de mindig igazságos, jó tanárra. De a hála és szeretet nem csupán az elöadó és vizsgáztató tanárt illeti meg, hanem megilleti azt a Tötössy Bélát, aki a tanári hivatásnak ideális felfogásában önmagát valósággal megsokszorozva fáradoz azon, hogy a müegyetemi ifjúság anyagi életét lehetöleg gondnélkülivé és lelkiéletét szebbé tegye. Tanárelnöke a müegyetemi menzának, tagja az Egyetemi Kórházegylet igazgatóságának, tagja a Szent Imre internátusegyesület igazgató- választmányának, dominusa a "Hungária" magyar technikusok egyesületének, elnöke a müegyetemi zenekarnak. Tötössy Bélára alkalmazva nem frázis az, hogy a tanítvány tanárában második atyját tiszteli. Ám a tanárnak nemcsak tanítványai, hanem tanártársai is vannak. Tanártársaival szemben Tötössy Béla mintaképe volt az ideálisan jó kollégának, aki részt vesz társai örömében-bánatában, aki kitárja egész szívét és megosztja lelke kincseit. Tanártársai Tötössy Bélában a tanárt, a tudóst tisztelték és az embert szerették. A müegyetem közügyeiben állandóan tevékenyen részt vett Tötössy Béla, a vállalt munkát mindig az öt annyira jellemzö pontossággal és lelkiismeretességgel végezte el; a rektori tanácsnak három éven keresztül volt tagja, mint a mérnök- és építészosztály dékánja. Tötössy Béla nem csupán a mérnökképzés terén szerzett elévülhetetlen érdemeket, hanem a középiskolai tanárképzésre is irányítólag hatott, amennyiben a geometria magasabb fejezeteiböl elöadásokat tartott a tanárképzö intézetben és tagja volt az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak. Ám az a nagy tanári elfoglaltsága sem ölte meg Tötössy Bélában a tudóst. Nagy eredménnyel és buzgalommal fejleszti tovább választott tudományát, a geometriát; a Mathematische Annalenban megjelent nagy értekezésén kívül egymásután jelennek meg értekezései az Akadémia matematikai és természettudományi folyóiratában. A tudósnak nyújtotta az elismerés pálmáját a Magyar Tudományos Akadémia, amikor öt 1899-ben levelezötagjává választotta, és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, amikor öt a tiszteleti bölcsészdoktori címmel tüntette ki. Tötössy Béla lelkes felkarolója és támogatója volt annak a gondolatnak, hogy a magyar matematikusok és fizikusok társulatba tömörüljenek; ott állott a Mathematikai és Fizikai Társulat bölcsöjénél és a társulat ügyeinek intézésében élénken részt vett, mint választmányának tagja. Tötössy Béla! Végigpillantottunk azon a félszázadon, amely nyilvános életed elsö stációja, Zürich, és utolsó stációja, ravatalod, közé esik. E félszázad alatt nem léptél ki hivatásod kereteiböl, megmaradtál tanárnak és tudósnak és mégis mily sokoldalú, eredményekben minö gazdag, hatásban mily hasznos és áldásos életed! De a közélet férfiának is van magánélete, van szíve, amely örülni és szenvedni tud. A Te jellemed, szerénységed, egyéniséged harmonikus derüje valósággal predesztinált arra, hogy boldog légy. Boldog is voltál, noha nem volt könnyü az életed, noha gondból, bajból, sorscsapásból böven kijutott; de mégis boldog voltál, mert minden megpróbáltatáson átsegített és lelked nyugalmát mindig visszaadta az Istenben való eleven hited, és az a nagy szeretet, amely családod tagjait összefüzte. A tér világát kutató elméd megszünt dolgozni, a családodért, az ifjúságért, a jó barátokért, a hazáért oly melegen érzö szíved megszünt dobogni, lelked elszállt abba az ismeretlen végtelenbe, megjelenik Teremtöd elött és a lelkek ismeretlen nyelvén szerényen mondja: 'Uram, befejeztem földi életpályámat és azt hiszem, hogy megtettem kötelességemet'. Igen, megtetted kötelességedet! Ezzel vesz Töled örök búcsút a József-müegyetem tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia. Porlandó tested a sír mélyébe süllyed, halhatatlan lelked az ég magasába száll; de emléked és munkád a miénk marad. Isten veled!". (Szily 97-99.