I. RÉSZ / PART I
1. A Tötös és Tötösy földrajzi, személy- és családnév etimológiája / The Etymology of Tötös (Location, First Name, Surname)
2. Tötös nevü helységek összeírása / List of Tötös Geographical Locations

A Tötös földrajzi név és a Tötös vagy Tötösy személy- és családnév eredete nem egyértelmü, a források azonban arra mutatnak, hogy mind a földrajzi, mind a személynév ös-magyar eredetü (vö. pl. Pallas II. 723). Levéltári dokumentaink legkorábbi adatai szerint "Tötös" mint személynév fordul elö, ugyan helység vagy családi származás említése nélkül: Pauler Gyula említ egy Tötös (Tytus) nevü föurat A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt címü müvében, aki 1132 körül élt: "I. Béla, kinek, mikor a támadás Lengyelország felöl jött, vissza kellett vonulni, Borisszal a Sajónál, valahol a mai Zsolcza táján találkozott. Serege a jobbparton táborozott. A lengyelek, oroszok túlnan fogtak állást. A hozzájuk csatlakozott magyarok föemberei voltak: Tivadar, 'a veszedelem gerjesztöje', a borsodi Simád nemzetségböl, talán rokona Simafia Márknak, ki mint Kálmán tanácsosa, egyik förészese volt Álmos és Béla megvakításának, Tytus (Töttös), Folkus és egy heves, merész, talán somogyi ember, a Györ-nemzetségböl, Sámson" (Pauler I. 242, 243). Történészeink és nyelvészeink kevés és ellentmondásos etimológiákat ismertetnek a névröl, bár az is igaz, hogy a magyar tulajdonnevek értelmezö etymologiája nem nagy terjedelmü. Az újabban megjelent magyar földrajzi helynévtár írója, Kiss Lajos, azt állítja, hogy a Tötös (Tuteus, Thutos) földrajzi név személynévböl ered, amelyet azután néhány földrajzi lakóhely is megkapott (657-58). E forrás szerint a Tötös személynév a régi magyar Tuet személynév "s" ragos származéka, amely szótö a régi magyar "tö", "tu" szótöböl ered, amely viszont "földben levö növényi szár"-at jelentett. Kiss ugyanakkor nem fogadja el, hogy a név a régi török " tütüs"-böl eredne, amely viszályt, összeütközést, vagy ellenségeskedést jelent. Az elmúlt évszázadok alatt természetesen a név mind földrajzi, mind családnévi formáiban többféleképpen volt betüzve. A jelen munkában Tötös ill. Tötösy formáiban írom a nevet, hacsak nem szükséges egy más forma megkülönböztetés vagy megszokás miatt. A késöbbiekben a különbözö formák nyilvánvalóvá fognak válni, mert az idézett okiratok esetében az ott elöforduló formában jelzem. Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása címü munkájában a nevet a "táltos"-ból (tatus, tutus) származtatja, amely szóval a régi magyar sámán-papokat nevezték (47-55, 72). Továbbá az író feltételesen a Tét vagy Tétény (Tatun) nemzetség nevével is összefüggést vél felfedezni: ezek Árpád vezérrel voltak, amikor a magyarok a 9. században elfoglalták a Duna-medencét. Ez a nemzetség feltételezhetöen "pap" nemzetség volt, amelynek tagjai gyakran voltak sámánok. Bobula Ida, amerikai-magyar nyelvész, újra felveti Kállay értelmezését, miszerint a Tötös személynév tulajdonképen sámán-papot jelent. Bobula Tötös-t a szumér tu-ból eredezteti, ami "esküvel való megerösítés"-t jelentene, ez a régi magyar nyelvben "tét, tétemény és tatus"-sá fejlödött, ami varázslást, mágiát jelentett (Bobula Ida, Limestone College, USA, levél a szerzöhöz 1977. november 8). Ezzel az etimilógiával azt feltételezi, hogy a személynév öse vagy a név ilyen értelmezése azt jelentené, hogy a "Tötös", "Tütüs" nevü személy veszekedös természetéröl kapta nevét, karizmatikus természettel bírt, vagy testi, ill. szellemi abnormalitás jellemezte és ennélfogva azt tartották róla, hogy olyasvalaki, akit "megérintett" a természet vagy isten. Bobula értelmezése annyiban elfogadható, hogy a pusztai (sztyeppe) társadalmakban -- különösen, ahol a sámánhit volt a vallás -- a papot (táltost) különleges hatalommal bíró varázslónak tartották, aki hatalmát gyógyításra és a szellemekkel való kommunikálásra használta. Bobula a Kiss által elvetett török etimológiát is lehetségesnek tartja. Szerinte lehet, hogy a név a régi török tü-böl fejlödött tütüs-sé; jelentése "veszekedös". A régi szumér nyelvhez való kapcsolat furcsának tnhet. Ezt az értelmezést azért említem meg, mert a magyarságtudomány kutatói között van egy irányzat, amelynek fö célja a magyar nyelv szumér nyelvvel való rokonságának bizonyítása. Az irányzat tudományos irodalma rendelkezik komolyabb munkákkal (vö. pl. Endrey 68-82, 112-13). Kozmács István egy tanulmányban ("Egy kihalt nemesi familia családnevéröl") azt javasolja, hogy a Becse-Gergely nembeli Báthmonostori Töttös <http://www.totosy.com/parttwo.html> család esetében a Töttös családnév különleges módon nem helynévböl származott, hanem egy személynévböl, melynek formálódása a 15. század elején kezdödött (31; ennek a családnak semmi köze sincsen egyik Tötösy családhoz). Szerintem ezzel csak az a baj, hogy a Báthmonostori Töttös-ök nem használták a "Töttössy" nevet mint családnevet, hanem legfeljebb egyes családtagok használták a "Töttös" nevet a Báthmonostori nélkül.

Szerintem a fenti etimológiák egyike sem ad kielégítö választ. Kállay és Bobula etimológiája kérdéses, mert a magyar nemzetségekkel foglalkozó két legterjedelmesebb munka nem tartalmaz semmilyen utalást arra vonatkozóan, hogy kapcsolat lehetne a Tötös (Tutus) név és a Tét vagy Tétény (Tatun) nemzetségnév között (Wertner 348-50; Karácsonyi 92-97). Véleményem szerint nyelvészetileg alátámasztható, miért nem lehet a javasolt nemzetségnevet a Tötös névvel kapcsolatba hozni. A név középkori okirati betüzése feltünöen azonos. A név elsö, a 9. századbeli okirati említésétöl kezdve három összetevöböl áll. Az elsö összetevö (betücsoport) a t betü és az a, e, i, o, ö, u, ü magánhangzók felváltva, valamint szintén felváltva a v, w, h, y mássalhangzók. A második betücsoport az elsö ismétlése, de a két összetevö gyakrabban tér el, mint ahányszor megegyezik. A harmadik összetevö mindig egy "s"-rag. Késöbb, a 15. századtól kezdve a név családnévvé alakul az i vagy y (ÿ is) képzövel. Tehát a név mindig a következö variánsokból áll: T (a, e, i, o, ö, u, ü; v, w, h, y) -- t (a, e, i, o, ö, u, ü; v, w, h, y) -- s -- (i, y, ÿ). A Tét, Tétemény név különbözö formái viszont sohasem tartalmaznak egy "s" ragot és formái nem hasonlóak a korabeli Tötös formákhoz. Kiss etimológiája is kérdéses. Értelmezése, amely a "földben levö növényi szár" jelentést látja a névben lehetséges ugyan, ha azt vesszük, hogy a turáni nyelvek egyik jellemzöje, hogy személyneveiknek leíró és körülíró tartalma volt. Bár én kétlem, hogy ez az értelem, "földben levö növényi szár", evvel a tulajdonsággal megegyezik, éppen azért, mert ennek az értelemnek nincsen semmilyen különleges ismertetöjele. Kállay és Bobula etimológiája, amely azt veti fel, hogy táltosok adhatták nevüket helységeknek személyükön vagy foglalkozásukon keresztül azért nem kielégítö magyarázat, mert szerintem nem lehetséges, hogy Magyarország területén csak bizonyos régiókban történt meg, hogy táltosról neveztek volna el lakhelységeket. A késöbbiek folyamán kifogom mutatni, hogy eredeti Tötös helységek Magyarország csak dél-keleti, dél-nyugati és nyugati megyéiben fordultak elö. A fentiek alapján, tehát a kutatás pillanatnyi helyzetében, a Tötös és Tötösy név etimológiája nem határozható meg és csak további kutatás adhat végleges választ. Kutatásom eredménye ugyanaz mint ahogy Kázmér Miklós írja Régi magyar családnevek szótára könyvében a Tötös cikkszónál: "a családnév mai Töttös alakváltozatára nem került elö adat" (1090). Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

2. Tötös-nevü helységek megyénkénti összeírása különös tekintettel a Középkorra
A Tötös nevü helységek összeírása több okból hasznos a Zepetneki Tötösy Adattár-hoz. Tudva azt, hogy a magyar nemes családok nagyrésze nevét a helységröl vette, ahol birtokolt vagy lakott, a Tötös helynevek kutatása érdekes eredményekre vezethet. Ezen kívül a Tötös helységek középkori okiratokban elöforduló adatokra támaszkodó összeírása és az ezzel összekötött középkori Tötösy családok összeírása arra a nyilvánvaló eredményre vezet, hogy Magyarországon több, egymástól teljesen független Tötösy család létezett. A helységek összeírása és lokalizálása a jelen korra bizonyos nehézséget okozott, mert a vármegyék határai az elmúlt évszázadok alatt többször módosultak. Ahol lehetséges volt, a bizonyos Tötös helység után zárójelben jeleztem a helység mai nevét. Amint látni fogjuk, több helység ma már nem létezik vagy más név alatt található. A helységek mai lokalizálására a Pallas Lexikon megyénkénti térképeit használtam fel, összevetve Csánki Dezsö Magyarország földrajza a Hunyadiak korában címü munkájának, Herényi István Helytörténeti lexikon 800-1400 címü munkájával és más történelmi és helységtörténeti munkák adataival, valamint a mai Magyarország térképével. A helynév az annak történetére vonatkozó okiratokban elöforduló formája ugyancsak fel van tüntetve, ha benne volt az itt idézett másodlagos forrásban. A helységek elött álló betü és szám (pl. B1) a helység vármegyei hovatartozandóságát jelzi, valamint azt, hogy hány Tötös helység létezett abban a vármegyében. A helység neve általánosan a mai betüzés szerint van írva a vármegyét jelzö betü és a szám után. Ha a zárójelben nincsen név, az azt jelenti, hogy a helység vagy már nem létezik, vagy pedig helye ma nem határozható meg.

Baranya megye
   B1 Tötös (--) Ez a helység többször Somogy megyéhez is tartozott. II. Géza király (1141-61) adományozta a Somogy megyei Mosgótól északra esö Tötös (Tyteus) földet a Szák nembeli Nagylábú Pálnak, 1141 és 1161 között. Késöbb, valamikor 1183 elött, Nagylábú a földet az ökörminds zenti monostorra hagyta, mert nem voltak utódai. 1346-ban János, Balai Henrik fia és Miklós, Kaba Demeter fia, mindketten a Szalók nemböl, mint az ökörmindszenti monostor kegyurai, visszaadták a földet Nagylábú törvényes örökösének, Szentgyörgyi Zopa Miklósnak (Karácsonyi III. 38-44; Anjoukori okmánytár IV. 582-84; Sörös 327-28). Ennek a Tötösnek 1332-ben volt egy plébániája (Borovszky Somogy 33-34). 1232-töl 1346-ig Tötös a Szalók nemzetség birtoka volt, majd 1403 elött a Rápolti családé, de azoktól hütlenség miatt a király elvette és Tapsonyi Anthimi János kapta adományba (Csánki II. 525). A 15. század második felétöl Tötös, ill. most már Szentegyedpuszta, Szigetvár tartozéka volt, mint gróf Zrínyi tulajdon (Csánki II. 525). 1660-ban egy nemes Balogh András tulajdona volt, Szentegyedpuszta név alatt (Borovszky Somogy 34). A törökök kiüzése után (1699) a birtok a herceg Esterházyaké lett (Borovszky, Somogy 34). 1897-ben Szentegyedpuszta még megtalálható a Pallas lexikon Somogy megyei térképén (XV. 76). Ugyancsak a Pallas Lexikon-ban található magyarázat arra, hogy miért tartozott Szentegyedpuszta a török hódítás után Somogy megyéhez. Ez a helység ma puszta Almamellék mellett (Csánki II. 532). <http://www.totosy.com/workscited.html>
   B2 Tötös (Töttös) Csánki a következö forrásokat említi azok évszámaival (II 532): Theuteus (1328: Dl.24455; az évszám az okirat keltezését adja, utána pedig az okirat levéltári jelzetét vagy másodlagos forrását Tuteus) (1341: Anjoukori okmánytár IV. 175), Theutheus (1343: Zichy II. 90), Thewthes (1408: Fejér 10.4 672-73) Thythevs (1450: Zichy [Zsélyi], 1478: Dl.18154). 1343-ban a Báthmonostori Töttös család birtokolta (Csánki II. 564), 1408 és 1428 között a Garai családé volt (Csánki 54546), 1891-ben Rác-Töttösnek hívták (Pallas XVI. 350), 1933-ban Herceg-Töttösnek keresztelték át, de 1950-ben visszanyerte eredeti nevét, Töttöst (Györffy 296-397). <http://www.totosy.com/workscited.html>
   B3 Tötös (Kövágó-töttös) Csánki a következö forrásokat említi (II. 532): Teuteus (1397: Zichy V. 30), Tewtews (1397: Zichy V. 43). 1397-ben Tötös a pécsi Káptalan birtoka volt (Csánki 557). Elöbben, 1395-ben, Tötösásványnak hívták (Mályusz I. 427). E neve, de mai neve, Kövágótöttös is, arra utal, hogy a közelben köbányászat volt (Kiss Lajos 360). Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Bihar és Arad megyék
   BA1 Tötös (Gros, Grosi, Románia) Fényes Elek 1851-ben részletesen leírja ezt a falut: "Oláh falu, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös völgyében, az Élesdröl Báródra vivö ország- és postaútban: 352 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal, özv. gr. Haller Lászlónénak egy vendégfogadójával. Határán van belsö szántó 20, külsö urb. szántó 520, majorsági 4, szölö 25, urb. szölö 25, majors. erdö 2560 hold. Földje igen középszerü; sok gyümölcs. Folyója: a Sebes-Körös. Bírja az egész helyet özv. gr. Batthyáni Vinczéné. E határ szélén, Lokk felé ezelött egy jobbágy igen használható kova (tüzkö) bányát müvelt, de jelenleg pusztán áll" (IV. 218). Fényes Elek román nevét Gros-nak írja, de Kniezsa István Grosinak (29). Ma Romániában, kb. 30 km-re fekszik Oradeától (korábban Nagyvárad).
   BA2 Tötös (--) Ez a helység mint Ábrahámffy János possessiója van 1508-ban említve (Thewthes). Ugyanabban az évben Ábrahámffy elzálogosította Haraszthy Györgynek (Márki I. 251). A helység helye ma már nem állapítható meg, de valahol Ineu (korábban Világos) és Siria (korábban Pankota, azelött Boros-Megyer) között feküdhetett (Márki I. 240). Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Bodrog / Bács-Bodrog megye
   BB1 Tötös (--) Ez a helységet elöször 1403-ban van említve mint possessio (Thytes: Dl.12821), majd 1455-67-ben (Magyar Nemzeti Múzeum), 1489-ben (Dl. 19498), 1486-ban (Thythews: Dl.19150), és 1520-ban a Bács-Bodrog megyei adóösszeírásokban szerepel mint possessio (Csánki II. 166). Úgy látszik a 19. században része volt Palánka határának. Ekkor Tit(t)ösnek, Tittesnek, vagy Tettesnek hívták (Csánki II. 166). Palánka ma Horvátországban van (Backa Palanka), Sombortól délre (korábban Zombor), a Duna partján. Saját neve alatt ez a Tötös ma már nem létezik. <http://www.totosy.com/workscited.html>
   BB2 Töttös (--) Ez a Töttös fontos helység, mert nagy valószínüség szerint összeköttetésben áll a Báthmonostori Töttös de genere Becse-Gergely családdal <http://www.totosy.com/parttwo.html>, ill. a család Töttös nevének (egyik?) eredetével. Ez a család fénykorát az Anjou királyok alatt élte, mikor legtöbb tagjának zászlósúri rangja volt. Útolsó férfi tagja 1468-ban halt el. A Báthmonostori Töttös család történetéhez lásd Nagy Iván (XI. 211); Karácsonyi (I. 214-26); Kozmács; Wertner (I. 80-98); Turul (20 [1902]: 7-42). A Zichy okmánytár több bevezetje foglalkozik a család történetével, különösen a X. kötet bevezetje tartalmas. E helység esetleges kapcsolatára a Báthmonostori Töttös család "Töttös" nevével a lábjegyzetben felsorolt munkákban nincsen említve ill. nem figyeltek fel rá. A helység és a családnév esetleges kapcsolata az alábbin nyugszik: több a családdal foglalkozó munkában az áll, hogy az elsö prominens tagja a családnak az ösi Magyar "Töttös" személynevet vette fel (Pallas I. 723). Ez a névadopció 1320 körül történhetett, mivel a névfelvevö István elöször 1325-ben van említve és 1355-ben halt meg (Wertner I. 82, 97). A névadopció ideje összeesik Báthmonostor helységének királyi adományozásával a fent említett névfelvevö István apjának, Becsei Imrének 1318-ban (Wertner I. 81). A királyi adományozás oklevelében fordul elö egy Tötös (Tutus) mint határhely Báthmonostor mellett (Zichy I. 162; Csánki II. 226; Györffy 1987. 709-10). A fentiek alapján tehát feltételezhetö, hogy az adományozott Becsei Imre fia István, a Töttös nevet ettöl a Báthmonostor mellett fekvö helységröl vette fel, talán mert ott született, vagy mert apja a helységet már kiskorában átírta. Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza címü munkájában említi ezt a Tötöst, mint falut Bodrog megyében (1322: Tutus, 1412: Thewtheus és Theuthes) (Györffy 1987. 731). <http://www.totosy.com/workscited.html>
   BB3 Tötös-Száka (--) Pontos helye nem állapítható meg. Valahol Zombor (ma Sombor), Horvátország és a Duna között feküdhetett. Valószínü, hogy nevét tulajdonosától, a Báthmonostori Töttös <http://www.totosy.com/parttwo.html> családtól kapta, ill. hogy e család telepítése volt és így kapta nevét. Csánki a következö dokumentumokban találta, mint possessiot említve: Zaaka (1375: Zichy III. 603), Teteus Zakaya (1401: Zichy V. 239), 1423-tól 1520-ig a helység neve a Záka név és melléknevek variációi: Vizmellékszáka, Somosszáka, Érsekszáka. Ez utóbbi megint tulajdonosára céloz, mert 1391-ben a helység a kalocsai érsek tulajdona volt (Csánki II. 207). <http://www.totosy.com/workscited.html>
   BB4 Tötös-Szentgyörgy (--) Elsö neve Szent-György volt, csak késöbb vette fel tulajdonosa, a Báthmonostori Töttös család nevét (Csánki II. 209, 226). Mint possessio Csánki a következö keltü okiratokban találta: Alzenthgeorgh (1400: Zichy V. 146), Zenth Gergh (1406: Zichy V. 486), 1466: Dl.16378, és az 1520-22 adóösszeírásokban (Thythes Zenth Gergh). 1896-ban tartozéka volt Szent-Istvánnak, Baja és Csanád között, Csanád megyében (Csánki II. 209). Ma nem található mint önálló helység.
   BB5 Tötös-Gyapol (--) Hasonlóan a fenti Tötös-Szákához és Tötös-Szentgyörgyhöz ez a helység is tulajdonosától, a Báthmonostori Töttösök-töl kapta nevét. Eredeti neve Teprez vagy Tepremez volt, akkori (1280) kun tulajdonosáról nevezve (Csánki II. 200; Wenzel XII. 313). 1338-ban Tepre(me)z fiáé, Gyapolé (Terra Gyapol: Kismartoni Levéltár 32 A 45.) volt (Csánki II. 200). A Báthmonostori Töttös család <http://www.totosy.com/parttwo.html> 1346-ban szerezte meg és 1412-ben már mint Tötös-Gyapol (Thethusgopul) szerepel (Csánki II. 218; Zichy II. 197, VI. 205). Mai helye meghatározhatatlan. Valószínüleg a mai horvátországi Bezdan és Gakovo között feküdt. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Borsod megye
   BO1 Tötös (--) Ez a helység mint possessio szerepel elöször 1413-ban mint Thethes (Csánki I. 181; Egri Káptalani Levéltár No.18 div. 3 fasc. 1 fr.4). 1446-ban és 1467-ben mint predium szerepel (Thethes) (Csánki I. 181; Egri Káptalani Levéltár No.18 div. 1 fasc. 1. fr. 6 és 12). Helyét ma már nem lehet pontossan megállapítani. Valahol Négyes és Tiszavalk között feküdhetett, egy pár kilométernyire Tiszafüredtöl. Nevét ez is valószínüleg a Báthmonostori Töttös-öktöl <http://www.totosy.com/parttwo.html> kapta, kik ebben a megyében is birtokoltak. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Györ megye G1 Tötöstava (Töltéstava)
   Ez a helység tulajdonképen nem tartozik a Tötös nevü helységek közé, mert Tötöstava, mint alább látni fogjuk, valószínüleg egy újabb-kori név (Molnár 334). Borovszky Samu még a következöt írja: "Töltéstava puszta már 1200-ban a Töltési család fészke volt. 1220-ban possessio Teuteusy alakban van említve. Még 1619-ben is Theöthössy András az egyik ura, a másik pedig Kutassy Mihályné" (Borovszky Györ 52; Kruesz 456, 487, 549) Az ugyan igaz, hogy egy Tötösy család volt a helység tulajdonosa (vö. V.8 <http://www.totosy.com/partfive.html>) és ezután Tötöstavának hívták az elöbbi Töltéstavát, de okiratokkal csak azt lehet igazolni, hogy a Tötösy család a 17. század elején volt a helységnek birtokosa, míg a Borovszky által említett 1220-as okmány egy 1702-ben hamisított oklevél (Molnár 361). Itt idézem Molnár Szulpic kutatásának eredményeit: "A tatárjárás elötti oklevelek vizsgálatánál már feltünt, hogy az az 1220. évi keltezésü oklevél, amely szerint Tötösi Domokos és István Fejéregyházát 20 eke földdel Merene vagy Megyer, Sashalom, Tötös(tava) és Örkény közt kénytelenek átadni a pannonhalmi apátnak, nem egyéb, mint egy 1220. évi Sokoro-Sövényröl szóló oklevélnek 1702-ben készült hamis utánzata. Kései voltát elárulja az ügyetlenül régiesítö írás, a hamisítás évszámát pedig az oklevél hátán levö összeadás: 1220, alatta 482, összeadva s alája írva 1702" (Molnár 360-61; az okmány teljes szövegét lásd Molnár [796] és Wenzel [I. 170]). Mindenesetre a helység viselte a Tötös nevet Tötöstava formájában, ahogy ezt Kiss Lajos is említi és aki a helység és a családnév név összekötését késöbbre helyezi: "Töltéstava ... A R. Filtesteltowa névváltozat olyan összetétel, amelynek utótagja a birtokos személyraggal ellátott m. tó fn.; elötagja nincs tisztázva. A késöbbi alak azzal függ össze, hogy a birtok tulajdonosa a Theötheössy, Töltésy család volt" (656). A fentiek alapján azt lehet feltételezni, hogy a helység neve Tötöstava formájában tulajdonképpen csak a 17. század elején, vagy legfeljebb a 16. század végén keletkezhetett. (Vö. V. Birtok-peres okirat [Tötöstava ill. Töltéstava, Györ megye] [1623-1667] <http://www.totosy.com/partfive.html>). Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Somogy megye
   S1 Tötös (--) Ez a helység ma már nem létezik. A Tötös nevü helységek közé való sorolhatósága kérdéses, bár az alábbiakban felhozott anyag mégis arra mutat, hogy egy Tötös helységröl van szó. Csánki a helység nevét Tetvesnek (Thethwes) írja (II. 651). Említve volt 1410-ben (Jeszenák család levéltára), 1435-ben (Dl. 12655), 1460-ban (Dl.15514), 1481-ben (Dl.18558). Csánki azt írja, hogy a helység több nemes tulajdona volt. Helyét nem tudta meghatározni azon kívül, hogy valahol a megye északi részén feküdhetett (Csánki II. 651). Szerintem további adatok segítségével helyét pontosabban meg lehet határozni, valamint azt is, hogy tulajdonképpen egy Tötös nevü helység. A megye északi részén van a Tetves nevü folyócska, Somogytúr és Gamás között. Mivel ez a Gamás 1419 és 1511 között mint Tötös-Gamás szerepel (vö. Somogy megyeS2), valószínü, hogy "Thethwes" a mai Tetves folyócska és Tötös-Gamás a közelében feküdt. Mivel a mai Gamás valamikor Tötös-Gamás volt, ugyancsak valószínü, hogy "Thethwes" igazán Tötös volt és mai Tetves neve csak eredeti nevének elfordítása. Az is lehetséges, hogy ez a Thethwes-Tötös-Tetves tulajdonképpen nem más helység, mint az alábbi Tötös-Gamás. <http://www.totosy.com/workscited.html>
   S2 Tötös-Gamás (Gamás) Maga Gamás elöször 1229-ben van említtve (Csánki II. 607; Wenzel VI. 470). Ekkor a Fejérvári káptalan tulajdona volt. 1328 és 1344 között élt és birtokolt itt egy Gamás nevü nemes család (Csánki II. 607; A Pannonhalmi Apátság Levéltára [Tihany] F.1. No.32). 1413-ban több "de Gamás" család említtetik (Csánki II. 607). 1419 és 1511 között keletkezik Tötös-Gamás neve (Thythewsgamas) (Csánki II. 607; A Magyar Nemzeti Múzeum levéltára). Feltételezhetöen egy Tötös(y) nevü család birtokolhatta és innen új neve. <http://www.totosy.com/workscited.html>
   S3 Tötös (--) Ez a helység mint falu (villa Thythews és Teteus) a pannonhalmi apátság tulajdona volt 1437-ben (Tetws: Dl.13042) (Csánki II. 652; Dl.2870; A Pannonhalmi Apátság Levéltára). Valahol Igal mellett feküdhetett, Kaposvártól északra, délkeletre Gamástól. Ma már nem létezik. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Temes megye
   TE1 Tötös (--) Csánki Tettösnek írja nevét, valószínüleg egy Tötös helység. 1478-ban mint praedium szerepel (Csánki II. 66; Theethews: Gróf Csáky család levéltára f. 128 No.32). Ma már nem létezik. Temesvártól (ma Timisoara, Románia) délre, kb. 30 kilométernyire feküdt. <http://www.totosy.com/workscited.html>
   TE2 Tötös (--) Csánki adatai nem elég világosak és lehet, hogy ez a helység a fentivel (TE1) azonos. 1462-ben Dobozi Dánfi László tulajdona volt, aki elzálogosította Nagymihályi Lászlónak (Csánki II. 33-44, 66). Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Tolna megye
   T1 Tötös (Csikós-töttös) Csánki Tolna megyébe helyezi ezt a helységet. A Török után Baranya megyébe került (Csánki III. 455). Ma megint Tolna megyéhez tartozik (Kiss Lajos 164). 1510-ben (Tutus: Károlyi, Bosnyák I.1.) mint a Bosnyák család tulajdona van említtve.
   T2 Tötös (--) Csánki szerint valahol Regöly környékén feküdhetett. 1436-ban a henyei (henei) nemeseké volt (Thythews). Ebben az idöben a környék legfontosabb földesura a Henyei Tiburcz család volt, akik Tötösnek is uralták egy részét (Csánki III. 428, 454, 477). <http://www.totosy.com/workscited.html>
   T3 Töttösi-Hosszú 1852-ben és 1860-ban mint egy dülö van említtve Váralja mellett, Szekszárdtól délre (Ördög 374, 376). Sajnos korábbi említés ismeretlen, de feltételezhetö, hogy régebben keletkezett mint a 19. században.
   T4 Töttös-tó 1852-ben és 1860-ban van említve, mint egy szántó neve Décs mellett, délkeletre Szekszárdtól (Ördög 485). Ugyanazt tételezem fel keletkezéséröl, mint amit a fenti Töttösi-Hosszúnál. <http://www.totosy.com/workscited.html>

Valkó megye
   VA1 (?) Ebben a megyében egy utalás van egy Tötös helységre: "Tittös. Tyteus. (Királyi ember nevében. 1394: Dl.7985)" (Csánki II. 357). Ez az adat nem jelenti azt, hogy egy Tötös helység tényleg létezett Valkó megyében, de lehetséges. Inkább az tételezhetö fel, hogy egy Tötös nevü homo regius más megyéböl Valkó megyében ténykedett királyi megbízatásból.

Vas megye
   V1 Töttös (Gutatöttös) Ennek a helységnek elsö említett neve Apátunokája volt (Nobiles de Apathunokaya) 1274-ben (Csánki II. 733, 805; Wenzel IX. 60, 96; Herényi 84). "A helynév valószinüleg már a 10. században is megvolt, a Töttös ösi településre utal. ... A hely elsö okleveles elöfordulása 1274" (Herényi 84, Herényi kezirat 356). A Tötös név 1323 óta szerepel (Thewtus, Teutes: Anjoukori okmánytár II. 92). 1342-ben, mint Apátunokatöttös szerepel (Nobiles de Apathvnukatheteus [u.m. Apa unokája Töttös: Apa régi magyar személynév.]: Anjoukori okmánytár IV. 259). De ugyanakkor, mint Töttös is szerepel (Theutheus: Zala vármegye története f. 403.). Mint possessio Teuteus 1389-ben említtetik (Dl.7517). 1414-ben (Theutheus: Dl.10176), 1453-ban (Thethews: Dl.14685), 1484-ben (Dl.14805), 1464-ben (Hazai okmánytár III. 415.), 1471-ben (Thethews: Múzeumi levéltár), 1483-ban (Körmendi levéltár Alm.I.I lad.9. no.1), és 1498-ban (Thewthews: Acta post adv. 77-65) említtetik Csánki szerint (II. 805). A 14. században az Egervári és Doroszlói Rumy családoké volt. 1406-ban a Geregyei család, 1414-ben és 1471-ben a Töttösi Töttössy (Tittösi) <http://www.totosy.com/parttwo.html> család van említve mint tulajdonosa (Dl.10176. A Nemzeti Múzeum Levéltára) (Csánki II. 805, 820, 823, 847, 854). A Töttösi Töttössy család még 1554-ben is birtokolt itt, mégpedig Thetessy Benedek özvegye és Thetessy Gergely (Baán 167). 1464-ben a Töttösi Parnas <http://www.totosy.com/appendix.html> család (Baán 167: Baán elírta a család nevét "Pársán"-nak) -- 1580 után a sopron megyei Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy-ek <http://www.totosy.com/appendix.html> -- birtokol itt (Csánki II. 843. A Zepetneki Tötösy <http://www.totosy.com/partsix.html> családnak is volt birtoka itt a 16. században (vö. IV. <http://www.totosy.com/partfour.html>). A falut 1907-ben átnevezték Rábatöttösnek és 1942-ben Gutatöttösnek (Kiss Lajos 249). <http://www.totosy.com/workscited.html>
   V2 Tötös-Bér (Bérbaltavár) Ennek a helységnek elsö említése a 13. századra esik (Csánki II. 737, 805; Hazai okmánytár VII. 335; Anjoukori okmánytár IV. 7). Ebben az idöben Bérnek (Byr) hívták. Az elsö dokumentumok, amelyekben Tötös-Bérnek (Teuteus Byr) neveztetik 1358-ban és 1377-ben íródtak (Szombathelyi Káptalan Házi Levéltára). 1416-ban possessio (Thewthews Byr) Heegyes Byrrel és Althal Byrrel (Szombathelyi Káptalan Házi Levéltára). 1481-ben possessio és praedium Thewthewsbyr (Szombathelyi Káptalan Házi Levéltára lad. 2 f. 7 n.16.), ugyancsak 1485-ben (Szombathelyi Káptalan Házi Levéltára lad. 2 f. 7 n.27), 1486-ban (Szombathelyi Káptalan Házi Levéltára lad. 2 f. 8 n. n.1), 1504-ben (Szombathelyi Káptalan Házi Levéltára lad. 2 f.9 n.9 n.11), 1520-ban (Thytheusbyr és Althalbyr: Szombathelyi Káptalan Házi Levéltára lad.2 f.9 n.27). A helység köznemeseké volt (Csánki II. 737). 1358-ban, 1416-ban és 1466-ban a Biri család volt itt tulajdonos, de más köznemes családok is birtokoltak itt, mint pl. a Töttösbiri család (Csánki II. 813). Ezek 1481-ben kihaltak és birtokukat a Vasvári családnak adományozta Mátyás király 1486-ban. 1504-ben Vasvári Lörinc, budai kanonok lemond ezen birtokáról a vasvári káptalan javára (Csánki II. 856). 1894-ben Kis-Bérnek hívták, ma Bérbaltavár a neve (Kiss Lajos 103). Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Veszprém megye
   VE1 Tötös-Iszkáz (Iszkáz) 1212-ben (Thetheusizkaz: Dl.8525) birtoka több "de Tötös" nemesi családnak (Csánki III. 235). 1270-ben és 1331-ben, mint egyházi nemesek birtoka van említve (Csánki III. 235; Hazai okmánytár VIII. 133; Anjoukori okmánytár II. 537). 1338-ban (Dl.8525) a tötös-iszkázi monostor és birtokai a vásárhelyi apácáké (Csánki III. 235). 1411-ben a vásárhelyi apácák követelik Tötös-Iszkáz felét az Izkázi családtól és meg is kapják. 1488-ban a helység három részének három neve van: Thythews Izkaz, Kapolnás Izkaz és Myndzenth Izkaz. Ebben az idöben Tötös-Izkáz a Poki Mérges, a Györ megyei Poki de genere Pok és Laki Kaczor családoké (Csánki III. 264). A Laki Kaczor család érdekes módon birtokol a Vas megyei Töttös (V.1 <http://www.totosy.com/partfive.html>) faluban is 1476-ban. Egy újabb munka így magyarázza a Töttös név eltünését Iszkáz nevéböl: "Nevének régi, 'Töttös' jelzöje a XVI. században többé nem merül fel: a rovók új birtokosairól, a Pokiakról, Pokiszkáznak, vagy fekvése után Alsóiszkáznak nevezik" (Ila 99). A mai Iszkáz néhány kilométerre esik Devecsertöl északra. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Zala megye
   Z1 Tötös (Pacsa) Pacsa és Tötös eredetileg két egymás mellett fekvö falu volt, csak a 19. században olvadtak össze. Pacsa környékén ösi magyar nemesség lakott a honfoglalás ideje óta, mert "a zalai ispán elött perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ök tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétöl fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub 53). "1256-ban IV. Béla király ítélete a Pacsamelléki nemesek birtokáról. 1260-ban István kiskirály a pacsai várjobbágyokat megnemesíti" (Herényi 387-88). 1428-ban mint possessio van említve (Thythws: Dl.36666), ugyancsak 1479-ben (Thewthews: Dl. 36713). 1513-ban Köszvényesi Péter és négy Tötösy <http://www.totosy.com/parttwo.html> család birtokol itt (Csánki III. 11819; Thythews: Dl.32206). 1893-ban átkeresztelték Pacsatüttösre, mai neve Pacsa. (vö. II. <http://www.totosy.com/parttwo.html>) <http://www.totosy.com/workscited.html>
   Z2 Tötös (Baktüttös) Ez a helység többször említtetik Tófövel (Egházasthofew, Kistófeu, Teuteus) együtt mint egy possessio (Csánki III. 116, 118; 1353: Toufeu alias Teuteus; Herényi 78). "A Töttös helynév a település korai keletkezésére utal. A Település valószinüleg örszállás volt ... 1339-ben pedig Zala megyei nemesek igazolták a Töttössy család ösi nemességét. Ebben az idöben a Töttösyeken kivül Kávási Miklós fiai Gyula és Jakab is birtokosok voltak Tófön" (Herényi 78). 1382-ben, mint "Tofeu al.nom. Teutus" említtetik és a helység föbirtokosa egy Tötös (Teutus) nevü nemes (Zala vármegye története I. 548, II. 182). Mai neve Baktüttös (Kiss Lajos 79). <http://www.totosy.com/workscited.html>
   Z3 Tötös-Enyere (Óhíd) 1279-ben mint Enyere (Enuruh) van említve, de már 1339-ben neve Tötösenyere (Theteusenereh) (Zichy I. 352, VI. 255). 1400-ban a Csebi Pogány családé, de 1405-ben a Pogány és Enyerei Fylemend családok osztoznak itt. 1458-ban a Csebi Pogányok örökölnek egy részt itt, mert az Enyerei Fylemendek kihaltak. 1480-ban megint mint possessio van említve (Csánki III. 17576). Késöbbi századokban neve Enyeréröl Erenyére változott. Ma Óhíd a neve, észak-keletre Zalaszentgróttól (Kiss Lajos 479).
   Z4 Tötös-Kál (--) Ez a helység már 1082-ben van említve mikor is Kálnak hívják (Csánki III. 66; Zichy IV. 4). Mint Tötös-Kál elöször 1296-ban szerepel (Körekykaal et Thwtheus) és még 1338 és 1346 között is mint Kereky és Theutheus szerepel. Csánki szerint a 13. és 15. századok alatt többször, mint Töttös, vagy Tötös-Kál, vagy Tötös-Kereki-Kál szerepelt, más nevei mellett, amelyeknek száma 14 (III. 66; Zichy V. 79; Zala vármegye története I. 431; Herényi 507). Ez a Tötös valahol a mai Köveskál mellett feküdt. <http://www.totosy.com/workscited.html>
   Z5 Tötös-Vente (Petri-Vente) 1377-ben mint Tevteus-Wenthe van említve. Vente a kanizsaszegi vár tulajdona volt és Csánki azt tételezi fel, hogy Tötös-Vente egy puszta volt (III. 123; Hazai okmánytár III. 210). Ma Petrivente a neve, kb. 5 km-re Nagykanizsától és 1 kilométerre Szepetnektöl. Felhasznált Források <http://www.totosy.com/workscited.html>

Zágráb megye
   ZA1 Tötös-Evina (--) Helye nem határozható meg. 1482-1486-ig a Báthmonostori Töttös <http://www.totosy.com/parttwo.html>  család birtoka, utánuk örököseik, a Kisvárdai Várdaiak tulajdona lesz (Zichy XI. 453, 464). Valahol a Zágráb melletti Blyna területén feküdhetett.