Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára ISSN 1715-152X
©Steven Totosy de Zepetnek <http://www.totosy.com/partfive.html>
back to the index page / vissza a honlapra

The website Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára <www.totosy.com> (ISSN 1715-152X) contains transcripts of previously published material, transcripts of archival and family documents, and genealogies of the Tötösy de Zepetnek family (Tivtoßÿ de Zepethnek: Tötösy, Töttösy, Töttössy, Tüttössy, Tötössy, Töttösi, Tötösi), its collateral families (Haidekker, Preglej, Seregély, Szirányi de Öttömös, Harabasevszky, Toms, Grant, Banting, etc.), and records of other non-related Töt(t)ös(s)y(i) families. The material of totosy.com is a revised and extended version of Steven Tötösy de Zepetnek, A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family. Szeged: József Attila Tudományegyetem, 1993. ISBN 963-481-914-1. totosy.com is listed in and its material is archived in the Library and Archives Canada Electronic Collection <http://collection.nlc-bnc.ca/100/205/300/records_totosy/index.html>. ©Steven Tötösy de Zepetnek, A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family. Szeged: József Attila Tudományegyetem, 1993. & Steven Tötösy de Zepetnek, Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára <www.totosy.com> (ISSN 1715-152X) (1993-), all rights reserved.

Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára <www.totosy.com> (ISSN 1715-152X)
    Summary <http://www.totosy.com/summary.html>: List of Tötösy de Zepetnek and Branch Families and List of Other Tötösy Families, Etymology of Tötös and Tötösy, Selected Documents in English Translation
    Összefoglalás/Summary <http://www.totosy.com/osszefoglalas.html>: List of Tötösy de Zepetnek and Branch Families & List of Other Tötösy Families /A Tötösy de Zepetnek család ágainak és más Tötösy családok listái
    Part I./I. Rész <http://www.totosy.com/partone.html>: Etymology of Tötös and Tötösy, List of Tötös Geographical Locations / Tötös és Tötösy etimológia, Tötös helységek összeírása
    Part II./II. Rész <http://www.totosy.com/parttwo.html>: List of Tötösy Families and Individuals by County in the Middle Ages to the Seventeenth Century /
Tötösy családok és családszemélyek megyénkénti összeírása a középkortól a 17. századig
    Part III./III. Rész <http://www.totosy.com/partthree.html>: Published Sources about the Tötösy de Zepetnek Family and Family Members / Kiadott adatok a Zepetneki Tötösy családról és családtagokról
    Part IV./IV. Rész <http://www.totosy.com/partfour.html>: Transcripts and Excerpts of Archival and Family Documents of the Tötösy de Zepetnek Family / Zepetneki Tötösy levéltári és családi okiratok és kivonatai
    Part V./V. Rész <http://www.totosy.com/partfive.html>: Published and Archival Sources about Tötösy Families and Family Members / Megjelent és levéltári adatok Tötösy családokról és személyekröl
    Part VI./VI. Rész <http://www.totosy.com/partsix.html>: Genealogy of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család genealogiája
    Part VII./VII. Rész <http://www.totosy.com/partseven.html>: Material about and Genealogies of Tötösy de Zepetnek Collateral Families (Haidekker, Harabasevszky, Preglej) / Zepetneki Tötösy oldalági családok adatai és genealogiái (Haidekker, Harabasevszky, Preglej)
    Part VIII./VIII. Rész <http://www.totosy.com/parteight.html>: Material about and Genealogies of Tötösy de Zepetnek Collateral Families (Seregély, Szirányi de Öttömös, Thassy-Plávenszky) / Zepetneki Tötösy oldalági családok adatai és genealogiái (Seregély, Öttömösi Szirányi, Thassy-Plávenszky)
    Part IX./IX. Rész <http://www.totosy.com/partnine.html>: Tötösy de Zepetnek Collateral Families' Data and Genealogies (Grant, Toms) / Zepetneki Tötösy oldalági családok adatai és leszármazásai (Grant, Toms)
    Appendix/Függelék <http://www.totosy.com/appendix.html>: The Töttössy de Egyházasfalu et Bástifalu Family / Az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család
    Works Cited/Források <http://www.totosy.com/workscited.html>


Part V. / V. RÉSZ

1) Published and Archival Material about Tötösy Families and Individuals whose Descendance/Relationship with the Tötösy de Zepetnek Family is Hypothetical / Megjelent adatok és levéltári adatok Tötösy családokról és személyekröl, melyeknek a Zepetneki Tötösy családdal való rokonsága/leszármazása feltehetö // 2) Tötösy Names in Fictional Texts/Tötösy nevek fikcionális szövegekben

1) Erdély
    1.1 Tötéssi 1706: "(1706) Továbbá Tötéssi nevü erdélyi hadnagy Brassó alól némely hadakkal eljövén, jónak láttuk hogy Ecsedi ezerében applicaltassék" (Károlyi V. 403-04), Tötesi János 1708: "(1708) A hadak számára érkezett posztók assignatiói... Tötesy companiájára kék.... Tötesi hadnagy uramat companiástul, kik is Méltóságos Bottyán János uram ö Nagysága keze alatt vannak Torna vármegyebeliek. ... Tötesi uram companiájához valók vadnak egynéhányan Gorup Ferencz uram zászlója alatt. ... Béri Balogh Adám uramnak Aracsi Kovács Gergely instanciája pro impendenda satisfactione transmittáltatott, injungálván, hogy a kárvallott személynek Tötesi János hadnagy által satisfaciáltasson" (Thaly 173, 403, 675).

   
1.2 Tötösy István Székelyudvarhely ~1800-1820: "(Szenterzsébeti Szakáts) Ágnes ... férje: Tötösy István (Székelyudvarhely)" (Daróczy 1927-28. 323-26, 325). A Daróczyban bevezetett matrikulációk szerint ca. 1785 és 1820 között lehetett Szakáts Ágnes születése és házassága.
    1.4 Tötösy
Andrei Nusfalau/Szilágynagyfalu 1945: "La 30 septembrie 1945, tânãrul Tötösy Andrei, din comuna Nusfalãu, pe când se ducea la recrutare, fiind ajuns de un grup de români cu tricolorul românesc, a rupt pânza tricolorului, dând nastere la incidente si loviri; cazul s-a cercetat, s-au dresat acte care s-au înaintat instantelor respective" ("1945 szeptember 30-án Tötösy Andrei tanitó Nusfalau-ban [Szilágynagyfalu] mikor katonai szolgálatra volt hivatalos az arra vonatkozó irodában jelentkezni, egy csoport románt látván megragadta a csoport román zászlóját és megszaggadta a zászlót, amelynek egy verekedés és szóbeli csata volt az eredménye. Az eset ki lett vizsgálva majd a vizsgálat eredménye át lett adva az illetékes hatóságoknak"; fordítás Agnes Veres, e-mail <averes@edrc.ro> 24.01.2006) ("168. Istoricul problemei de sigurantã 'Manifestãri sovine si rasiale'" <http://www.edrc.ro/docs/docs/maghiarii/indici.pdf>. Cluj: Ethnocultural Diversity Resource Center, n.d. 553).

2) Abaujvármegye
    2.1 Kiss alias Tötössy Gergely 1642-1660:
"Kiss István. Kiss másként Tötössy Gergely. Kiss Gáspár és Péter. I. Lipót Pozsony, aug. 27. (?) Kh. 1660. jan 5. (f. 1.) Toth Pál; fiai: János, István, Gergely és Mihály. III. Ferd. Luxemburg, 1642. máj. 10. Kh. 1643. márc. 14. f. 77. ... Tötössy I. Kiss. Tóth I. Libocsory. Tóth I. Nagy. Tóth I. Symon. Tóth I. Szelley. Tóth I. Szöcs. Tóth I. Úri. Tótt I. Kálmán" (Czobor, Alfréd. "Abaujvármegyében kihirdetett cimeres nemeslevelek (1564-1711)". Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából 5.3 (1914-1915): 113-25.

3) Csongrád megye
    3.1 "Höi Mihály, kb. 40 éves torvaji (?) lakos, Töttösy (Tötösy) János szegedi inspektor jobbágya vallja: 1. Hallotta maguktól a hazamenö lakosoktól, és meg is mutatták neki, hogy midön az említett földet tudakozta volna, kik szántottak légyen, mondták, hogy a tétényiek. ... Tudja, hogy azon földeket elfoglalták, de esztendönként mennyit, nem tudja" (Borosy, András. Pest-Pilis-Solt vármegye közgyülési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. 1661-1720. II. 256).

4) Fejér megye (lehet, hogy az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család tagjai <http://www.totosy.com/appendix.html>)
   4.1
1692-1705. 1692.09.20. "Esterházy Ferenc körlevélben hívta össze a közgyülést, hogy visszaállítsák a megyei tisztikart. ... Az alispáni hivatalra: id. Babocsai Ferencet, Martonfai Istvánt, Újváry Ferencet, Nedeczky Sándort jelölték. Többségi szavazattal Újváry Ferencet választották meg. Szolgabírónak jelölték: Sz. Imrey Ferencet, Kolosváry Mihályt, Újváry Pétert, Somody Ádámot, Salomvári Jánost, Bende Jánost, Csiszár Tamást, Csuzy Pált. Megválasztották: Kolosváry Mihályt, Újvári Pétert, Csuzy Pált. A hadbiztosi hivatalra Tötösi Lászlót és Besnyák Sándort választották. Bécsbe, öfelségéhez vagy más helyekre követként a megye sérelmeinek elöadására Csanaky Mihály veszprémi kanonokot és Újváry Ferencet választották. A követek akadályoztatása esetén Esterházy Ferenc föispán személyesen menjen Bécsbe a sérelmek elöterjesztésére a nádorhoz, Esterházy Pál herceghez, vagy más udvari hivatalokhoz Szabady András hites jegyzövel" (Arany Magyar, Zsuzsanna, Klauszné Móra, Magda. Fejér vármegye nemesi közgyülésének regesztái (1692-1711) 7.; 1693.11.13. "Székesfehérvár Ügyleírás: A közgyülésen az alispáni hivatalra jelöltek közül Miskey Istvánt választották meg, a györi vár lovasságának legföbb, katonai parancsnokát, aki az esküt a magyar törvényekre letette. Fejér megye szolgabíráinak a jelöltek közül Albert Benedeket és Kolosváry Mihályt többségi szavazattal választottak meg, akik a szokott esküt nyilvánosan és ünnepélyesen letették. A helyettes alispáni (vicegerens) tisztségre Újvári Istvánt választották. Esküdtnek, akik hasonlóan letették az ünnepélyes esküt megválasztották: Újvári Istvánt, Újvári Pétert, Somogyi Györgyöt, Albert Jakabot, Burián Miklóst, Kovács Pált, Salomvári Jánost, Parragh Mihályt, Vörös Gergelyt, Babocsay Pált, Eölbey Pétert. Fejér megye jegyzöi tisztségére Györ város hites jegyzöjét, Szabady Andrást választották, aki az esküt nyilvánosan letette. A megyei hadbiztosokat -- az elözö évben már megválasztott Tötösi Lászlót és Besnyák Sándort -- hivatalukban megerösítették. Tötösi László, mivel jelen volt, a jegyzökönyvben közölt esküt magyar nyelven letette. A megye további határozatáig a távollévö Miskey István alispán helyettesévé a Székesfehérvárott lakó Albert Benedek szolgabírót választották meg" (Arany Magyar, Zsuzsanna, Klauszné Móra, Magda. Fejér vármegye nemesi közgyülésének regesztái (1692-1711) 7.; 1694.08.05. "Székesfehérvár Ügyleírás: Heissler Donát föhadbiztoshoz 12 kocsit és 6–6 ökröt kell a megyétöl felküldeni. Az ökörhajcsárok és élelmezésük kifizetéséröl Forster hadbiztos intézkedik majd. A szekerek kísérésére Tötösi László megyei hadbiztost jelölte ki a közgyülés, aki fél imperiális napidíjat kap. Senki az ökrökböl el ne vihessen, ahogy ezt tenni szokták, gondosan ügyeljen a kocsikra, s gondoskodjék az ott lévö emberekröl!" (Arany Magyar, Zsuzsanna, Klauszné Móra, Magda. Fejér vármegye nemesi közgyülésének regesztái (1692-1711) 107.; 1695.01.12. "Székesfehérvár Ügyleírás: Ebböl a közgyülésböl pedig kiküldenek két tisztviselöt, lehetöleg Kolosváry Mihály szolgabírót segítöjével, ahogy az ügy megkívánná, Tötösi Lászlóval, Fejér megye hadbiztosával" (Arany Magyar, Zsuzsanna, Klauszné Móra, Magda. Fejér vármegye nemesi közgyülésének regesztái (1692-1711) 144.; 1700.02.26. "Székesfehérvár Ügyleírás: 1700. február 26-án Székesfehérvár szabad királyi városban kisgyülést tartott Fejér megye. Jelen voltak: Miskey István alispán, Kolosváry Mihály szolgabíró, Baksai Pál és Újvári Péter esküdt, Miller Lipót a jezsuiták székesfehérvári rezidenciájának fönöke, Karlóczi Imre, Barnabeis János Félix székesfehérvári prépost javainak prefektusa, Fekete György a komáromi jezsuita rendház tiszttartója, Székesfehérvár város részéröl Sartori János Gáspár, Lévay Sámuel, Németh János, Tötösi László, Vörös Gergely" (Arany Magyar, Zsuzsanna, Klauszné Móra, Magda. Fejér vármegye nemesi közgyülésének regesztái (1692-1711) 471.; 1703.02.05. "Székesfehérvár Ügyleírás: Mivel a tekintetes megye tisztviselöinek eddig nagyon csekély, vagy éppen semmi fizetésük nem volt, hogy erre nézve nagyobb gondoskodás történjék, a közgyülés közös akarattal úgy határozott, hogy a föispánnak eddig sok helyütt tett ingyenes szolgálatáért és jóakaratáért ezután évente 600 forintot kell fizetni. Az alispánnak fizetés címén 300 forintot, a közgyülésekre való beutazás céljára 100 forint útiköltséget kell adni az étkezési költségekkel együtt, amelyek a közgyülések idöszakára szükségesek, és ezek közösek a földesurak költségeivel. A megyei föadószedö a megye pénztárából kapja jövedelmét, és a közgyüléstöl évi 150 forintot kap. A jegyzö fizetésként és útiköltségként 250 forintot, a járási föszolgabírák 100–100 forintot kapjanak, és ahány falujuk van, annyiszor 50 dénárt kapjanak fára az egész megyében arányosan felosztva. A szolgabírák évi 40 forintot, helyettesük 30 forintot kap. A föszolgabírák maguk mellé az esküdtek közül bárkit alkalmazhatnak, 2–2 személyt segítöül hívhatnak, közülük egy-egy 25 forintban részesül. Tötösi László megyei hadbiztos 50 forint fizetést kap évente. (Arany Magyar, Zsuzsanna, Klauszné Móra, Magda. Fejér vármegye nemesi közgyülésének regesztái (1692-1711) 786).
    4.2 Töttösy Sándor Lovasberény
1699, Töttösy László 1720, Tötössy (Nadap): 1699. "[Lovasberény] A következö esztendöben Heister teljes jogú birokos lett. 1699. június 3-án Bécsben kelt parancslevélben közölte az uralkodó, I. Lipót a györi káptalannal a tábornok birtokba helyezését. A király engedélyét és hozzájárulását adta a két adásvételhez. Az adásvételek közül az elsöben Vasdinnyei János mint néhai feleségétöl, Eölbei Ilonától származott Magdolna és Julianna leányainak gyámja, valamint néhai Kéri János két fia, Imre és László (akiknek anyja ugyancsak Eölbei Ilona volt, és Kéri János halálát követöen lett Vasdinnyei János felesége) 8400 rajnai forintért örökre és visszavonhatatlanul eladták gróf Siegbert Heister generálisnak az alábbi Fejér megyében fekvö birtokaikat, illetve részbirtokaikat: Lovasberény falut, Técs, Nadap, Ráckeresztúr, Perkáta, Pázmánd és Eörsziget (Örsziget) praediumokat. Nemkülönben az ugyancsak Fejér megyei Börgönd, Novaj (Kisfalud), Sárosd, Szolgaegyháza, Saág, Pálocz-telek pusztai részbirtokaikat. A második adásvétel, melyhez a király ugyancsak hozzájárult, az alábbi volt: Miskey István és felesége, Sebessy Judit a börgöndi, részben örökjogon, részben pedig zálogjogon birtokolt részbirtokaikat kétezer rajnai forintért eladták Heister tábornoknak a következö rendben. Saját birtokrészeiket örökjogon és örök áron, néhai Eölbei Magdolna örökösei, Sághy Klára és Tötössy Sándor birtokrészeit, melynek ök gyámi, illetve gondviselöi jogon kezelöi voltak, ugyancsak örökjogon, végül három birtokrészt, melyet nevezettek nyolc esztendöre, még néhai Eölbei Magdolnával kötött zálogügylet alapján 775 rajnai forintért zálogban bírtak, zálogbirtokként adták el." (Lovasberény. Ferenc Erdös. Budapest: Száz magyar falu könyvesháza, 2007 <http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Lovasbereny/>). 1699-1720. "A kuruc harcok idején itt él még [Vörösmarty] Gergely, söt 1705 októberében tanuként szerepel Ölbei Péter özvegyének, nemkülönben ez év nov. 1-én Töttösy Sándor özvegyének Újvári Zszuzsannának esküvöjén. ... Az 1720-as összeírásban Paul Vörös nevén találunk 1 házat Töttösy László és Jos. Schinigin között" ("A Vörösmarty család múltja" (Székesfehérvári Szemle 4.1-2 [1934]: 23), 1720. "Nadap ... A török idökben puszta volt. Benépesítését 1720-ban Fleischman Anzelm földesúr vitte véghez. Fleischman a birtokot Heistert?l vásárolta, aki a fegyverváltsági adót is kifizette a kamarának a Fejér megyei birtokért. Ez 10 ezer forintot tett ki. A Fleischman féle birtoklást sok hazai nemes ellenezte, így a Desö, a Dénes, a Miskey, a Sándor, a Tötössy, a Gziráky családok. E családok egy része a Baracskay Pálffyak révén tartott igényt Nadapra is, de jó részüknek kisebb nemesi birtokaik is voltak a lovasberényi uradalom valamelyik falvában. 1731-ben a Gziráky családnak sikerült igazolnia birtokjogát Nadapra az újraszerzeményi bizottságnál" (<http://www.nadap.hu/page.php?page=12>).
    4.3
Töttösy Sándor Alcsútdoboz 1848: "A szabadságküzdelem nemcsak a lakosságra volt hatással, hanem a földesúr [Újvári Imre] alkalmazottaira is. Töttösy Sándor tiszttartó a Dunántúlra betört gróf Károlyi Sándor vezette kuruc sereghez csatlakozott, még az uradalom magtárát is megnyitotta elötte. A Budán bebörtönzött s több esztendön át kenyéren és vízen sínylödö alcsútiakat, köztük Sebök Andrást, gróf Esterházy Antal kuruc generális erélyes felszólítására szabadon engedték." ("Megalázottak és megnyomorítottak." Alcsútdoboz. Ed. László Marjanucz. Budapest: Száz magyar falu könyvesháza, 2007 <http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Alcsutdoboz/pages/003_megalazottak_es_megnyomoritottak.htm>).

5)
Györ megye
    5.1 Birtok-peres okiratok Tötöstava ill. Töltéstava
1623-1677 (I.G1 Györ megye <http://www.totosy.com/partone.html>): "Csak mint rövid ideig szereplö zálogbirtokot kellene említenünk a Selyemcsuktól észknyugatra fekvö Tötöstava (ma: Töltéstava) pusztát, ha képzelt jogczímen nem ragaszkodnak hozzá föapátjaink. Dianesevics György dömölki apát és pannonhalmi jószágkormányzó írja e jószágról 1638-ban, hogy "szántófölde és rétje böven vagyon, félegyházi földdel is határos. Tötösy nevü nemes ember bírja, de számot tart hozzá Sághoz (Ság révén) Kutasy Mihályné is, ki most Pápán lakik. Kutasyné asszony és Tötösy pörben vannak érte, de az apátúr (Himmelreich György) ellene mondott, mert mindenkor Szent-Mártonhoz való volt, a mint az oklevelekböl megtetszik. (Ph.r.lvt.: Act.Abb.Bbel. Fasc.7.nr.38)". Ez utólsó állitását azonban, vagyis a fömonostor birtokjogát e pusztához a reánk maradt okmányok semmiképen sem igazolják. 1623-ban tulajdonosa Tötösy Barnabás fia Mihály; a század közepén pedig a birtok fele Nagypadányi Mészáros István bácsai praedialis nemes kezébe jut felesége, Tötösy Erzsébet révén, a ki 1667-ben a maga részét a Pánzsán levö malmával együtt zálogba veti öt évre Somogyi Miklós pápai föhadnagynak, továbbá Szegedy Bálint és Acsády Pál rokonainak, míg a másik fele nemes Varga Péter özvegyének öröksége. Ezek után a birtok még további per tárgya különbözö családok és a pannonhalmi föapátság között" (Molnár 333-34); 1676. "Mészáros de Nagy Padány István n: Töttös-Tavay Erzsébet gy: Mihály, György, Pál, Balázs, Katalin; Kiadó: Lipót 1 - Bécs, 1676.06.10 - új adomány; Levéltári jelzet: A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 16. kötet - 102-103. oldal; E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 11. kötet - 541. oldal; Birtok: Teöteös Tava (Györ); Sorszám: 16.61." (Királyi Könyvek 1527-1848 [1867]); "Töltéstava Puszta. ... A puszta a Töltésy vagy Töttösi család ösi birtoka. ... A család a XVII. századig tartotta fenn magát, utána csak nö ágon élt tovább. ... 1619-ben két nemes gazdája van a töltéstavai birtoknak: Theötheössy András, aki Ságon lakott és Kutassy Mihályné Orosztonyi Zsuzsanna, aki Pápán lakott. 1625-ben még itt lakott Tötösy Benedek. Késöbb a család elköltözött a pusztáról a közeli Ságra, mert a közelben folyó Pándzsa-patak minden évben kiáradt, és egyébként sem volt biztonságos a pusztán lakni, mert sok rabló és fosztogató nép járt ezen a félreesö birtokon, Bocskai hadaiból is sokszor felkeresték a lerongyolódott, éhes hajdúnépek. A birtok késöbb az örményesi Fiáth család kezére szállott, mikor Fiáth János 1677-ben feleségül veszi Fördös Katalint, és ö menyasszonyi hozományul vitte a töltéstavai majort. A töltéstavai nemesi családok közül kiemelkedik a Torkos, a Szüts, a Bay és a Németh család. Töltéstaván e családokon kívül jóval több nemesi családnak volt még birtoka" (<http://www.freeweb.hu/fiathjanosamk/tolttav.html>); "1624-08-31. Szeghy (Zegy) Mihály Kun Miklóssal nemes Tötös (Theöteös) Mihály dolgát illetöen a Tötösfölde (Theöteös felde) vagy Tötéstava (Theöteös Thava) puszta (praedium) ügyében a nemes Beccaria Virgilnél és Pázmán Ferencnél nyugvó birtokjogról tettek jelentést. Bizonyságlevelet adnak a tiltakozással együtt és a következö székre halasztják" (Gecsényi, Lajos. Györ vármegye nemesi közgyülési és törvénykezési jegyzökönyveinek regesztái 1617-1626. 505); 1625.06.28.
"Nemes padányi Thötös (Teótós) Mihály tiltja generosus Kuthassy Mihályt és valamennyi Ság falubéli (possessio) jobbágyát, együtt és egyenként, Tötös (Teótós) puszta (praedium) minden hasznától és bevételétöl. Fizetett 12 dénárt", "1630-05-25. Nemes Tötösi (Teöteösi) Mihály tilt mindenkit Tötöstava (Teöteös taua) puszta használatától (Gecsényi, Lajos. Györ vármegye nemesi közgyülési és törvénykezési jegyzökönyveinek regesztái 1617-1626. 564.; 1634-05-04. Nemes Tötösi Mihály visszavonja a Kutasi Mihályt érintö felvallását Tötöstaváról" (Gecsényi, Lajos. Györ vármegye nemesi közgyülési és törvénykezési jegyzökönyveinek regesztái 1627-1637. 200, 207, 384). "1677-05-08. A györi káptalan bizonyságlevele arról, hogy a nemes Töttösy Erzsébet urnö a Pozsony vármegyeben a Csallóköz szigeten lévö Padány falubirtokban talalható teljes nemesi udvartelket zálogba adta Bartalos Jakabnak, a feleségének Inczédy Juditnak és lányaiknak Katalinnak és Juditnak 100 arany forintért 99 évre" (Magyar Országos Levéltár, Mikrofilm No. 880, Évjárat 1677, oldal 738-740).
    5.2 Töttösy József Lövö 1760: "Lövö, Györ-Moson-Sopron m.: plébánia a györi egyhm. fertöszéplaki esp. ker-ében. Plébánosai: Subarich János, Návay Gergely; Kaleschiák (Kálicák) Péter, Komáromy János Ignác, 1700: Czuppon János, 1710: Szilaj István, 1720: Stehenics János, 1725: Kecskés László, 1734: Saaly István, 1756: Horváth István, 1760: Töttösy József, 1781: Polter Antal, 1797: Csontos Ferenc, 1808: Hamar István, 1813: Tarcsay József, 1820: Kistatai Tatay János, 1852: Fritz Ferenc, 1899: Gángli Lajos, 1902: Bene Pál, 1940: Németh János, 1943: Kovács György, 1958: Lukáts Károly, 1972: Gyurácz Ferenc, 1989: Fodróczy László, 1996: Molnár Zoltán" (A Magyar Katolikus Lexikon <http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKLLLL/LOXRINC.HTML>).

6) Komárom megye
   6.1 Teötössy [Töltés(i)y alias Kónya] családok: A Fejér megyei Baracskáról és Bogárdról származtak Komárom megyébe. A következö nemesi investigaciós iratokban fordulnak elö:
   6.1.1 Töltésy Johannes, Stephanus, Andras, 1698 (Statny Oblastny Archiv v Nitre, ZK I Nob.)
   6.1.2 Töltésy Andras, Adamus, 1725 (Statny Oblastny Archiv v Nitre, ZK I Nob.)
   6.1.3 Töltésy Stephanus, Stephanus fia, 1755 nemes (64 éves, 1724-ben költözködött a Baracskai Déry curia-ról Komárom megyébe) (Statny Oblastny Archiv v Nitre, ZK I Nob.)
   6.1.4 Teöteössy Andras 1764-1770: Kömlöd, Komárom megye: Teöteössy Andras 1-sö feleségétöl fia Andras, annak fia Andras, Andras gyermekei ugyancsak Andras és Stephanus, majd Stephanus gyermekei Stephanus, Johannes, Adamus, Josephus, majd Adamus fia Adamus. Ez a család 1724-ben költözködött a Fejér megyei Baracskai Déry nemesi curia-ról Komárom megyébe (Statny Oblastny Archiv v Nitre, ZK I, kongregacna zapisnica z r. 1764-1770 str. 437, 487).
   6.1.5 Theöteössy (Kónya) Stephanus 1767: Kömlöd, Komárom megye, Theöteössy (Kónya) Stephanus fia 1-sö feleségétöl Stephanus, annak fia Stephanus, majd annak fiai Stephanus, Andras, Joannes / Theöteössy (Kónya) Stephanus fia 2-ik feleségétöl Adamus, majd annak fia Adamus. (Statny Oblastny Archiv v Nitre, ZK I, kongregacna zapisnica z r. 1767 143/4/1-102 c. 5a)
   6.1.6 Theöteössy (Kónya) Andras 1767: Baracska, Fejér megye, Theöteössy (Kónya) Andras fia Andras, annak fiai Andras (fia Stephanus) és Stephanus (fia Johannes). Ezek mind Baracska-i nemesek. (Statny Oblastny Archiv v Nitre, ZK I NOB 143/4/1-102, udaj pod c. 5a)
   6.1.7 Theöteössy (Töltési alias Kónya) Stephanus 1782: Kömlöd, Komárom megye, Theöteössy (Töltési alis Kónya) Stephanus, fia Stephanus, annak fiai Adamus (fiai Joannes és Antonius) Stephanus, annak fia Joannes, majd annak fiai Joannes, Adamus, Samuel, Franciscus. Ez a család Adamussal a Fejér megyei Bogárdról költözködött Kömlödre. (Statny Oblastny Archiv v Nitre, ZK I, NOB 1782 143/1/64).6

7) Tolna megye (see also V.12, VI.8 <http://www.totosy.com/partsix.html>)
    7.1
Tötössy György Koppányszántó 1771-1774: római katolikus tanító (Hajdu, Lajos. Az alsófokú népoktatás fejlödése Tolna vármegyében 1770-1790. Szekszárd, 1979. 167)
    7.2 Töttösy István Nagy-Dorog 1831: "Nagy-Dorogon Töttösy István az istentisztelet után összegyült tömegböl a pap elé lépett 's lázasztó szavakkal azt mondotta, hogy az éppen nem szép, hogy a Halott a háztól harangszó nélkül vitetik ki a temetöbe, mint a Dög, s hogy fel nem engedtetik öltöztetni -- a harang az övéjek, abbul senki nem parantsol, ez nem ügye, se a Felség rendelése, hogy illy formán temettessük a Cholerában elhaltakat ... A lelkipásztor jelentésében hangsúlyozta, hogy 'el kellett a lázadó sokaságot T Prédikátor és Nótárius Úrral együtt hagyni s a szobába bevonulni, nehogy Töttösy István, mint egy Rebellis ember más illetlenségre vetemedjen.' Ezután nevezett kikiáltotta az összegyült tömeg elött, hogy a temetések -- a fennálló rendelkezésekkel ellentétben -- a hagyományos módon végeztetnek Nagy-Dorogon." (Nagydorog történelme <http://heraldicart.uw.hu/Nagydorog/pages/006_az_egeszsegugy_061.htm>).

8
) Vas megye
    8.1Theötheössy Töttös 1618: Töredékes másolat egy adásvételi szerzödésröl a Vas megyei (Guta)Töttösön fekvö javak illetöleg, melyeket Theötheössy Pál adott el Kálmán [Calman] Antalnak: Theötheössy néhai Ferenc fia vitézlö Theötheössy Pál, aki néhai nemes Theötheössy Gergely leányától, néhai Ilonától született, valamennyi örököse és rokona terhét az alábbi ügy erejéig magára vállalva, érett elhatározásból azt a bevallást tette, hogy ö bizonyos ésszerü okokból, föként számára jóval hasznosabb és szomszédos birtokjavak megszerzése végett a Vas megyei Theötheös nevü birtokban lévö, öt anyai jogon illetö teljes birtokrészét minden haszonvételével és tartozékával együtt az alábbi vevökkel megteendö felosztás szerint. (Perennalis per nobilem Paulum Theötheösy nobilibus Anthonio Kalman et aliis.... Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltári Anyag: 1618: No.1. Vas Megyei Levéltár, Szombathely). Nota Bene: Az okiratban említett Theötheösy Gergely valószínüleg azonos II.VT1-7 <http://www.totosy.com/parttwo.html> említett Töttösi Töttössy Gergellyel, aki 1554-ben birtokos (Guta)Töttösön. (vö. Töttössy de Töttös Összefoglalás
<http://www.totosy.com/osszefoglalas.html>). Genealógia: A Gergely B lány C János
    8.2 Töttössy Szombathely 1647-1649:
"1647 és 1649 között Vas megye rendei arra törekedtek, hogy a megyének legyen egy vármegyeháza. A megye püspöke azonban ennek ellenállott ... hanem még azon vételi szerzödés ellen is tiltakozott, melyet a megye idöközben a Töttössy árvák gyámjával kötött". (Borovszky Vas 253); "Ennek a kiküldetésnek azonban, amint következtetni lehet, nem volt valami nagy sikere, mert 1643-ban már újra küldik a követeket és pedig a györi püspök kivételével ugyanazokhoz, kiket már az elözö évben is megkerestek. Ezúttal Batthyáni Adám tábornoknál mankóbüki Horváth János második alispán, a föispánnál Kisfaludy alispán és Vitnyédi János, ki különben is ügyvédje és bizalmas háziembere volt a föispánnak, Erdödy Györgynél Horváth János és Meszleny Benedek tisztelegtek [ : Guari Meszleny (Meszlényi) Benedek Vas megye alispánja 1644-ben vesz birtokrészt Tötösy István Váti birtokostól vö. 6.1.2 <http://www.totosy.com/partsix.html>]. Addig is azonban, mig az adományok ügyében megindított mozgalom sikereket mutatott volna fel, körülnéztek egy ház után, mely a megye czéljaira alkalmasnak mutatkoznék. És találtak is. Itt volt a Töttösy gyermekek háza, mely némi javításokkal a czélnak egyelöre megfelelt volna. Csakhamar alkuba is bocsátkoztak felette, meg is vették 260 magyar forinton, s a vételárból 200 forintot Heresendy Péternek, mint a Töttösy árvák gyámjának kezéhez le is fizettek. Ámde a megye gondol, a györi püspök meg végez. Hogy mi okai lehettek a györi püspöknek, azt nem kutatom, maga se mondta, elég az hozzá, hogy ö ezen vétel ellen tiltakozott, miért is a házat az eladó kezeibe vissza kellett bocsátani. Ilyen hatalmas volt a földesúri jog még a vármegyével szemben is! Minthogy azonban a megyének helyiségre szüksége volt, akként egyeztek a Töttösy gyermekek gyámjával, hogy a vételárt nála hagyják, s évi 20 magyar forint fizetése mellett bérbe veszik a kérdéses házat, ha abban a gyám kisebb helyiségek egyesítése s a közfalak eltávolitása útján egy tág és alkalmas termet bocsát a megye rendelkezésére. Úgy látszik azonban, hogy Heresendy Péter uram az elvállalt kötelezettségnek nem tett eleget, mert 1646-ban azt végezték a vármegyén, hogy Heresendy Péter, a Töttösy árvák gyámja, nem felelvén meg az elvállalt kötelezettségnek, a nála hagyott 200 forintot, 15 nap alatt, fizesse vissza, különben Meszlényi Benedek második alispán exequálni fogja. Hogy hol feküdt ez a Töttösy-féle ház, azt most már nehéz volna megmondani" (Balogh 1886. 57). nota bene: több évi és több levéltári és más helyeken vezetett kutatás után sem került semmi adat arra, hogy kik lehettek az említett Töttösy gyerekek és melyik Tötösy családból származhattak).
    8.3 Töttössi Matthe-né Körmend 1649:
1649-ben Töttössi Matthe-né van regisztrálva Körmend városában egy házzal, istállóval 3 lóra, kapuval, pajtával, 8 hold szántóval és 4 hold réttel (Ila 563).
    8.4 Töttösi József Sárvár 1758: "Engedély nélkül és a hosszabb távollét esetét kivéve két misét nem mutat be. Mindig két alkalmas segédlelkésze van, jelenleg Töttösi József és Tonnáll Mihály" (Sill, Ferenc. Batthyány József kánoni vizitációja Sári-Sárváron, 1758-ban. Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, Vas Megyei Levéltár, 2000. I. 53).
    8.5 Töttösy Rozália 1824-1901: "Molnár Pál 1824-1901. Sz. Egyházasszecsödön 1824. jan. 16-án Molnár János tanító és nemes Töttösy Rozália szülöktöl. Felsz. 1848. dec. 7-én. Nevelö volt Nagycsákányban Batthyány Zsigmond gróf családjánál (1848-49), káplán Vasszentmihályon (1849. dec.-1854. okt.), Kemenesmihályfán (1854. nov.-1856. okt.), Körmenden (1856. okt.-1860. nov.), Szombathelyen (1860. dec.-1863. máj.), Sárvárott (1863. máj.-1865. nov.), pléb. Csényén 1865. nov.-töl 1901. nov. 7-én beköv. haláláig. - 1898-ban tb. szentszéki ülnökké neveztetett ki" (<http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_egyhazmegye_3k/3k_1_2r.html>).
   
8.6 Töttösy János 1941-45: "Növendéki névsor az 1944-45. tanév szerint. Az 1944-45. tanévre felvett és Vasvárra bevonult I. század
évfolyam névsora ... II. A osztály ... Töttösy János" (Vécsey).

9) Veszprém megye
    9.1 Tötösi Ilona 1670: Tötösi Ilona ellene mond Pap Katalin végrendelkezésének. Ebben az ügyben Ilona [Tötösi] azaz Helena honesta foemina, strenuus Tötösi Ferenc leánya és Dantz ? vagy Molnár Gergely özvegye (Veszprém Megyei Levéltár 1670 Nr. 6).
    9.2 Takács alias Tötösy Mihály Nagy-Pécsej 1697: Vitézlö (strenuus) Takács alias Tötösy Mihály eladja Nagy Pechel-en a Szent György allya-i diverticulumban lévö szölejét Kádos István vázsoni katonának. (Nagy Pec9el = Nagypécsely; Vázsony = Nagyvázsony) (Veszprém Megyei Levéltár 1697. Nr. 41).
    9.3 Tötösi János Bakonyszentiván 1702: "Bakonyszentiván ... Az északi Bakonyalja hosszan elhúzódó, É-D irányú kavicsos, homokos, helyenként löszös dombhátai közé települt egyutcás falu 170 m magasan fekszik. A szántóföldként és kisebb részben szölöként használt dombok igen alacsonyak, a falu határának D-Ny-i részén érik el a 200 m-t. Legmagasabb hegye a szölöhegy: 209 m. Ezeken a helyeken kisebb erdök is vannak. A Kánya és a Szakács ér a Bakony lábainál ered. A völgyekben réteket találunk. A szölöhegy K-i oldalán szép japán akácerdöt találunk. ... A falu folyó partjára települt. Az adatok szerint egy helybeli (Szentiványi család) nemesi család birtokolja a középkorban. Az itteni nemeseket 1330-ban, majd 1360-ban, a falut 1340-ben említik elöször. 1448-ban, a Pápai család próbálja megszerezni. 1448-ban jobbágyai 10 Ft-ot adóznak; a Szentiványiaké akkor is a szomszédos Zsörkkel és Vanyolával együtt. 1531-ben 15 portájából 6-ot égetett fel a török. 1542-ben is a Szentiványiaké, akkor írják össze utoljára. 1560-ban a folyón állott malmának már a helyét említik. A XIII. századtól templomos helynek tartják, plébánosait a XV. századtól említik. Kereken 200 évig állt pusztán. Ez idö alatt 1702-ben Tötösi Jánostól a veszprémi püspök veszi meg 1100 Ft. örök áron. Késöbb az Eszterházy család birtokában találjuk, mely elöbb az ugodi, majd pápai uradalmához csatolja. Az Eszterházy pusztát újratelepítés elött, 1735-ben térképezték fel. A prédium árendája 1705-ben átlagban 25 Ft." (Földing <http://www.szentivanicharta.hu/>).        

10) Zala megye
    10.1 Tötösy György Kisgörbö (Zepethk mellett) 1618:
"Kisgörbö. Ez is külön anyaegyház volt. A XVII. század elején a reformátusoké volt és a kiskomáromi esperességhez tartozott. 1618-ban Tötösi György volt a ref. lelkész, 1622-ben pedig Szántói István" (Payr 1924. I. 454-55).
    10.2 Töltösy József Tapolca 1770-1798: A SOTE Aranykönyvben (SOTE Lt. 1/f) a sebészmesterek és a szülésmesterek között szerepel Töltösy József, polgári származású, római katholikus, a Zala megyei Tapolcán született és 1798-ban, 28 éves korában (született 1770-ben) sebészmesteri és szülésmesteri diplomát szerzett. (Budapesti Leveltár, Neményiné Tahin Emma levéltáros levele az adatokkal 1989.1.5.)
    10.3
Töttösy György Zalalövö 1633-1640: "A lövöi várban szolgálatot teljesített személyek 1633 január - 1640 március: ... Töttösy György, gyalogos, 1633.09.-1640.03 ... A lövöi várban szolgálatot tévö gyalogosok névsora 1640 április 20-án: ... Teötössy György" (Molnár András 144, 145, 146).

11) Nem besorolható (Zepethneki?) Tötösy családok és családtagok adatai:
   11.1 Tötösi Gábor 1603: "Pázmány Péter ... 1603-ban visszamegy Grácba, hol az egyetemen négy évig a theologia scholastica-t tanítja; ez évben írta a kéziratban maradt Theologia scholastica-t, melybe feljegyezte magyar származású tanítványainak nevét. Jóllehet, jó tanító létére, valamennyi tanítványát szerette, mégis leginkább honfitársaihoz vonzódott, és ezeket -- az idegen földön -- egyszersmind hazafias szeretettel ölelte magához. Valamennyien szép magyar nevüek voltak: Fehér János, Ferenczfi Pál, Hajnal Mátyás, Nagy István, Rátkai István, Szentgyörgyi János, Tötösi Gábor, Vásárhelyi Dániel és Zsolnai János; és részint jezsuiták, részint a magyar egyházmegyék növendékei voltak; közülök késöbb többen hírre tettek szert" (Bellaagh <http://www.communio.hu/ppek/konyvek/ppvmun01.txt>.

   11.2 1699-01-26. Tötösy Anna (férje Somody Pál) kegyelmi ügye emberölés miatt, Sopron megye (A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 24. kötet - 527-28. oldal).
   11.3 Töttösi Lola Budapest 1913: "1913 decemberében a Jardin d'Hiver közönsége a megnyitó estén "szünni nem akaró ovációban részesítette Sajó Gézát, aki förendezöként jegyezte az összeszerkesztett és összepróbált tarka müsort. Sajó korábban förendezöje volt az Erzsébet királyné út 1. számú kertben müködö Jardin de Paris-nak is. Az ötemeletes bérházban megnyílt kétemeletes mulatóteremben nemcsak a hatalmas csillárt csodálták meg 3000 izzótest fényével, és nemcsak azért ámultak, mivel 'a falak, valamint a mennyezet márvánnyal és arany mozaikkal' volt kirakva és a 'berendezés minden tárgya egy-egy csudaszép müipari remek.' Az elsö müsor szereplöi: Rozsnyai Elise, Pikó Jolán, Pásztor Manczi, Szabó Nusi, Dijella, Topsy, Mareine, Tony & Chica, Henry de Vry, Szemere Gyula, 2 Donauweibchen, 6 Kellys, Hortense Ferrero, Annitta & Béb, Csikváry Margit, Kabók Gyözö, La Fortuna, Töttösi Lola, Sajó Géza, Oláh Böske, Katja Rudina, Asszonyi László, Wilson & Dolnai, La belle Andalousia, Kuzmányi Jolán, Gaby Dorelle, Mikóssy Ili, Varga Sári, La Manesca, Heddy Sylvano, Mll Ralith, Bozváry Magda, Mll Berenice, Anny Loraine, Mll Dido, Jack Lewis, Novaretti Argia, Erica da Planque" (Molnár Gál n.p.).
   
12) USA & Canada Immigration Records
   12.1 USA Immigration Records: Ellis Island Passenger Lists <http://www.ellisisland.org/>:
-- "Istvan Totosy [István Tötösy] 30 years old, shoemaker, his wife Dorolenas 20 years old, and their son Norman 3 years old land on Ellis Island 20 May 1893, ethnicity: Bohemia, last residence: Bohemia."
-- "Janos Totosi [Tötösi] 37 years old lands on Ellis Island 5 February 1903, ethnicity: Hungarian, last residence Nagydorog [Tolna]."
-- "Janos Totosi [Tötösi] 40 years old lands on Ellis Island 28 February 1905, ethnicity: Hungarian, last residence: Nagydorog [Tolna]." [same as above 6.5.2?]
-- "Janosne Tottosi [Mrs. Janos Tottosi] [Töttösi] 36 years old, married, Lajos Tottosi 11 years old, Pal Tottosi 4 years old land on Ellis Island 29 May 1907, ethnicity: Hungarian, last residence: Budapest."
-- "Suzanna Tottosi [Töttösi] 36 years old, married, Janos
Tottosi 16 years old, Lajos Tottosi 16 years old land on Ellis Island 14 February 1909, ethnicity: Hungarian, last residence: Nagydorog [Tolna]." (lásd III.7 <http://www.totosy.com/osszefoglalas.html> / see <http://www.totosy.com/summary.html>)
-- "Jozsef Tottosi [Töttösi] 42 years old, land on Ellis Island 6 October 1910, married, ethnicity: Hungarian, last residence: Baltovar [Baltavár, Bérbaltavár, Vas]."
-- "Terez Tottosi [Töttösi] 41 years old, lands on Ellis Island 28 August 1912, married, ethnicity: Hungarian, last residence: Kissrikely [?]."
-- "Pal Tottosi [Töttösi], 37 years old, lands on Ellis Island 29 March 1912, widowed, ethnicity: Hungarian, last residence: Zalaapati."
   12.2 Canadian Immigration Records Library and Archives Canada: Immigration Records (1925-1935): <http://www.collectionscanada.ca/02/02011802_e.html>
-- "Paul Totosi [Tötösi], 25 years old, nationality: Yu (Yugoslavia?), landed in Quebec, Quebec 22 August 1926."
-- "Kalman Tottosi [Töttösi], 34 years old, nationality: Ju (?), landed in Saint John, New Brunswick 30 March 1930."
   12.3 Passenger Records Europe to North America: The Hamburg Passenger Lists, 1850–1934
-- Direct emigration by sea Hamburg-Dover-New York, Töttösi Istvanne [Mrs. István (Steven) Töttösi], 35 years old, married, born 1869/1870 in Szedres [Tolna], country of origin: Hungary, date of departure: 22 April 1905.
-- Direct emigration by sea Hamburg-New York, Tötösi Janos [John Tötösi], married, born 1865/1866 in Nagydorog [Tolna], country of origin: Hungary, date of departure: 14 January 1903.


13) Tötösy Names in Fictional Texts / Tötösy nevek fikcionális szövegekben
   13.1 "Tötösi Borbála":
Szántó György, A boszorkány (1950) címü regényének föhöse Tötösi Borbála (16. század). A regény, ill. Tötösi Borbála személyének történelmi alapját Szántó így magyarázza meg a regény végén: "Az elsö, tudományosan képzett orvosnö történetét Szamosközi István erdélyi történetíró latin nyelvü krónikájából merítettem. Ö pedig nagybátyja, Szamosközi Dávid elbeszélése nyomán iktatta krónikájába, így hát hitelességéhez nem fér kétség" (241). Tötösi Borbála apja a regényben nemes Tötösi György, aki Dózsa György seregében volt katona az 1514-es Parasztlázadáskor, anyja pedig Kata, egy Debreceni N.-nek a lánya. Borbála a regény szerint 1550 körül ment feleségül Szamosközi Dávidhoz, míg születése kb. 1530-ra tehetö. nota bene: Szamosközi István erdélyi történetének egyik kiadása sem tartalmaz adatot Tötösi Borbáláról.
    13.2 "Tötössi Dániel": Czegei Gróf Wass Albert, Kard és kasza (1925-37) címü regényének egyik szereplöje egy Tötössi Dániel (Dani), a föhös, Wass Albert alter-egójának barátja. Az író kérdésemre a következöket válaszolta: "Habár a Kard és Kasza címü regényemben, mint általában minden regényben, a nevek nagy része költött, hogy bajt ne okozzak az élöknek, a Tötössi Dani neve valóságos. Iskolatársam volt, az oláhok megölték. Családját is kiírtották. Nagy-Sármás mellett volt egy kis dülö-jük, valami 100 holdas dimbes-dombos birtok, azon kínlódtak ahogy lehetett". (Wass Albert, személyi levél, Astor, Florida, 1977. április 8.)

    13.3 "Töttösi Dani": Kosztolányi Dezsö, Édes Anna (1926) címü regényében van említve egy Töttösi Dani Budapesten, mint a regény egyik hösének barátja (161-62).
   
13.4 "Töttösy István, Mária, Bella": Töttösy István gróf, felesége Mária grófné és lányuk Bella szereplöi Kósa Ella Csillámló messzeség (2002) címü regényének mely a 16. században szerepel.
    13.5 "Tötössy Melinda": Ábrahám Pál, Harmath Imre, Szilágyi László, és Kellér Dezsö 3:1 a szerelem javára (1935) színdarabjának egyik szereplöje Tötössy Melinda.
    13.6 "Aranka von Tötössy": Ábrahám Pál Roxy und ihr Wunderteam (1937) címü foci-operettjének egyik szereplöje a darab "Fröhliche Jugend" nevü leányinternátusának igazgatója Aranka von Tötössy.
    13.7 "Töttösy Géza": "Autóbusszal Imre királyfi szobrához. 'Látta-e már Budapestet éjjel?' -- kérdezte az IBUSZ Autotours prospektusa, mire G. Totosi amerikai állampolgár egy csöppet elmosolyodott. Ö ne látta volna? Igaz, akkor még Töttösy Gézának hívták, de akár doktorálhatott volna is az éjszakai Budapestböl" (Kósa N. [2001]: <http://www.nol.hu/cikk/121854/>).
    13.8 "Töttösyné": "Utoljára a grófnénál volt ilyen. A gróf medvére ment a Beszkidekbe. Felölem mehetett volna vombatra is, gyorsan bejelentkeztem vizitbe (szombatra). Fütyörészve lépkedtem az allén át a kastély felé, mikor a park (igazi angolpark, istenem, ösfák, bukszusok, dodzsem) egyik szegletéböl elém toppant Albert, a komor nyikhaj, épp kezdtem volna dicsérni a frizuráját, de lepisszegett, s karomba markolva a kazamaták felé vonszolt. Méltatlankodék erösen, mi az, hogy én nem a föbejáraton, de megtudtam, most távozik báró Töttösyné és kis kuzinja, ha meglátnának, az biztosan a gróf fülibe jutna. Így a poros pincén át jutottam nehezen a méltóságos grófné (khm, Celesztinem) budoárjáig" (<http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=7419>).


Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára ISSN 1715-152X
©Steven Totosy de Zepetnek <http://www.totosy.com/partfive.html> back to the index page / vissza a honlapra