A Zepetneki Tötösy család adattára <www.totosy.com> (ISSN 1715-152X) a család levéltári és családi iratainak adattárát és genealógiáját, valamint oldalági családok genealógiáit és forrás-adatait tartalmazza. A munka tartalmaz utalásokat valamint bibliográfiai és levéltári adatokat más Tötösy családokra is. A Zepethneki Tötösy család a Zala megyei Pacsa, Tötös, Zepethk és Kerecseny falvakban honos és birtokos prima occupatio (honfoglaláskori) Tötösy családokból származik. Ezeket a családokat a középkortól említik a források, például Pacsai Tötösy "Thythesy" család (1256), a Bakt(ö)üttösi "de Thutus" (1358) és " Thuthusy" (1382), a Kerecsenyi "de Teuteus" (1372) és "Thythewsy" (1513, 1562), a Pacsai és Hazugdi "Thythesy" (1256, 1428, 1479, 1492, 1513) és a Zepethki Tötösy (1549). A Zalai megyei Tötösy családok többnyire országos középnemesek és kisbirtokosok voltak, de néhány tagjuk a megyei bürokráciában komolyabb rangra emelkedett. Így pl. Pál, Tötösy László fia 1415-ben Zala megyében iudex nobilium, azaz szolgabíró volt. A Tötösy családnév ritkasága egyeseket arra a feltételezésre késztetett, hogy ezek a családok eredetileg egy nemzetségböl vagy családból származ(hat)tak. Levéltári okiratok azonban azt mutatják, hogy a középkori Magyarországon Zala megyében -- de számos más megyében is, pl. Baranya, Somogy, Tolna és Vas megyékben -- több egymástól teljesen független várjobbágyi és praedialista állású, valamint országos nemességgel rendelkezö Tötösy nevü család élt. Az újkorban is hasonló a helyzet, ekkor szintén több részben nemesi jogállású, részben csak nemesi jogokat gyakorló, de elszegényedett, valamint mindenfajta nemesi jogát elvesztett Tötösy nevü családot találunk a nyugatmagyarországi megyékben. Feltehetö azonban, hogy a középkortól és a kora újkortól kezdve az ország különbözö vidékein dokumentált Tötösy családokból többen a fent említett középkori Tötösy családok valamelyikéböl származhattak. Közülük egyesek a 16. századtól nemeslevelet szereztek, mások viszont -- mint pl. a Vas és Zala megyei, késöbb Sopron megyei Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy (1580-ig a Zala megyei Pacsán, Tötösön és Alsókustányon birtokos Parnas de Tötös) család -- nem, mivel nemességük köztudomású volt. Megjegyezendö, hogy a zászlósúri rangú Becse-Gergely nembeli Töttös de Báthmonostor családja (utólsó férfi tagja 1468-ban halt el) a kis- és közép-nemesi Tötösy családok egyikével sem állt rokoni kapcsolatban, bár néhány Baranya megyei Tötösy család a Báthmonostori Töttös-ék serviense volt.

1) Vas és Zala megyei Zepethneki Tötösy család és ágai & 2) Töt(t)ös(s)i(y) családok Györ, Vas, Fejér, Komárom megyékben és Erdélyben

1) Vas és Zala megyei Zepethneki Tötösy család és ágai

A Zala és késöbb Vas megyei Zepethneki Tötösy család, él. Georgius/György Tötösy de Zepethnek [Georgius Tivtoßÿ/Tiwtößy de Zepethnek] agilis et literatus, felesége domina Catharina/Katalin és gyermekeik Petrus/Péter, Jacobus/Jakab, Ursula/Orsolya, és Catharina/Katalin címeres nemeslevelet kapnak 1587.2.22. II. Rudolf magyar királytól és római császártól, valamint 1589.7.22. nemesi kúriát és földbirtokot a Vas megyei Jákon és Sorkikisfaludon. A nemesség kihírdetése Szombathelyen 1587.5.29. A 1587. címeres nemeslevelél adományozása után és a nemesi kúria és földbirtokok adományozása elött (1587-1589) Georgiusnak és feleségének domina Catharinának született még két gyermeke, Margareta/Margit és Joannes/János, leányuk Ursula/Orsolya 1589-1597 elhúnyt. György felesége, Katalin úrnö, aki 1597 elött megözvegyült, ugyanebben az évben királyi és megyei jóváhagyással további földbirtokot vásárol Jákon. Az 1587. adományozott de Zepethnek nemesi elönév helyesen de Zepethk (középkori és kora-ujkori dokumentumokban Zepethk többször van összekeverve az ugyancsak Zala megyei Zepethnek várossal, pl. "Szepetneki György (de Zepethk)" esetében aki 1489. zala megyei alispán [Turbuly, Éva. Müvelödéstörténeti tanulmányok. Zalai Gyüjtemény 31. Zalaegerszeg, 1990.; Bilkei, Irén. Adatok a középkori és kora-újkori egyetemjárás és litterátus müveltség történetéhez Zalában. Zalai Gyüjtemény 41. Zalaegerszeg, 1990]). Georgius/György egyenes leszármazottja a Zala megyei Pacsa és melette fekvö Tötös, Zepethk, Hazugd és Kerecseny meletti falvakban mint prima occupatio (honfoglaláskori) -- megerösített 1256. -- családokbeli Joannes/Jánosnak, aki 1549. két porta és egy újonnan népesült jobbágytelek birtokosa a Zala megyei Zepethken (Alsó- és Felsö-Zepethk, Pacsa és Tötös mellett). A család a 18. század végéig birtokol a Vas megyei Sorkikisfalud, Nagyunyom, Kajd, Szécseny, stb. falvakban, valamint Zala megyében (Zalaegerszegen is) a 19. század közepéig ahova a család egyik ága a 17. században visszaköltözött. A család tagjai a középkortól máig a katonai, megyei és városi adminisztráció és értelmiségi (tanitók és tanárok, ügyvédek, orvosok, papok, stb.) pályákon foglalkoznak. A család ágai Magyarországon, Belgiumban, Kanadában, Romániában és az USA-ban élnek. A Zepetneki Tötösy címer (1587): Egyenesen felállított katonai paizs keresztben két részre osztva; a felsö vörös, az alsó kék. Az alsóban királyi korona s azon egy meztelen kar, mely egy kéve búzát tart ferde irányban. A vért felsö szegleteiben jobbról hold, balról csillag. A zárt katonai sisak koronáján, két sasszárny között, az elöbbihez mindenben hasonló kar. A sasszárny jobbról arany-fekete, balról vörös-ezüst. ók: jobbról arany-fekete, balról vörös-ezüst. Az 1587. eredeti címeres nemeslevél Zepethneki Töttössy István (Szombathely 1920-2000 Budapest, Vas megye püspöki ág) hagyatékában feleségénél Dr. (Zepethneki) Töttössyné Andorfel Magdolnánál van Budapesten (2010) (kopiák vannak: Magyar Országos Levéltár, Budapest, No. 1101/1969, 9x12 cm Síkfilmek I/38; Vas Megyei Levéltár, Szombathely, Vegyes Nemesi Iratok, T-Zs, No. 32).
    Szemelt források: Csánki, Dezsö. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Vol. 3, 59, 192; Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. 2nd. ed. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 152, 260, 296.; Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Vas megye 576. Torontál megye 528-32.; Gerö, József. A Magyar Kir. Belügymin. által igazolt nemesek. Budapest, 1940. 377.; Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.; Horváth, Sándor. A M. Kir. Országos Levéltárnak az 1886-1907. években bemutatott czímeres nemeslevelek jegyzéke. Budapest, 1908. 53.; Illéssy, János. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás. Budapest, 1902. 128.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20, 435.; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905.; Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324.; Vajay, Szabolcs. A máltai lovagrend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest: Magyar Máltai lovagok Szövetsége, 2002. 694-95.; Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv.

A Zepetneki Tötösy [Tivtoßÿ de Zepethnek] család címere 1587. Eredeti címeres nemes levél; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905. Vol. 3.

1.1 Vas és Zala megyei Zepethneki Tötösy család dokumentált ágai:
    1.1.1 A Vas megyei sorkikisfaludi és dél-magyarországi ág (Zepethneki Tötössy, Töttösy, Töttössy) a Vas megyei Töttös, Ják, Sorkikisfalud és Kajd falvakban birtokolt és megyei tisztségeket töltött be, majd a 18. századtól kezdve Dél-Magyarországon (Torontál megye és Temesvár, stb.) illetve Budapesten a megyei-városi adminisztráció és értelmiség tagjai között munkálkodott. Kiemelhetö tagjai: Mihály (1754-1781) Vas megye táblabírája; Lajos (1822-1883) dr. temesvári ügyvéd; Béla (1854-1923) dr. matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Gyula (1886-1948) katonatiszt, a budapesti Keleti Pályaudvar parancsnoka; István (1908-1989 Montréal) 1947-ig penzió tulajdonos Budapesten és Siófokon, érdeme budapesti penziójában a nácik és nyilaskeresztesek elöl zsidónak kategorizált magyar arisztokraták bujtatása. Lásd III.12, 19-21, 24-29, 42 <http://www.totosy.com/partthree.html>, IV.2-7, 11 <http://www.totosy.com/partfour.html>, VI.1I-O <http://www.totosy.com/partsix.html>
    Szemelt források: Borovszky, Samu, szerk. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Torontál megye 528-32.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20.; Láng, Judit. "Negyvennégy. (Közreadja Frank Tibor)." Történelmi Szemle 2 (1982): 2. 276-319, 290.; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905.; Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Vol. 2, 910.; Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324.; Schneider, Miklós. Vas vármegye nemesi összeírásai 1781. Szombathely, 1941. Vol. 1/2. 84.; Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv.
    1.1.2 A Zala megyei, zalaegerszegi és muraközi ág (Tüttösy, Tüttössy, Tötösy), amely -- miután Sárvárott és a közeli Buzamajorban is birtokolt -- a 17. század közepén költözött Zala Megyébe és Zalaegerszegre. E városban két évszázadon keresztül közéleti szerepet játszott. E család egy további ága a Muraközben volt földbirtokos. A zalaegerszegi ág kihalt; nem tudni, hogy muraközi ág él-e. Kiemelhetö tagjai: László (1746-1824) Zala megye táblabírája; László (1750-1831) Zalaegerszeg város bírája. Lásd III.17, 18 <http://www.totosy.com/partthree.html>, IV.9, 7.13, 7.15 <http://www.totosy.com/partfour.html>, VI.2, VI.2A <http://www.totosy.com/partsix.html>
    Szemelt források: Foki, Ibolya. Zalaegerszeg 1850-1860. Zalaegerszeg: A Zalaegerszegi Kultúrális Örökségért, 2000. 18.; Horváth, Ferenc. Sárvár monográfiája. Szombathely: Sylvester János, 1978. 267.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 435.; Pesthy, Pál. Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg: A szerzö, 1931. 40-42.; Sebök, Samu. "Adatok Zalaegerszeg r.t. város történetéböl." Medgyesi Lajos, szerk. A zalaegerszegi Magyar Királyi Állami fögymnasium értesítöje az 1901-1902-ik tanévröl. Zalaegerszeg: Breisach Sámuel, 1902. 25, 30, 36, 83-84.; Zala Megyei Levéltár.
    1.1.3 A Vas megyei püspöki és budapesti ág (Tötösy, Töttösÿ, Töttösi, Tötössy, Töttösy, Töttössy, Tötösy de Zepetnek) Sorkikisfaludról költözött Püspökibe a 18. század elején és ott élt a 19. század végéig. A család már a 18. század elején elszegényedett és nem gyakorolt nemesi jogokat. Tagjai Püspöki anyakönyveiben a 18. század elejétöl mint colonus és inquilinus, késöbb mint nemtelen és jobbágy voltak anyakönyvezve, de tartottak rokoni kapcsolatot -- mint többször felkért keresztszülök -- a nemesként nyilvántartott sorkikisfaludi és kajdi ág tagjaival a 18. század közepéig. Az 1848-as jobbágy felszabadítás után kezdtek megint a közéletben szerepelni Püspökin, a Veszprém megyei Mezölakon és késöbb Budapesten. Kiemelhetö tagjai: János (1816-1866), Püspöki falu jegyzöje és közbirtokos, Ernö (1889-1945) dr. ügyvéd MÁV fötanácsos; Ernö (1918-) dr. ügyvéd, 1957- üzletember Bruxellesben, jogi és szépirodalmi munkák írója, Máltai Lovag; István (1950-) Ph.D. (Steven Tötösy de Zepetnek), egyetemi tanár), Péter (1954-) nyomda tulajdonos (Zepetnek Nyomda) Balatonvilágoson; Beatrice (1956-) egyetemi tanár (a magyar nyelv és irodalom tanszék-vezetöje) az Università degli studi di Firenze-n (Olaszország). Lásd III.30-32, 37-39 <http://www.totosy.com/partthree.html>, IV.13, 17, 22 <http://www.totosy.com/partfour.html>, VI.3 <http://www.totosy.com/partsix.html>
    Szemelt források: Balogh, Gyula. Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás Vasmegyében. Szombathely: Bertalanffy, 1885. 28-31.; Birk, Hans. Birk's Armorial Heritage in Canada of Continental European Families. Toronto: The Armorial Heritage Foundation, 1984. 192, IV.; Borbándi, Gyula. A magyar emigráció életrajza 1945-1985. Budapest: Europa Könyvkiadó, 1989. 392, 419, 422, 440, 452, 461, 469, 471.; A M. Kir. Honvédség és Csendörség tisztjeinek és hasonló-állásúaknak 1944. évi rangsorolása. Budapest: Hivatalos kiadás, 1944. 300.; Kazáry, Károly. "A vasmegyei ötödik számú gyalogzászlóalj szerepe az utolsó nemesi fölkelésben." Dunántúli Szemle 9-10 (1942): 37-46, 124-36, 129.; II. 295, 301.; Kiss, R. István. Az utolsó nemesi felkelés. Budapest, 1911. Vol. 2, 295, 301.; Nagy, Csaba, szerk. A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest: Argumentum Petöfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. 979-80.
    1.1.4 A Nyitra (Szeredi és Ótura), Pozsony, Hont, és Trencsén vármegyei és budapesti ág (Töttössy) a 17. században költözött Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékbe, majd a 19. században Budapestre. Az említett felsö-magyarországi mgyékben több falu birtokosai és mint katonatisztek, megyei tisztviselök, majd a 19. századtól (Budapest) mint katonatisztek, városi tisztviselök, tanárok/tanítók, ügyvédek, papok, orvosok, stb. szolgáltak. Kiemelhetö tagjai: Mátyás 1616. királyi harmincados, Joannes/János 1670. judex nobilium of Nyitra County, Miklós (1881-1965) prelátus és a katolikus egyház cenzora, Aladár (1889-1951) katonatiszt, Béla (1922-2001) orvos, Csaba (1931-) egyetemi tanár. Lásd IV.12, 18, 19, 21, 27 <http://www.totosy.com/partfour.html>, III.16, 23, 33, 40, 41 <http://www.totosy.com/partthree.html>, VI.5 <http://www.totosy.com/partsix.html>
    Szemelt források: Bajkay, Árpád. "Zarándokút Vereckétöl az Örvidékig 3." Hegyvidék (19 October 2005): 8.; Budapest történetének bibliográfiája. Budapest: Fövárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1966-1969. Vol. 6, 207-11.; Demeter, Zsuzsanna. "Plébános a gettóban." História (April 1984).; Kö, András, "Májusi harsonaszó: 'Béke jö, s egy szép, új világ'." Magyar Nemzet (2 May 2002): 6.; Töttössy, Gyula. "A szepetneki Töttössy családból." Élö Nemesség (1900. október 15): 47.
    1.1.5 A Zala megyei zalaapáti és kanadai Saskatchewan ág (Tüttösi) feltehetöleg a prima occupatio Zala megyei Pacsa, Tötös, Zepethk, Kerecseny, stb. Tötösy családok egyik ága vagy a Zepetneki Tötösy család Zalába visszaköltözött egyik ága (lásd felül 1.1.2). Lásd VI.4 <http://www.totosy.com/partsix.html>. Források: Zala Megyei Levéltár, Mormon Egyház (Church of the Latter-day Saints of Jesus Christ) matrikulációi.