A Zepetneki Tötösy család adattára <www.totosy.com> (ISSN 1715-152X) a család levéltári és családi
iratainak adattárát és genealógiáját,
valamint oldalági családok genealógiáit és
forrás-adatait tartalmazza. A munka tartalmaz utalásokat valamint
bibliográfiai és levéltári adatokat más Tötösy
családokra is. A Zepethneki Tötösy család a Zala megyei Pacsa, Tötös, Zepethk és Kerecseny falvakban honos és birtokos prima occupatio (honfoglaláskori) Tötösy családokból
származik. Ezeket a családokat a középkortól említik
a források, például Pacsai Tötösy "Thythesy" család (1256), a Bakt(ö)üttösi "de Thutus"
(1358) és " Thuthusy" (1382), a Kerecsenyi "de Teuteus" (1372)
és "Thythewsy" (1513, 1562), a Pacsai és
Hazugdi "Thythesy" (1256, 1428, 1479, 1492, 1513) és a Zepethki Tötösy
(1549). A Zalai megyei
Tötösy családok többnyire országos középnemesek
és kisbirtokosok voltak, de néhány tagjuk a megyei bürokráciában
komolyabb rangra emelkedett. Így pl. Pál, Tötösy László
fia 1415-ben Zala megyében iudex nobilium, azaz szolgabíró
volt. A Tötösy családnév
ritkasága egyeseket arra a feltételezésre késztetett,
hogy ezek a családok eredetileg egy nemzetségböl vagy családból
származ(hat)tak. Levéltári okiratok azonban azt mutatják, hogy a középkori
Magyarországon Zala megyében -- de számos más megyében
is, pl. Baranya, Somogy, Tolna és Vas megyékben
-- több egymástól teljesen független várjobbágyi
és praedialista állású, valamint országos
nemességgel rendelkezö Tötösy nevü család
élt. Az újkorban
is hasonló a helyzet, ekkor szintén több részben nemesi
jogállású, részben csak nemesi jogokat gyakorló,
de elszegényedett, valamint mindenfajta nemesi jogát elvesztett
Tötösy nevü családot találunk a nyugatmagyarországi
megyékben. Feltehetö azonban, hogy a középkortól és a kora újkortól kezdve
az ország különbözö vidékein dokumentált
Tötösy családokból többen a fent említett
középkori Tötösy családok valamelyikéböl
származhattak. Közülük egyesek a 16. századtól
nemeslevelet szereztek, mások viszont -- mint pl. a Vas és Zala
megyei, késöbb Sopron megyei Egyházasfalvi
és Bástifalui Töttössy (1580-ig a Zala megyei Pacsán, Tötösön és Alsókustányon birtokos Parnas de Tötös) család -- nem, mivel nemességük köztudomású
volt. Megjegyezendö, hogy a zászlósúri rangú
Becse-Gergely nembeli
Töttös de Báthmonostor családja (utólsó
férfi tagja 1468-ban halt el)
a kis- és közép-nemesi Tötösy családok egyikével
sem állt rokoni kapcsolatban, bár néhány Baranya megyei Tötösy
család a Báthmonostori Töttös-ék serviense
volt.
1) Vas és Zala megyei Zepethneki
Tötösy család és ágai & 2) Töt(t)ös(s)i(y) családok Györ, Vas, Fejér, Komárom megyékben és Erdélyben
1) Vas és Zala megyei Zepethneki
Tötösy család és ágai
A
Zala és késöbb Vas megyei Zepethneki
Tötösy család, él. Georgius/György Tötösy de Zepethnek [Georgius Tivtoßÿ/Tiwtößy
de Zepethnek] agilis et literatus, felesége domina Catharina/Katalin és gyermekeik Petrus/Péter, Jacobus/Jakab, Ursula/Orsolya, és Catharina/Katalin címeres
nemeslevelet kapnak 1587.2.22. II. Rudolf magyar királytól és római császártól, valamint 1589.7.22. nemesi kúriát és földbirtokot
a Vas megyei Jákon és Sorkikisfaludon. A nemesség
kihírdetése Szombathelyen 1587.5.29. A 1587. címeres
nemeslevelél adományozása
után és a nemesi kúria és földbirtokok adományozása elött
(1587-1589) Georgiusnak és feleségének domina Catharinának született még két gyermeke, Margareta/Margit és
Joannes/János, leányuk Ursula/Orsolya 1589-1597 elhúnyt. György felesége, Katalin úrnö, aki
1597 elött megözvegyült, ugyanebben az évben királyi
és megyei jóváhagyással további földbirtokot vásárol Jákon. Az 1587. adományozott de Zepethnek nemesi elönév helyesen de Zepethk (középkori és kora-ujkori dokumentumokban Zepethk többször van összekeverve az ugyancsak Zala megyei Zepethnek várossal) és Georgius/György egyenes leszármazottja a Zala megyei Pacsa és melette fekvö Tötös, Zepethk, Hazugd és Kerecseny meletti falvakban mint prima occupatio (honfoglaláskori) -- megerösített 1256. -- családokbeli Joannes/Jánosnak, aki 1549. két porta és egy újonnan népesült jobbágytelek birtokosa a Zala megyei Zepethken (Alsó- és Felsö-Zepethk, Pacsa és Tötös mellett). A család a 18. század végéig birtokol a Vas megyei Sorkikisfalud, Nagyunyom, Kajd, Szécseny, stb. falvakban, valamint Zala megyében (Zalaegerszegen is) a 19. század közepéig ahova a család egyik ága a 17. században visszaköltözött. A család tagjai a középkortól máig a katonai, megyei és városi adminisztráció és értelmiségi (tanitók és tanárok, ügyvédek, orvosok, papok, stb.) pályákon foglalkoznak. A család ágai Magyarországon, Belgiumban, Kanadában, Romániában és az USA-ban élnek. A Zepetneki
Tötösy címer (1587): Egyenesen felállított
katonai paizs keresztben két részre osztva; a felsö vörös,
az alsó kék. Az alsóban királyi korona s azon
egy meztelen kar, mely egy kéve búzát tart ferde irányban.
A vért felsö szegleteiben jobbról hold, balról
csillag. A zárt katonai sisak koronáján, két
sasszárny között, az elöbbihez mindenben hasonló kar.
A sasszárny jobbról arany-fekete, balról vörös-ezüst.
ók: jobbról arany-fekete, balról vörös-ezüst. Az 1587. eredeti címeres
nemeslevél Zepethneki Töttössy István (Szombathely 1920-2000 Budapest, Vas megye püspöki ág) hagyatékában feleségénél
Dr. (Zepethneki) Töttössyné Andorfel Magdolnánál van Budapesten (2010) (kopiák vannak: Magyar Országos Levéltár,
Budapest, No. 1101/1969, 9x12 cm Síkfilmek I/38; Vas Megyei Levéltár, Szombathely, Vegyes Nemesi Iratok,
T-Zs, No. 32).
Szemelt források: Csánki, Dezsö. Magyarország földrajza a Hunyadiak
korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Vol. 3, 59, 192; Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. 2nd. ed. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 152, 260, 296.; Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Vas megye 576. Torontál megye 528-32.; Gerö, József. A Magyar Kir. Belügymin. által igazolt nemesek. Budapest, 1940. 377.; Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.; Horváth, Sándor. A M. Kir. Országos Levéltárnak az 1886-1907. években bemutatott czímeres nemeslevelek jegyzéke. Budapest, 1908. 53.; Illéssy, János. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás. Budapest, 1902. 128.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20, 435.; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905.; Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324.; Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv.
![]() |
![]() |
A Zepetneki Tötösy [Tivtoßÿ de Zepethnek] család címere
1587. Eredeti címeres nemes levél; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905. Vol. 3.
1.1 Vas és Zala megyei Zepethneki
Tötösy család dokumentált ágai:
1.1.1 A Vas megyei sorkikisfaludi és
dél-magyarországi ág (Zepethneki Tötössy, Töttösy, Töttössy) a Vas megyei Töttös, Ják, Sorkikisfalud és
Kajd falvakban birtokolt és megyei tisztségeket töltött
be, majd a 18. századtól kezdve Dél-Magyarországon
(Torontál megye és
Temesvár, stb.) illetve Budapesten a megyei-városi adminisztráció és értelmiség
tagjai között munkálkodott. Kiemelhetö tagjai: Mihály
(1754-1781) Vas megye táblabírája; Lajos
(1822-1883) dr. temesvári ügyvéd; Béla (1854-1923)
dr. matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Gyula
(1886-1948) katonatiszt, a budapesti Keleti Pályaudvar parancsnoka;
István (1908-1989 Montréal) 1947-ig penzió tulajdonos
Budapesten és Siófokon, érdeme budapesti penziójában
a nácik és nyilaskeresztesek elöl zsidónak kategorizált magyar arisztokraták
bujtatása. Lásd III.12, 19-21, 24-29, 42 <http://www.totosy.com/partthree.html>, IV.2-7, 11 <http://www.totosy.com/partfour.html>, VI.1I-O <http://www.totosy.com/partsix.html>
Szemelt források: Borovszky, Samu, szerk. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Torontál megye 528-32.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20.; Láng, Judit. "Negyvennégy. (Közreadja Frank Tibor)." Történelmi
Szemle 2 (1982): 2.
276-319, 290.; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905.; Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó,
1967-1969. Vol. 2, 910.; Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324.; Schneider, Miklós. Vas vármegye nemesi összeírásai
1781. Szombathely, 1941. Vol. 1/2. 84.; Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv.
1.1.2 A Zala megyei, zalaegerszegi és muraközi ág (Tüttösy, Tüttössy, Tötösy),
amely -- miután Sárvárott és a közeli Buzamajorban
is birtokolt -- a 17. század közepén költözött
Zala Megyébe és Zalaegerszegre. E városban két évszázadon keresztül
közéleti szerepet játszott. E család egy további ága
a Muraközben volt földbirtokos. A zalaegerszegi ág kihalt; nem tudni, hogy muraközi ág él-e. Kiemelhetö tagjai: László (1746-1824)
Zala megye táblabírája; László (1750-1831)
Zalaegerszeg város bírája. Lásd III.17, 18 <http://www.totosy.com/partthree.html>, IV.9, 7.13, 7.15 <http://www.totosy.com/partfour.html>, VI.2, VI.2A <http://www.totosy.com/partsix.html>
Szemelt források: Foki, Ibolya. Zalaegerszeg 1850-1860. Zalaegerszeg: A Zalaegerszegi Kultúrális
Örökségért, 2000. 18.; Horváth, Ferenc. Sárvár monográfiája.
Szombathely: Sylvester János, 1978. 267.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 435.; Pesthy, Pál. Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg:
A szerzö, 1931. 40-42.; Sebök, Samu. "Adatok Zalaegerszeg r.t. város történetéböl."
Medgyesi Lajos, szerk. A zalaegerszegi Magyar Királyi Állami
fögymnasium értesítöje az 1901-1902-ik tanévröl.
Zalaegerszeg: Breisach Sámuel, 1902. 25, 30, 36, 83-84.; Zala Megyei Levéltár.
1.1.3 A Vas megyei püspöki és
budapesti ág (Tötösy, Töttösÿ, Töttösi, Tötössy, Töttösy, Töttössy,
Tötösy de Zepetnek) Sorkikisfaludról költözött
Püspökibe a 18. század elején és ott élt
a 19. század végéig. A család már a 18.
század elején elszegényedett és nem gyakorolt
nemesi jogokat. Tagjai Püspöki anyakönyveiben a 18. század
elejétöl mint colonus és inquilinus, késöbb
mint nemtelen és jobbágy voltak anyakönyvezve, de tartottak
rokoni kapcsolatot -- mint többször felkért keresztszülök
-- a nemesként nyilvántartott sorkikisfaludi és kajdi ág
tagjaival a 18. század közepéig. Az 1848-as jobbágy
felszabadítás után kezdtek megint a közéletben
szerepelni Püspökin, a Veszprém megyei Mezölakon és
késöbb Budapesten. Kiemelhetö tagjai: János (1816-1866),
Püspöki falu jegyzöje és közbirtokos, Ernö (1889-1945)
dr. ügyvéd MÁV fötanácsos; Ernö (1918-)
dr. ügyvéd, 1957- üzletember Bruxellesben, jogi és
szépirodalmi munkák írója, Máltai Lovag;
István (1950-) Ph.D. (Steven Tötösy de Zepetnek), egyetemi tanár),
Péter (1954-) nyomda tulajdonos (Zepetnek Nyomda) Balatonvilágoson;
Beatrice (1956-) egyetemi tanár (a magyar nyelv és irodalom
tanszék-vezetöje) az Università degli studi di Firenze-n
(Olaszország). Lásd III.30-32, 37-39 <http://www.totosy.com/partthree.html>, IV.13, 17, 22 <http://www.totosy.com/partfour.html>, VI.3 <http://www.totosy.com/partsix.html>
Szemelt források: Balogh, Gyula. Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás
Vasmegyében. Szombathely: Bertalanffy, 1885. 28-31.; Birk, Hans. Birk's Armorial Heritage in Canada of Continental European
Families. Toronto: The Armorial Heritage Foundation, 1984. 192, IV.; Borbándi, Gyula. A magyar emigráció
életrajza 1945-1985. Budapest: Europa Könyvkiadó, 1989. 392, 419, 422,
440, 452, 461, 469, 471.; A M. Kir. Honvédség és Csendörség
tisztjeinek és hasonló-állásúaknak 1944.
évi rangsorolása. Budapest: Hivatalos kiadás, 1944. 300.; Kazáry, Károly. "A vasmegyei ötödik számú
gyalogzászlóalj szerepe az utolsó nemesi fölkelésben." Dunántúli Szemle 9-10 (1942): 37-46, 124-36, 129.; II. 295, 301.; Kiss, R. István. Az utolsó nemesi felkelés. Budapest,
1911. Vol. 2, 295, 301.; Nagy, Csaba, szerk. A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest:
Argumentum Petöfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi
Központ, 2000. 979-80.
1.1.4 A Nyitra (Szeredi és
Ótura), Pozsony, Hont, és Trencsén vármegyei és budapesti ág (Töttössy) a 17. században költözött Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékbe, majd a 19. században Budapestre. Az említett felsö-magyarországi mgyékben több falu birtokosai és mint katonatisztek, megyei tisztviselök, majd a 19. századtól (Budapest) mint katonatisztek, városi tisztviselök, tanárok/tanítók, ügyvédek, papok, orvosok, stb. szolgáltak. Kiemelhetö tagjai: Mátyás 1616. királyi harmincados, Joannes/János 1670. judex
nobilium of Nyitra County, Miklós (1881-1965) prelátus és a katolikus egyház cenzora, Aladár (1889-1951) katonatiszt, Béla (1922-2001) orvos, Csaba (1931-) egyetemi tanár. Lásd IV.12, 18, 19, 21, 27 <http://www.totosy.com/partfour.html>, III.16, 23, 33, 40, 41 <http://www.totosy.com/partthree.html>, VI.5 <http://www.totosy.com/partsix.html>
Szemelt források: Bajkay, Árpád. "Zarándokút Vereckétöl
az Örvidékig 3." Hegyvidék (19 October 2005):
8.; Budapest történetének
bibliográfiája. Budapest: Fövárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1966-1969. Vol. 6, 207-11.; Demeter, Zsuzsanna. "Plébános a gettóban." História (April 1984).; Kö, András,
"Májusi harsonaszó: 'Béke jö, s egy szép,
új világ'." Magyar Nemzet (2 May 2002): 6.; Töttössy, Gyula. "A szepetneki Töttössy családból." Élö Nemesség (1900. október 15): 47.
1.1.5 A Zala megyei zalaapáti és kanadai Saskatchewan ág (Tüttösi) feltehetöleg a prima occupatio Zala megyei Pacsa, Tötös, Zepethk, Kerecseny, stb. Tötösy családok egyik ága vagy a Zepetneki Tötösy család Zalába visszaköltözött egyik ága (lásd felül 1.1.2). Lásd VI.4 <http://www.totosy.com/partsix.html>. Források: Zala Megyei Levéltár, Mormon Egyház (Church of the Latter-day Saints of Jesus Christ) matrikulációi.

