A Zepetneki Tötösy család adattára <www.totosy.com> (ISSN 1715-152X) a család levéltári és családi iratainak adattárát és genealógiáját, valamint oldalági családok genealógiáit és forrás-adatait tartalmazza. A munka tartalmaz utalásokat valamint bibliográfiai és levéltári adatokat más Tötösy családokra is. A Zepethneki Tötösy család a Zala megyei Pacsa, Tötös, Zepethk és Kerecsény falvakban honos és birtokos prima occupatio (honfoglaláskori) Tötösy családokból származik. Ezeket a családokat a középkortól említik a források, például Pacsai Tötösy "Thythesy" család (1256), a Bakt(ö)üttösi "de Thutus" (1358) és " Thuthusy" (1382), a Kerecsényi "de Teuteus" (1372) és "Thythewsy" (1513, 1562), a Pacsai és Hazugdi "Thythesy" (1256, 1428, 1479, 1492, 1513) és a Zepethki Tötösy (1549). A Zalai megyei Tötösy családok többnyire országos középnemesek és kisbirtokosok voltak, de néhány tagjuk a megyei bürokráciában komolyabb rangra emelkedett. Így pl. Pál, Tötösy László fia 1415-ben Zala megyében iudex nobilium, azaz szolgabíró volt. A Tötösy családnév ritkasága egyeseket arra a feltételezésre késztetett, hogy ezek a családok eredetileg egy nemzetségböl vagy családból származ(hat)tak. Levéltári okiratok azonban azt mutatják, hogy a középkori Magyarországon Zala megyében -- de számos más megyében is, pl. Baranya, Somogy, Tolna és Vas megyék területén -- több egymástól teljesen független várjobbágyi és praedialista állású, valamint országos nemességgel rendelkezö Tötösy nevü család élt. Az újkorban is hasonló a helyzet, ekkor szintén több részben nemesi jogállású, részben csak nemesi jogokat gyakorló, de elszegényedett, valamint mindenfajta nemesi jogát elvesztett Tötösy nevü családot találunk a nyugatmagyarországi megyékben. Feltehetö azonban, hogy a középkortól és a kora újkortól kezdve az ország különbözö vidékein dokumentált Tötösy családokból többen a fent említett középkori Tötösy családok valamelyikéböl származhattak. Közülük egyesek a 16. századtól nemeslevelet szereztek, mások viszont -- mint pl. a Vas és Zala megyei, késöbb Sopron megyei Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy (1580-ig a Zala megyei Pacsán, Tötösön és Alsókustányon birtokos Parnas de Tötös) család -- nem, mivel nemességük köztudomású volt. Megjegyezendö, hogy a zászlósúri rangú Becse-Gergely nembeli Töttös de Báthmonostor családja (utólsó férfi tagja 1468-ban halt el) a kis- és közép-nemesi Tötösy családok egyikével sem állt rokoni kapcsolatban, bár néhány Baranya megyei Tötösy család a Báthmonostori Töttös-ék serviense volt.

1) Vas és Zala megyei Zepethneki Tötösy család és ágai 2) Töt(t)ös(s)i(y) családok Györ, Vas, Fejér, Komárom megyékben és Erdélyben

1) Vas és Zala megyei Zepethneki Tötösy család és ágai

1) A Zala és késöbb Vas megyei Zepethneki Tötösy család, él. Georgius/György Tötösy de Zepethnek [Georgius Tivtoßÿ/Tiwtößy de Zepethnek] agilis et literatus, felesége domina Catharina/Katalin és gyermekeik Petrus/Péter, Jacobus/Jakab, Ursula/Orsolya, és Catharina/Katalin címeres nemeslevelet kapnak 1587.2.22. II. Rudolf magyar királytól és római császártól, valamint 1589.7.22. nemesi kúriát és földbirtokot a Vas megyei Jákon és Sorkikisfaludon. A nemesség kihírdetése Szombathelyen 1587.5.29. A 1587. címeres nemeslevelél adományozása után és a nemesi kúria és földbirtokok adományozása elött (1587-1589) Georgiusnak és feleségének domina Catharinának született még két gyermeke, Margareta/Margit és Joannes/János, leányuk Ursula/Orsolya 1589-1597 elhúnyt. György felesége, Katalin úrnö, aki 1597 elött megözvegyült, ugyanebben az évben királyi és megyei jóváhagyással további földbirtokot vásárol Jákon. Az 1587. adományozott de Zepethnek nemesi elönév helyesen de Zepethk (középkori és kora-ujkori dokumentumokban Zepethk többször van összekeverve az ugyancsak Zala megyei Zepethnek várossal) és Georgius/György egyenes leszármazottja a Zala megyei Pacsa és melette fekvö Tötös, Zepethk, Hazugd és Kerecsény meletti falvakban mint prima occupatio (honfoglaláskori) -- megerösített 1256. -- családokbeli Joannes/Jánosnak, aki 1549. két porta és egy újonnan népesült jobbágytelek birtokosa a Zala megyei Zepethken (Alsó- és Felsö-Zepethk, Pacsa és Tötös mellett). A család a 18. század végéig birtokol a Vas megyei Sorkikisfalud, Nagyunyom, Kajd, Szécseny, stb. falvakban, valamint Zala megyében (Zalaegerszegen is) a 19. század közepéig ahova a család egyik ága a 17. században visszaköltözött. A család tagjai a középkortól máig a katonai, megyei és városi adminisztráció és értelmiségi (tanitók és tanárok, ügyvédek, orvosok, papok, stb.) pályákon foglalkoznak. A család ágai Magyarországon, Belgiumban, Kanadában, Romániában és az USA-ban élnek. A Zepetneki Tötösy címer (1587): Egyenesen felállított katonai paizs keresztben két részre osztva; a felsö vörös, az alsó kék. Az alsóban királyi korona s azon egy meztelen kar, mely egy kéve búzát tart ferde irányban. A vért felsö szegleteiben jobbról hold, balról csillag. A zárt katonai sisak koronáján, két sasszárny között, az elöbbihez mindenben hasonló kar. A sasszárny jobbról arany-fekete, balról vörös-ezüst. ók: jobbról arany-fekete, balról vörös-ezüst. Az 1587. eredeti címeres nemeslevél Zepethneki Töttössy István (Szombathely 1920-2000 Budapest, Vas megye püspöki ág) hagyatékában feleségénél Dr. (Zepethneki) Töttössyné Andorfel Magdolnánál van Budapesten (2010) (kopiák vannak: Magyar Országos Levéltár, Budapest, No. 1101/1969, 9x12 cm Síkfilmek I/38; Vas Megyei Levéltár, Szombathely, Vegyes Nemesi Iratok, T-Zs, No. 32). Szemelt források: Csánki, Dezsö. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Vol. 3, 59, 192; Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. 2nd. ed. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 152, 260, 296.; Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Vas megye 576. Torontál megye 528-32.; Gerö, József. A Magyar Kir. Belügymin. által igazolt nemesek. Budapest, 1940. 377.; Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.; Horváth, Sándor. A M. Kir. Országos Levéltárnak az 1886-1907. években bemutatott czímeres nemeslevelek jegyzéke. Budapest, 1908. 53.; Illéssy, János. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás. Budapest, 1902. 128.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20, 435.; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905.; Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324.; Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv.

A Zepetneki Tötösy [Tivtoßÿ de Zepethnek] család címere 1587. Eredeti címeres nemes levél; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905. Vol. 3.

1.1 Vas és Zala megyei Zepethneki Tötösy család dokumentált ágai:
    1.1.1 A Vas megyei sorkikisfaludi és dél-magyarországi ág (Zepethneki Tötössy, Töttösy, Töttössy) a Vas megyei Töttös, Ják, Sorkikisfalud és Kajd falvakban birtokolt és megyei tisztségeket töltött be, majd a 18. századtól kezdve Dél-Magyarországra (Billéden, Torontál megye és Temesvárott, stb.) illetve Budapestre költözött és a megyei-városi adminisztráció és értelmiség tagjai között munkálkodott. Kiemelhetö tagjai: Mihály (1754-1781) Vas megye táblabírája; Lajos (1822-1883) dr. temesvári ügyvéd; Béla (1854-1923) dr. matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Gyula (1886-1948) katonatiszt, a budapesti Keleti Pályaudvar parancsnoka; István (1908-1989 Montréal?) 1947-ig hotel és penzió tulajdonos Budapesten és Siófokon, érdeme budapesti hoteljában a nácik és nyilaskeresztesek elöl zsidónak kategorizált magyarok bujtatása. Szemelt források: Borovszky, Samu, szerk. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Torontál megye 528-32.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20.; Láng, Judit. "Negyvennégy. (Közreadja Frank Tibor)." Történelmi Szemle 2 (1982): 2. 276-319, 290.; Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905.; Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Vol. 2, 910.; Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324.; Schneider, Miklós. Vas vármegye nemesi összeírásai 1781. Szombathely, 1941. Vol. 1/2. 84.; Pest Megyei Levéltár/Pest County Archives, Vas Megyei Levéltár/Vas County Archives, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv.
    1.1.2 A Zala megyei, zalaegerszegi és muraközi ág (Tüttösy, Tüttössy, Tötösy), amely -- miután Sárvárott és a közeli Buzamajorban is birtokolt -- a 17. század közepén költözött Zala Megyébe és Zalaegerszegre. E városban két évszázadon keresztül közéleti szerepet játszott. E család egy további ága a Muraközben volt földbirtokos. A zalaegerszegi ág kihalt; nem tudni, hogy muraközi ág él-e. Kiemelhetö tagjai: László (1746-1824) Zala megye táblabírája; László (1750-1831) Zalaegerszeg város bírája. Szemelt források: Foki, Ibolya. Zalaegerszeg 1850-1860. Zalaegerszeg: A Zalaegerszegi Kultúrális Örökségért, 2000. 18.; Horváth, Ferenc. Sárvár monográfiája. Szombathely: Sylvester János, 1978. 267.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 435.; Pesthy, Pál. Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg: A szerzö, 1931. 40-42.; Sebök, Samu. "Adatok Zalaegerszeg r.t. város történetéböl." Medgyesi Lajos, szerk. A zalaegerszegi Magyar Királyi Állami fögymnasium értesítöje az 1901-1902-ik tanévröl. Zalaegerszeg: Breisach Sámuel, 1902. 25, 30, 36, 83-84.; Zala Megyei Levéltár.
    1.1.3 A Vas megyei püspöki és budapesti ág (Tötösy, Töttösÿ, Töttösi, Tötössy, Töttösy, Töttössy, Tötösy de Zepetnek) Sorkikisfaludról költözött Püspökibe a 18. század elején és ott élt a 19. század végéig. A család már a 18. század elején elszegényedett és nem gyakorolt nemesi jogokat. Tagjai Püspöki anyakönyveiben a 18. század elejétöl mint colonus és inquilinus, késöbb mint nemtelen és jobbágy voltak anyakönyvezve, de tartottak rokoni kapcsolatot -- mint többször felkért keresztszülök -- a nemesként nyilvántartott sorkikisfaludi és kajdi ág tagjaival a 18. század közepéig. Az 1848-as jobbágy felszabadítás után kezdtek megint a közéletben szerepelni Püspökin, a Veszprém megyei Mezölakon és késöbb Budapesten. Kiemelhetö tagjai: János (1816-1866), Püspöki falu jegyzöje és közbirtokos, Ernö (1889-1945) dr. ügyvéd MÁV fötanácsos; Ernö (1918-) dr. ügyvéd, 1957- üzletember Bruxellesben, jogi és szépirodalmi munkák írója, Máltai Lovag; István (1950-) Ph.D. (Steven Tötösy de Zepetnek), egyetemi tanár), Péter (1954-) nyomda tulajdonos (Zepetnek Nyomda) Balatonvilágoson; Beatrice (1956-) egyetemi tanár (a magyar nyelv és irodalom tanszék-vezetöje) az Università degli studi di Firenze-n (Olaszország). Szemelt források: Balogh, Gyula. Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás Vasmegyében. Szombathely: Bertalanffy, 1885. 28-31.; Birk, Hans. Birk's Armorial Heritage in Canada of Continental European Families. Toronto: The Armorial Heritage Foundation, 1984. 192, IV.; Borbándi, Gyula. A magyar emigráció életrajza 1945-1985. Budapest: Europa Könyvkiadó, 1989. 392, 419, 422, 440, 452, 461, 469, 471.; A M. Kir. Honvédség és Csendörség tisztjeinek és hasonló-állásúaknak 1944. évi rangsorolása. Budapest: Hivatalos kiadás, 1944. 300.; Kazáry, Károly. "A vasmegyei ötödik számú gyalogzászlóalj szerepe az utolsó nemesi fölkelésben." Dunántúli Szemle 9-10 (1942): 37-46, 124-36, 129.; II. 295, 301.; Kiss, R. István. Az utolsó nemesi felkelés. Budapest, 1911. Vol. 2, 295, 301.; Nagy, Csaba, szerk. A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest: Argumentum Petöfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. 979-80.
    1.1.4 A Nyitra (Szeredi és Ótura), Pozsony, Hont, és Trencsén vármegyei és budapesti ág (Töttössy) a 17. században költözött Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékbe, majd a 19. században Budapestre. Az említett felsö-magyarországi mgyékben több falu birtokosai és mint katonatisztek, megyei tisztviselök, majd a 19. századtól (Budapest) mint katonatisztek, városi tisztviselök, tanárok/tanítók, ügyvédek, papok, orvosok, stb. szolgáltak. Kiemelhetö tagjai: Mátyás 1616. királyi harmincados, Joannes/János 1670. judex nobilium of Nyitra County, Miklós (1881-1965) prelátus és a katolikus egyház cenzora, Aladár (1889-1951) katonatiszt, Béla (1922-2001) orvos, Csaba (1931-) egyetemi tanár. Szemelt források: Bajkay, Árpád. "Zarándokút Vereckétöl az Örvidékig 3." Hegyvidék (19 October 2005): 8.; Budapest történetének bibliográfiája. Budapest: Fövárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1966-1969. Vol. 6, 207-11.; Demeter, Zsuzsanna. "Plébános a gettóban." História (April 1984).; Kö, András, "Májusi harsonaszó: 'Béke jö, s egy szép, új világ'." Magyar Nemzet (2 May 2002): 6.; Töttössy, Gyula. "A szepetneki Töttössy családból." Élö Nemesség (1900. október 15): 47.
    1.1.5 A Zala megyei zalaapáti és kanadai Saskatchewan ág (Tüttösi) feltehetöleg a prima occupatio Zala megyei Pacsa, Tötös, Zepethk, Kerecsény, stb. Tötösy családok egyik ága vagy a Zepetneki Tötösy család Zalába visszaköltözött egyik ága (lásd felül 1.1.2). Szemelt források: Zala Megyei Levéltár.

2) Töt(t)ös(s)i(y) családok Györ, Vas, Fejér, Komárom megyékben és Erdélyben
   2.1 A Vas megyei Töttösi Töttössy család Töttösön (ma Gutatöttös) volt honos és birtokos (II.VT1-10 <http://www.totosy.com/parttwo.html>). Megjegyezendö, hogy ebben a helységben a Tötösy de Zepetnek család is birtokolt késöbb, valamint innen származott és itt birtokolt az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy (1580-ig a Zala megyei Töttösi Parnas család) is <http://www.totosy.com/appendix.html>. A levéltári kutatás azt sejteti, hogy a Töttösi Töttössy család kihalt és bizonyos, hogy nem állt származási vagy rokoni összefüggésben sem a Zepetneki Tötösy sem az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy családdal. Szemelt források: Baán, Kálmán. "Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek)." Magyar Családtörténeti Szemle 6.5 (1940): 167, 972-40.; Anjoukori okmánytár. Imre Nagy Imre, Gyula Tasnádi Nagy, et al., eds. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1878-1920. Vol. IV, 25860; Csánki, Dezsö. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. 805, 854.; Vas Megyei Levéltár/Vas County Archives, Zala Megyei Levéltár/Zala County Arcives, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára/Archives of the Hungarian National Museum, Magyar Országos Levéltár/Hungarian National Archives.
    2.1 A Sopron, Vas, Zala, Fejér, Somogy, Veszprém és Hant megyei Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család. Kihalt család. Szemelt források: Baán Kálmán. "Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek)." Magyar Családtörténeti Szemle 6.5 (January 1940): 167.; Balogh, Gyula Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 138, 285.; Barcsay-Amant Zoltán, ed. Nemesi évkönyv. Luzern: 1972-75. 381.; Baross, Károly. Magyarország földbirtokosai. Budapest: Hungaria, 1893. 817.; Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai.Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Somogy 604, Vas 204.; Csatkai, Endre. "Zadjeli Slachta Etelka soproni naplója 1838-1842." Soproni Szemle 7 (1943): 28. Fényes, Elek. Magyarország geográphiai szótára. Pest: Kozma Vazul, 1851. Rpt. Szeged, 1984. I. 148.; Daróczy, Zoltán. Nemesi Évkönyv. 1927-28. Budapest: May, 1929. 29-30. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5 (1971): 169.; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 10, 419-20.; Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-68. Vol. 11, 324.; Elek, Emil. A Magyar földbirtok 1903. Budapest: Pátria, 1903. 347. Soós, Imre. "Adalékok a sopronmegyei középbirtokok 16. századi történetéhez." Soproni Szemle (1937): 268.; Fejér Megyei Levéltár, Sopron Megye Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár.

Az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család címere (1683)

    2.3 A Györ megyei töltéstavai Tö(l)tös(i)y (Töttös-Tavay) család. Újabbkori sorsa ismeretlen. (V.8 <http://www.totosy.com/partfive.html>). Szemelt források: Borovszky, Samu. ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Györ megye 52; Kruesz, Krizosztom, Györ megye és város egyetemes leírása. Budapest: Franklin, 1874. 456, 487, 549.; Molnár, Szulpic. A pannonhalmi föapátság története. Negyedik korszak 1535-1708. Budapest: Stephaneum, 1906. 333-34, No. 6.
   2.4 A Fejér és Komárom megyei Tötössy (Teötössy, Theöttösy, Töltésy) alias Kónya család. Újabbkori sorsa ismeretlen. Szemelt források: Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-68. Vol. 6, 541, Vol. 7, 233, Vol. 11, 290; Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 10, 301, 409.; Alapi, Gyula. Komáromvármegye nemes családai. Komárom, 1911. 9, 12, 17, 60, 61, 78, 128, 154, 162, 177, 240, 267, 270.; Köszeghi 187, 396; Siebmacher Supplement 119 (86); Borovszky, Samu. ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Komárom megye 582.; Baranyay, József. A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története. Komáromi Újság 1913-1914. 1914.3-23.; Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Gömör-Kishont Megyei Levéltár, Fejér Megyei Levéltár.    
  2.5 A Komárom megyei, de Vas és más megyékben is honos Töttösy (Tötésy, Tökésy, Töltésy) alias Dóczy család. Újabbkori sorsa ismeretlen. Szemelt források: Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 3, 345, Vol. 10, 408, 409.; Orosz, Ernö. Heves- és a volt Külsö-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger: Egri Nyomda, 1906. 1. 69.; Alapi, Gyula. Komáromvármegye nemes családai. Komárom, 1911. 29, 78, 128, 176.; Köszeghi, Sándor. Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: Hungária, 1899. 83, 404.; Pest Megyei Levéltár, Heves Megyei Levéltár, Vas Megyei Levétár, Statny Oblastny Archiv v Nitre.
   2.6 Egy Töltési alias Töttösy család (a Töttösy családnevet vagy a 19-ik század végén vagy a 20-ik század elején kezdte használni a Töltési helyett [családi közlés 2007 április]): A Töltési Mihály ?-? Tab (Somogy megye) házasfél Pilényi Juliánna gyerek: A1 Töltési / Töttösy István 1892-1942 Rácalmás (Fehér megye) házasfél Bíró Ilona 1893- Énlaka (Székelyudvarhely megye) gyerekek: A1a Töttösy István Bisericani/Énlaka, Románia, 1922.2.22- kömüves és faipari munkás / mason and wood-industry worker házasság: ? Katalin, Sopron 1923.12.4.-2002 gyerekek: Tottosy Mary Schömberg, Németország 1948.5.18- és Tottosy Stephan Providence, Rhode Island 1952.9.3- lakik in Petaluma, California, computer systems engineer; A1b Töttösy Magdolna Arad, Románia; A1c Töttösy Ilona Arad, Románia; A1d Töttösy Béla Vác (Pest megye) 1932.9.2- lakik Énlaka/Bisericani (családi közlés 2006).
    2.7 A Vas megyei Körmendi Tötösy család, leszármazása ismeretlen. 1578-ban Tötösy (Teötösy) Tamás címeres nemeslevelet kap: "Zakál. (Körmendi). Adta: II. Rudolf, Pozsony, 1578. április 11. Kapta: Körmendi Zakál János, neje Sbardelat Anna és gyermekei: továbbá sógorai: Kermendy János, Markasiny Ferencz, Teötösy Tamás, Makó Ferencz és Burján István. Czímer: a pajzs-udvart egy függöleges vonal két egyenlö részre osztja; a jobb oldal kék; a bal oldalt egy másik vonal keresztben vágja ketté, ennek felsö része ezüst, az alsó vörös. A kék udvarban három zöld halom, ezen álló hegyes farkú arany-oroszlán, jobb lábával kardmarkolatot, a ballal a közepén fogva dárdát (kardot) tart és balra fordul. Az ezüst mezöben két liliom, a vörösben pedig fehér. (A szöveg zavaros; nincs megnevezve, hogy milyen a fehér udvarba jövö két liliom s minek kellene a vörös udvarba jövö fehérnek lenni? Talán liliom?) A zárt sisak koronáján fél, különben a leírthoz hasonló oroszlán emelkedik föl. Foszladék: j. arany-kék, b. vörös-ezüst. Fölmutatta: körmendi Szakály Mihály, 1733. Kis-Unyom, és -- István, 1733. Felsö-Paty" (Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. 2nd. ed. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 265-66, 257; 1649. Töttössi Mátyás felesége birtokosa egy körmendi háznak es 12 hold földbirtoknak [Ila, Bálint. "Körmend város 1649. évi összírása." Ethnographia [1926]: 563).